Szeptemberben nyúl hozzá a GDP-prognózishoz a jegybank
Az alapkamatot 0,6 százalékon hagyott monetáris tanácsi döntést követően kiadott közlemény szerint a jegybank ugyan elismeri, hogy a vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, ám arra csak egy hónap múlva, a szeptemberi inflációs jelentésben kerít sort. Ahogy azt cikkünkben is jeleztük.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén 0,6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Összefoglaljuk a 15 órakor megjelent közlemény leglényegesebb pontjait.
GDP
A vártnál gyengébb, 6,1 százalékos első féléves GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi inflációs jelentésben kerül sor.
Ez tehát azt jelenti, hogy bár a kormány már hónapok óta 3 százalékos visszaesést vár erre az évre - s erre alapozta a 2021-es költségvetést -, miközben már nincs olyan kutató és elemző, aki növekedést jelezne előre, az MNB tartja magát az eredeti menetrendhez, hogy csak a három havonta megjelenő inflációs jelentés kapcsán vizsgálja felül a prognózisát .
A Monetáris Tanács szerint a gazdaság második félévi „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.
Alapkamat
A jegybankárok úgy vélik, az alapkamat 0,6 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.
Ez arra utal, hogy az MNB a júniusban és júliusban végrehajtott, összességében 0,3 százalékpontos emelést követően egyelőre nem szándékozik tovább faragni az alapkamatán.
Infláció
2020 júliusában az infláció 3,8, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt. A fogyasztóiár-index az MNB szerint a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai. A járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt (ez az a mutató, amelyet a Monetáris Tanács a kamatdöntéseinél elsősorban figyel). A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat.
Költségvetés, államadósság
A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett. Az érdemi növekedést követően a gazdasági növekedés helyreállásával párhuzamosan a ráta 2021-től ismét csökkenő pályára áll - vélik a Szabadság téren. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.
Forintárfolyam
A forintról a Monetáris Tanács mindössze annyit jegyzett meg, hogy a kedvezőbb pénzpiaci hangulatban az időszak nagy részében a régiós devizákkal együtt erősödött az euróval szemben. A júliusi kamatdöntést követően a hosszú hozamok és a hozamfelárak is csökkentek, azonban az elmúlt hetekben a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésének hatása a hazai hozamok alakulásában is megjelent.
A forint a kamatdöntést követően valamelyest erősödött, az euróval szembeni árfolyama a 354-es szinttől elmozdult és megközelítette a 353-as szintet.
Állampapír-vásárlások
Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.
A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot a szükséges mértékben és a szükséges ideig kívánja használni. A járványhelyzet elmúlt hetekben látott globális romlása növeli a külső kockázatokat, miközben a gazdasági védekezés kiadásai magasabb állami finanszírozási igényt eredményeznek. A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a Monetáris Tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését. A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is.
