Hihetetlen, de igaz: már itthon is vannak okosodó építőipari cégek

A cikk eredtileg laptársunk, a Piac&Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.

Építkezési kép a jelenből: kamerák figyelik az érkező és távozó teherautókat, rögzítik a bejövő anyagok fajtáját és mennyiségét, érzékelők követik a gép-és eszközállomány telephelyen belüli útját, a munkásokat arcfelismerés után engedik be a munkaterületre a korszerű belépőtető zsilipen keresztül, majd végül fejükbe nyomják a mindent tudó okos sisakot, s a művezető táblagépen irányítja a munkákat. Igen, a kép a jelenből van és már Magyarországon is létezik ebből egy-két részlet a legnagyobbaknál. De ne dőljünk hátra: a cégek többsége még csak nem is hallott ezekről és legfeljebb odáig jut, hogy lecserélje a főnök mobilját, netán áldoz egy-két vezetőtárs laptopjára.

Maradjunk a hideg tényeknél és a reményeknél: a koronavírus-járvány várható enyhülésével gyorsan magára találó és ismét növekedési pályára álló magyar építőiparban a képzett munkaerő hiánya mellett leginkább a technológiai lemaradás akadályozhatja a fejlődést. Biztató jel ugyanakkor, hogy ma már nálunk is a BIM (Building Information Modell) alapján tervezik a nagy beruházásokat, a digitalizáció elérte a tervezési és a logisztikai területet, a kivitelezésben azonban még kevésbé van jelen. Komoly feladatok vannak az adatgyűjtésben és digitalizációban, de amint ennek is lesz eredménye, az ágazat képes lesz fejlődni és növelni a hatékonyságot.

Életbevágó a BIM

Nagy stadionoknál és irodaparkoknál, kórházépítkezéseken, középületek felújításánál nélkülözhetetlen eszköz a BIM, vagyis e speciális épületinformatikai rendszer alkalmazása. Lapunk előző számában beszámoltunk a népligeti multifunkciós csarnok építkezéséről, de akkor nem tértünk ki részletesen erre a tényezőre, csak megemlítettük. A fővállalkozó Market Zrt. most elmondta, hogy ennek segítségével egy folyamatában szabályozott és visszaellenőrizhető követelményrendszert állítottak fel.

A BIM a Népligetben is elősegítette a szakágak közötti eredményes koordinációt, a tervező, a beruházó és a generálkivitelező közötti hatékony kommunikációt, és jelentősen csökkentette a helyszíni kivitelezési problémák számát. Az ehhez kapcsolódó úgynevezett gördülő tervezésnek (Design&Build) köszönhető, hogy azonnal látták a menet közbeni változtatásokat 3D-ben is. Ugyancsak a BIM-tervezés eredménye, hogy a projekt előkészítésében és a kivitelezés során az anyagok rendeléséhez gyors mennyiségi kimutatások álltak rendelkezésre, továbbá a készültség nyomon követése és kontrollálása ugyancsak gördülékenyen valósulhatott meg.

Természetesen nem csak a NER-hez tartozó cégek által uralt látványberuházásoknál tűnnek fel egyre-másra a korszerű digitális és automatizálási megoldások. Jelen vannak például a vasútépítésben is (aminek egy részét persze szintén a NER-es kör végzi – a szerk.) Egyes projekteket a kormány is támogat, méghozzá vissza nem térítendő pénzt juttatva. Ilyen a Strabag Vasútépítő Kft., a Széchenyi István Egyetem és a V-Híd Vagyonkezelő Kft. hármasa által vitt projekt. A trió szeretné elérni, hogy hatékonyan összekapcsolható legyen az automatizáció és a digitalizáció ebben a speciális építőipari ágazatban.

A népligeti csarnokhoz hasonlóan itt is nyomon tudják majd követni a kivitelezést, elemezhetik az adatokat és a végső minősítést is egy sztenderd rendszer szerint végezhetik el. A BIM itt is a keretplatform, a végeredmény pedig a cégek tájékoztatása szerint az lesz, hogy létre hoznak egy adatmodellt és annak vizualizált változatát, s ezzel lehet majd felügyelni az építkezést és megtenni a szükséges időközi intézkedéseket. Várhatóan optimális lesz az anyagfelhasználás és a munkaerő igény is ütemezhető lesz.

Kormányzati hátszél

Egyébként a kormány több ütemben (2023-ig) összesen 30 milliárd forintot szándékozik adni az építőipari vállalkozások technológiai fejlesztéséhez. Ennek az összegnek kevesebb, mint a felét fizették ki 2021 őszéig. A 2018-ban kezdett ÉPÍTŐ nevű program 10,4 milliárd forintos ötödik részét 2021. február közepén indították. Kimondott célja, hogy a kkv-k költhessenek technológiai fejlesztésekre, gépbeszerzésekre, újraiparosítási célt szolgáló beruházásaiknak a finanszírozására vissza nem térítendő támogatással. A program a kapacitáshiány csökkentésének érdekében kiemelten kezeli a képzések, továbbképzések támogatását és a digitalizáció elterjedését az ágazatban.

A mikro cégek 8-50, a kkv-k 25-400 millió forint közötti összegekre pályázhatnak. A jelentkező cégek többsége egyelőre csak odáig jutott, hogy digitális eszközparkjának egy részét megújította a kapott pénzből. Sokkal nagyobb gond, hogy a pályázók az egész építőipari vállalkozói körnek (103 ezer vállalkozás) csak egy elenyésző részét képezik, a cégek túlnyomó része az alap munkaerő pótlással van elfoglalva és egyáltalán nem figyel a digitalizációra, még kevésbé az innovatív eszközök bevetésére.

Neten az egész üzemeltetés

Az építőiparhoz kapcsolódó épületüzemeltetési szoftverek már minden jelentősebb középületnél jelen vannak. Ezek az épületek teljes életciklusán keresztül segítik a felhasználókat a munkafolyamatok optimalizálásában, kézben tartásában. Minden eszközön elérhető internetről, valós idejű kommunikációt, és információ-megosztást kínál a megrendelők, kivitelezők, alvállalkozók, üzemeltetők között. Szó szerint kézben tarthatók a tervrajzok, a szállítási ütemezés, a munkaerő vezénylése. Építési bizonyítékokat lehet készíteni (fotók, videók), azonnali karbantartást elrendelni és a végrehajtást ellenőrizni. Digitális építési naplót lehet vezetni vele és a beszállítók munkáját is lehet ellenőrizni.

Kár, hogy ez így alakult, mert megtapasztalhatnák, hogy ma már nem kell fotókat küldözgetni, telefonálgatni, e-maileket váltani akkor, ha a kivitelezési folyamatban esetleg változtatni kell a 3D-ben elkészített eredetei terveken egy építkezésen. A megfelelő alkalmazás használatával ezeket az információkat már magukban a tervekben is fel tudják tüntetni, meg tudják osztani egymással az adott projekt résztvevői, amivel időt és pénzt takarítanak meg. Az alkalmazásoknak köszönhetően a felhasználók jelentősen csökkenthetik az adminisztrációra, valamint a hibák feltárására és elhárítására fordított időt, amivel növelik a hatékonyságot, javítják a minőséget. „Az átállás nem megy varázsütésre, de a BIM nem is varázsige, hanem a hosszútávú megoldás a hazai építőipar gondjaira.” - érzékeltette a helyzetet Simon Szilárd, az egyik építőipari szoftvermegoldással a piacon lévő PlanRadar ügyvezetője.

A kormány egyébként felismerte, hogy támogatni kell az üzleti szektorban készülő, az ágazat egészére vonatkozó újításokat is. Eddig egyetlen ilyen projektről tudunk, ez jelentős fejlődést hozhat: már próbaidőszakban van az intelligens szállítólevél, amit a gyártó vagy a kereskedő állít ki, Nagy ingatlanfejlesztők és építőipari kivitelezők egyetértésével jött létre. Úgy működik, hogy a papír alapú szállítólevélre kerül egy QR kód, azt egy mobilalkalmazással beolvasva, a helyszínen az árut gyorsan, tételesen lehet átvenni és a készletre venni. Az átvételről azonnal digitálisan aláírt szállítólevelet kap pdf-ben a gyártó, a kereskedő és a fuvarozó.

A digitalizációs újdonságokra a külföldi nagyvállalatoknak persze sokkal több pénze van. Az egykor Lasselsberger-Knauf néven, ma már Cemix Hungary Kft-ként működő cég a nyáron vezette be úgynevezett időkapus rakodási rendszerét, erre és a kapcsolódó IT beruházásra összesen 200 millió forintot költött. A logisztikai megoldást először a Bugyi községben lévő üzemben, majd a tervek szerint az év végéig a veszprémi és a debreceni üzemében is alkalmazzák. Ez tulajdonképpen egy ütemezett kiszolgáló rendszer, amivel csúcsidőszakban akár 2000 tonna építőanyag berakodását is lehetővé teszi egyetlen nap alatt - szemben a korábbi 1400 tonnával.

Mindentudó robotok

A járműipartól eltérően az építőanyagok gyártásában vagy a kivitelezésnél eleve kevesebb lehetőség van okos gépeknek átadni a terepet. Néhány részterületen azért vannak már eredmények. Az ABB Robotics nem régiben nagy összefoglalót közölt a robotok alkalmazási lehetőségeiről, konkrét példákkal. Kanadában egy cég tetőtartó szerkezeteket gyárt velük, a nálunk is ismert Schindler vállalat liftjeit robotokkal telepítette egy építkezésen, míg a svéd Skanska hegesztőrobotot vetett be több projektjénél.

És itthon? Őszre elkészül a veszprémi városi stadionhoz tartozó tornacsarnok. Az építkezés egyebek mellett azért is érdekes, mert az üvegek súlya és a sérülésveszély miatt a hagyományos állványos technológia helyett speciális robotokat használtak. A kivitelező szerint az ablakok csak 30 százalékban engedik át a fényt, ezzel egységes fényviszonyok lesznek a teremben árnyékképződés nélkül.

Robot darukkal nem, de távirányított darukkal már itthon is találkozni lehet. Az egyik nagy magyar betonelemgyártó vállalatnál a földről, egy joystickhez hasonló szerkezettel lehet kezelni a sok tonnát mozgatni képes szerkezeteket. Bizonyos építőipari segédanyagok mozgatásához és raktározásához már léteznek önjáró targoncák is, de ezek elterjedésére egyelőre még várni kell és egyébként is csak egy megfelelő méretű, általában több ezer négyzetméteres és nagy belmagasságú csarnokokban lehetséges.

Előre az előregyártásért!

Az építőipar egyik leglátványosabb újdonsága, hogy egymás után nyílnak a valamilyen nagyobb termék előregyártásával foglalkozó üzemek. Többnyire épületelemekről van szó (tető, fal, lépcső, födém, tartóoszlop), több betonelemgyár is ezekben a hónapokban kezdte meg termelését, részben kormányzati támogatással. Van már családi házakhoz vagy kisebb társasházakhoz is megfelelő téglapanel-gyártó cég is, legalábbis már több itteni szakmai fórumon is bemutatkozott. Az előregyártás csökkenti az élőmunkaigényt, de növeli a szükséges szakképzettségi szintet. Természetesen szintén digitális tervezés előzi meg, van olyan piaci szereplő, amelyik okos gyárakat is képes megtervezni és a kivitelezést is „okosba” megoldani.

Vas-és más fémszerkezeteknél jön jól, hogy léteznek már automata hegesztő-robotok. Egyelőre csak egy-két, részben külföldre termelő hazai építőipari cég alkalmazza, de tömeges elterjedése sem kizárt, ha folytatódnak a nagyobb infrastrukturális és kereskedelmi ingatlanberuházások. A Rheinmetallnak Zalában épül fel a 142. üzeme, ami a védelmi iparban a legkorszerűbb lesz. A ZalaZone komplexum melletti objektumban olyan elektronikákat tartalmazó platformokat gyártanak, amelyekben meghatározó a mesterséges intelligencia, a digitális és a robottechnika.

Betört a piacra egy másik megoldás is: a MOL új toronyházának építésénél Magyarország első automata, azaz hidraulikával mozgatott kúszózsaluzatát és szélpajzsát alkalmazzák, ezek az építés előre haladásával szintről-szintre kúsznak felfelé. Ezek a rendszerek rendívül hatékony és biztonságos munkavégzést tesznek lehetővé, gyakorlatilag bő egy hét alatt megépítenek egy szintet. Kezd elterjedni a gipszkartonozás gépesítésére való bandázsoló is. Ezt a berendezést két fő kezeli és 5-6 ember munkáját váltja ki.

Anyagtesztek és eredmények

Az innováció és digitalizáció számos területen jelen van az építőipar háttér ágazataiban, például az új anyagok megtervezésében és tesztelésében. A tégla, mint az egyik kulcs alapanyag, régóta a figyelem középpontjában van. Magyar mérnökök – osztrák kollégáikkal és a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel – digitálisan modellezték és tesztelték a téglapiacon masszívan vezető osztrák Wienerberger gyártócég legújabb termékét. Kiderült, hogy a tégla hőszigetelő képessége javult, és a hangszigetelési tulajdonságai is jelentősen növekedtek.

A hőszigetelési előrelépés azért is fontos, mert az elmúlt években fokozatosan egyre szigorúbb hőtechnikai előírások jelentek meg. A méretpontosság ugyancsak növekedett. Ez végső soron azt eredményezi, hogy az építtető „kímélheti” a pénztárcáját, hiszen az építkezés összességét tekintve, akár kevesebb falazó- és vakolóhabarcsot kell felhasználnia, amely komoly megtakarítást jelenthet.

Jönnek a BIM-szakos hallgatók

A magyar építőiparban hiánypótló és a digitalizációt középpontba helyező képzést indított 2021 februárjában a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara. A BIM szakmérnök továbbképzési szakon a nagy érdeklődés miatt már az első félévben az eredetileg tervezett létszám kétszeresével kezdődött meg az oktatás. A 37 hallgató többsége fiatal, a közelmúltban diplomázott szakember, kisebb részben már gyakorlatot szerzett BIM menedzser. Égető szükség lesz a tudásukra a magyar építőipar digitalizációjának felgyorsításában.

Ugyancsak nagy szerepe van az építőiparban a különféle szigetelőanyagoknak. Ezek kifejlesztése és további korszerűsítése a nagy nyugati gyártóknál folyamatos, kutatás-fejlesztési költségvetésük állandóan növekszik. A magyar piacon számtalan nyugati cég új termékeit forgalmazzák. Van egy-két magyar tulajdonú vállalkozás is, amelyik elég nagy ahhoz, hogy innovációra is jusson. Az egyik ilyen a szegedi Bodrogi Bau Kft. A kormányzati támogatást élvező cég tovább fejlesztette a termelést a 2019-ben 500 millió forintos hazai és uniós támogatásból felépített polisztirol üzemében. Megalkotta a magyar piacon kapható egyik legjobb grafitos expandált polisztirol (EPS) szigetelő anyagot, amely hővezetési tényezője 0,030.

Hiába vannak azonban ilyen kezdeményezések, az építőipari vállalkozások kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai 2013 és 2017 között folyamatosan és erőteljesen csökkentek és azóta sem sokkal nőttek. A nem régen elfogadott, 2021 és 2023 között érvényes építésgazdasági stratégia (miért csak két év? - a szerk.) szerint az ágazatban a korszerű és környezetbarát anyagok; az innovatív technológiák (VR és AR, BIM, robotizált építés); ezen kívül a hatékony gyártási eljárások (pl. előregyártás, készházak) és az intelligens létesítmény-üzemeltetés terén folyik valamilyen k+f tevékenység.

Az iparjogvédelmi bejelentések száma az elmúlt évtizedben szintén 2017-ben volt a legtöbb, habár a fejlesztéspolitikai ciklus vége miatt vélhetően a 2020-as adatok még magasabbak lehetnek.

A sok szakmai szervezet közreműködésével készített dokumentum azonban kimondta: az építésgazdasági innovációs potenciál javulása ellenére Magyarországon nincsen olyan építőipari cég, amely az EU leginnovatívabb 1000 vállalata között lenne rangsorolva, tehát innovációs képességünk jócskán javítandó. Ez tehát a helyzet, amin sürgősen változtatni kellene: képzéssel és az eszközpark korszerűsítésével.