Különös ívet futott be a brazil gazdaság, amely a 60-as évek tábornoki irányítása és némi katonai támogatása nyomán kétszámjegyű GDP növekedést volt képes produkálni. Kisebb-nagyobb hanyatlásokkal, de túlélte az 1973-as első, majd a második olajválságot is. Annak ellenére, hogy a latin-amerikai ország csak lassan talált vissza a junták világából a demokrácia terepére; gazdaságilag sikerült szanálni. Ugyanakkor a 80-as évek az elvesztegetett évtizedként vonul be a brazil gazdaságtörténetbe.
A 90-es évek legelején aztán elszállt az infláció (havi szinte 80 százalékos volt), ezt próbálta meg orvosolni sokk-terápiával, a bankbetétek befagyasztásával, majd többszöri nekirugaszkodás után új pénzre való áttéréssel az akkori államfő, Fernando Collor de Mello. Tervét 1994-ben utóda fejezte be, amikor is - két lépcsőben - bevezették a brazíl realt. (1 real=107 HUF). Brazília ezzel visszatért a nemzetközi pénzpiacokra, évek óta húzódó külföldi adósságainak törlesztéséről kezdett tárgyalni.
Fernando Henrique Cardoso 1995 és 2002 között kétszer volt államfő. Strukturális reformokat hajtott végre, megszüntette az állami monopóliumot például az olaj, az energia, vagy a telekommunikációs szektorban, társadalombiztosítási reformokat nyomott keresztül a parlamenten. A bankkonszolidáció keretében nagy nemzetközi pénzintézetek is megjelenhettek Brazíliában. Viszont a 90-es évek sláger válságai - így a '95-ös mexikói, a '97-es ázsiai és a '98-as orosz - nem múltak el nyomtalan a latin-amerikai ország fölött. Támogatói elfordultak Cardosotól és a külföldi befektetők megérezték a baloldali támogatottságú Lula győzelmét, aki szintén két terminuson keresztül (2003-2010) állt az ország élén. Több lépcsőben újabb reformok következtek, amelyek eredményeként levitték az inflációt, támogatták a kkv-knak szánt kedvezményes hitelezést, bátorították a fogyasztást és eközben olyan szociális programot vezettek be, amely a 190 millió lakosú állam legszegényebbjeit segítette.
Ahol versenyelőnybe kerültek a brazilok
Eközben persze megnőtt a kereslet a brazil élelmiszerek iránt. Ma már fej fej mellett van a brazil és az amerikai szójakivitel, mert az évtized végi szárazságokat megsínylették az amerikai termelők. De a világ szárnyas kivitelének 36, a marhahúsnak 19, míg a sertéshúsnak 10 százalékát Brazília adja. A privatizációnak köszönhetően a külföldi befektetők jelentik a legnagyobb erőt az infrastrukturális fejlesztéseknél. Az ország rendelkezik Latin_Amerika teljes olajkészletének öt, míg földgázkészletének hat százaléka fölött.
A legnagyobb belső hajtóerő egyébként a felkészülés a 2014-es foci VB-re, illetve az azt 2016-ban követő Olimpiaii Játékokra. Több száz milliárd dolláros tartalékának és a külföldi befektetők pénzének segítségével Brazília további hihetetlen infrastruktúrális fejlesztésekre készül a következő években.
Nekünk is van mit keresnünk Brazíliában
A robbanásszerűen növekvő belső fogyasztás miatt jövőre várhatóan 4 százalékkal bővülő brazil piac komoly üzleti lehetőségeket kínál a hazai exportőröknek, hiszen a stagnáló eurozóna és a visszafogottan növekvő észak-amerikai gazdaságok fejlődési potenciálja várhatóan a következő években is elmarad a dél-amerikai országétól.
Az egyre erősödő belföldi fogyasztásnak köszönhetően a hazai exportőrök is profitálhatnak Brazília növekvő ütemű gazdasági fejlődéséből – derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piacelemzéséből. A dél-amerikai ország fogadókészségét a hazai termékek iránt jól mutatja, hogy a 2012. január-szeptember közötti magyar export értéke mintegy 54,3 milliárd forintot tett ki, ami 56 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A fejlődés motorja mindenképpen a dinamikusan bővülő helyi középosztály növekvő fogyasztása: az előrejelzések szerint 2014-ben a lakosság 16 százaléka tartozik majd az AB-státuszúak közé, míg a C-státusz esetén ez az arány eléri majd az 56 százalékot, szemben a 2009-es 11 és 50 százalékos adatokkal. Nem csak az ABC státuszúak száma, de az általuk elköltött pénzösszegek is jelentősen nőttek az elmúlt években. A magyar exportőrök az elektronikai cikkek, gépek és berendezések területén lehetnek sikeresek, különösen ha időben megismerik a brazil üzleti élet sajátosságait.
Impozáns adatok
A növekvő fogyasztás mellett Brazília nemzetközi kapcsolatai is stabilak, a munkanélküliség 2012 szeptemberében 5,4 százalékra, történelmi mélypontra került, a 2007-ben kezdődött globális pénzügyi válság pedig ugyancsak kevéssé érintette a 196,5 milliós országot. 2009-ben mindössze 0,3 százalékkal csökkent a bruttó hazai össztermék, egy év múlva már jelentős mértékű, 7,5 százalékos bővülést regisztráltak, amelyet 2011-ben további 2,7 százalékos emelkedés követett. Az idén 1,5% körüli fejlődést produkál a brazil gazdaság, 2013-ban pedig ismét kiemelkedően magas, 3,8-4,2 százalék közötti lehet a növekedés mértéke.
A 2013-ra várt növekedés hátterében nagy részben ismét a Kína irányából megnyilvánuló nyersanyagigény valamint a világgazdaság beindulása húzódhat meg, de nem szabad megfeledkezni az országban rendezendő 2014-es Futball Világbajnokság és a 2016-os Olimpiai Játékok gazdaságélénkítő hatásairól sem. Ezzel szemben az eurózóna átlagosan 0,3 százalékos visszaesést produkál majd jövőre, elsősorban az 1,2 %, illetve 1,9 százalékkal zsugorodó olasz és spanyol piacok miatt.
De sem a Magyarország legfőbb exportpiacának számító Németország 0,7 százalékos, sem az Egyesült Királyság 0,9 százalékos gazdasági növekedése, de még az USA 1,8 százalékos, és Kanada két százalékos bővülési prognózisa sem versenyezhet a brazil adatokkal.
A nemzetközi csomagszállítást is érintheti a katasztrófa.
