|
| Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló (j2) és David Davis, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalásokért felelős miniszter (b2) megkezdi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szerinti tárgyalásokat a brit EU-tagság megszűnéséről Brüsszelben 2017. június 19-én. (MTI/EPApool/Emmanuel Dunand) |
A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első "igazi", négynapos tárgyalási forduló a mostani.
Most jön a lényeg
"Jól indultak a tárgyalások az előző hónapban, most azonban rátérünk a lényegi kérdésekre" - mondta hétfői érkezésekor David Davis brit Brexit-ügyi miniszter. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója múlt héten arról beszélt, hogy a tárgyalások elakadtak, London álláspontja nem egyértelmű. Úgy tűnik London a tartozásait sem akarja kifizetni.
"Számunkra rendkívül fontos, hogy előrelépést tudjunk elérni. Itt az ideje munkához látni és sikerre vinni a tárgyalásokat" - tette hozzá.
Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója ma azt mondta: "meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az álláspontokat az előrehaladás érdekében".
Ezekről lesz szó
A mostani fordulónak az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek és az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában, de sajtóhírek szerint szó lesz egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának jövőbeli joghatóságáról és az Euratom-szerződésről is.
Az ugyancsak Brüsszelben tartózkodó Boris Johnson brit külügyminiszter kijelentette: reméli, hogy az EU el fogja fogadni az állampolgári jogokra vonatkozó "rendkívül tisztességes és komoly" javaslatot, amelyet London előterjesztett.
A huszonhetek vezetői döntenek
A Brexit után bennmaradó "huszonhetek" vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a kereskedelemről.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az EU tagja maradjon-e, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.
Erre már érdemes felfigyelni. 
