|
| Az IMF tárt karokkal várja vissza Görögországot. |
A keddi mulasztás után konkrét büntetést nem kapott Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól: az egyetlen hátrány, hogy az IMF elzárja a pénzcsapokat, a mediterrán ország nem hívhat le további forrásokat, ezek azonban szükségesek az életben maradáshoz.
A Privátbankár is megírta csütörtökön az IMF álláspontját a görög helyzettel kapcsolatban: 9 kérdésre adott válaszban közölték, hogyan látja a Nemzetközi Valutaalap a válságot és az abban betöltött szerepét. Az intézmény - azon kívül, hogy felvázolta, mi történik, ha továbbra sem fizetnek a görögök - kitért arra is, hogy milyen eljárás alá esik az ország, ha mégis visszatérne a hitelezők által kijelölt útra és rendezni akarja a tartozását.
Mindennek alapja az együttműködés
Az IMF érdeke, hogy hitelfelvevő országok tudjanak fizetni. Amint egy tagország nem tud tovább törleszteni, életbe lép a Nemzetközi Valutaalap keretrendszere, amelynek célja, hogy az országgal közösen elindítsanak egy olyan reformot, amely végül ismét fizetőképességhez vezet és pozitív pályára állítja a gazdaságot.
Görögország folyamatosan veszíti el az IMF-hez köthető jogait, ha elmarad a fizetéssel - ilyen jog például a forráslehívás vagy a szavazás. Azonban, ha az állam együttműködik a szervezettel, van rá mód, hogy visszaszerezze jogait.
Szerezd meg hát mind!
Az úgynevezett Joghalmozási Program (Right Accumulation Program) 1990 óta működik a Valutaalapnál, amely az Elkülönített döntések című IMF-dokumentumban foglalta össze a keretrendszert (913. oldal). Ennek lényege, hogy azok az országok, amelyek hátralékban vannak, visszaszerezhetik a befagyasztott jogaikat úgy, hogy alávetik magukat Alap kiigazítási programjának, a teljesítményt pedig folyamatosan monitorozzák az IMF szakemberei. A kiigazítási program három évig tart, ezalatt az idő alatt kell elérni a szigorúan meghatározott célszámokat, negyedévenkénti ellenőrzés mentén.
Ahhoz, hogy az összes jogosítványt visszakapja egy tag, nem elég elfogadni a kiigazító programot: vissza kell fizetni a tartozást, majd el kell fogadni az IMF következő reformcsomagját.
Összegyűlnek a srácok
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >> |
Egy sokkal lazább megoldás az úgynevezett Megfigyelési Program (Staff-Monitored Program). Ez az eljárás ugyanakkor csak olyan országok esetében jöhet szóba, amelyek jelentős hátrányban vannak és egyáltalán nincs finanszírozási képességük. Ebben az esetben az IMF egy szakértőcsapatot rendel a kormány mellé, amely szakpolitikai, gazdasági tanácskozások mentén próbálják segíteni az államot abban, hogy visszatérjen a növekedési pályára.
De mit akar az IMF?
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerdán beszélt arról a Reutersnek, hogy a hitelezők mindenképp látni szeretnék Görögország eltökéltségét a reformok felé, mert anélkül nem tudnak lépni. A Nemzetközi Valutaalap vezetője azt sem zárta ki, hogy az IMF elengedi az adósság egy részét, ám Lagarde szerint erről majd csak akkor beszélnek, ha elindultak a reformok. Arról, hogy pontosan mit is tartalmaznak a hitelezők - az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank - itt írtunk bővebben.
Megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek. 
