Az államháztartás központi alrendszerének első tíz havi pénzforgalmi hiánya 1418,2 milliárd forintot tett ki, ennek alapján az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az év első tíz hónapjában a központi költségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,0 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el. Októberben a hiány 181,9 milliárd forint volt, az egy évvel ezelőtti 59,7 milliárd többlettel szemben. A tavalyi év első tíz hónapjában 57,3 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami a központi költségvetés 32,5 milliárd forintos deficitje mellett a társadalombiztosítási alapok 8,3, és az elkülönített állami pénzalapok 82,5 milliárd forintos többletéből állt össze.
Az első tíz havi egyenleg az ez évi, törvényileg módosított idei előirányzat 121,6 százaléka.
Minden rendben a tárca szerint
Az NGM szerint az idén az első tízhavi egyenleg alakulásában főként a növekvő uniós kifizetések játszottak szerepet, amelyek október végére elérték az 1702,3 milliárd forintot, 558,1 milliárddal haladták meg a múlt év azonos időszakáét. A projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében a költségvetés megelőlegezi ezeket az összegeket a kedvezményezetteknek, ami az uniós módszertan szerinti hiányt csak kis részben érinti. Ezzel szemben az Európai Unió átutalásai alapján eddig mindössze 326,0 milliárd forintot számoltak el, 172,7 milliárddal kevesebbet az előző évinél.
A központi alrendszer 2017. január-októberi bevételei 14 537,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző év azonos időszakához képest 559,8 milliárd forinttal, 4 százalékkal magasabbak. Jelentősen nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek.
A bevételek közül a társasági adóból az év első tíz hónapjában 372,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának értékétől 53,3 milliárd forinttal maradt el.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tíz hónapjában 1580,9 milliárd forint volt, amely 166,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka az volt, hogy a magasabb bérkiáramlás miatt a befizetések megnőttek.
Az idei év első tíz hónapjában az általános forgalmi adóból 2801 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 194,9 milliárd forinttal magasabb. A befizetések növekedése a belföldi és az import utáni áfabevételnek köszönhető, melyet részben kompenzált a dohánytermékek utáni alacsonyabb befizetés. A dohánytermékek utáni bevételek csökkenésének hátterében a jogszabályváltozás által előidézett piaci reakciók állnak, amelyek a jövedéki adóbevételeket is befolyásolták.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 837,7 milliárd forintot tett ki, 5,6 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál annak ellenére, hogy a dohánytermékek után beszedett 234 milliárd forint jövedéki adó 21,7 milliárddal kevesebb volt a tavalyinál, az üzemanyagok tízhavi jövedéki adója viszont 30,8 milliárd forinttal 528 milliárd forintra nőtt.
A nyugdíjbiztosítási alap szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétele az idei első tíz hónapban 2442,2 milliárd forintot tett ki 86,5 milliárddal kevesebbet a tavalyinál, egészségbiztosítási alapnál viszont 53,8 milliárddal 1070,7 milliárd forintra emelkedett, Mint ismert, idén 27 százalékról 22 százalékra csökkent az adó mértéke.
A központi alrendszer 2017. január-októberi 15 956,1 milliárd forint összegű kiadásai 2035,3 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak, valamint a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásainak előző évhez viszonyított növekedésével függ össze.
A családi támogatásokra idén az idei év első tíz hónapjában összesen 344,8 milliárd forintot fordítottak, ezen belül jelentősen, 267,3 milliárd forintra emelkedett a családi pótlékra kifizetett összeg. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év első tíz hónapjában 139,7 milliárd forintot tettek ki, ami 30,7 százalékkal magasabb a 2016. év azonos időszakához viszonyítva.
A bevételek és kiadások egyenlegeként 799,8 milliárd forint összegű nettó kamatkiadást regisztráltak, ami 86,2 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, amelyet a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, valamint az októberben megvalósult nemzetközi devizakötvény-csere eseti jellegű kiadásával magyarázott a nemzetgazdasági tárca.
A központi költségvetés adóssága 1171 milliárd forinttal emelkedett a múlt év végéhez képest, ami kevesebb a 1491,9 milliárd forint tízhavi hiánynál. A nettó 1955,6 milliárd forint hitelfelvétel és kötvénykibocsátás – nagyrészt a lakosságnak közvetlenül értékesített állampapírokból - a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A devizahitelek és kötvények visszafizetése 364,3 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot, míg a forint gyengülése alig 7,5 milliárd forinttal megemelte a devizaadósság forintban számolt értékét.
Az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést. 
