Korábban is sok kritika érte a stabilitási törvénybe írt adósságcsökkentő képletet, amely eddig sem erősítette a kormány adósságleépítési törekvéseit. Bevezetése után eleve elcsúsztatták az életbe lépését; ahogy arról a Privábankár korábban elsőként beszámolt, a kormány át is írja a szabályt. A Privátbankár akkor úgy értesült, az új szabályon már dolgoznak, a Parlament őszi ülésszakában pedig búcsút is mondhatnak a régi szabályozásnak.
|
Míg az alaptörvény a GDP-arányos államadósság csökkentésének kötelezettségét tartalmazza, a konkrét, képletszerű, számszerűsíthető szabályokat a stabilitási törvény állapítja meg. |
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke korábban azt mondta: úgy kell ösztönözni az államadósság csökkentését, hogy az ne fékezze a gazdasági növekedést. Az Állami Számvevőszék egy 10 javaslatot tartalmazó szakértői anyagot készített a szabály átírásáról.
Alkalmazkodjunk Brüsszelhez
Egy szerdai konferencián elhangzott: az ÁSZ azt javasolja, hogy az államadósság számítása az uniós módszertan alapján történjen, a nominális adósság összege legfeljebb a tervezett inflációval nőhessen, és az adósságmutatót középtávra, éves célként meghatározva is rögzítsék a költségvetési törvényben.
| És ha nem teljesül a szabály? Az ÁSZ azt is javasolja: a jogszabályok tartalmazzák teljes körűen az adósságszabály érvényesülésében kivételt képező tényállások tartalmi és eljárási szabályait - mondta Pulay Gyula. |
Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója, felügyeleti vezető az ÁSZ "Országkockázatok-, hosszú távú államháztartási kockázatok" című konferenciáján azt is ismertette: javasolják, hogy az adósságmutatók kiszámításának módszertanai legyenek nyilvánosak, szakmai megfelelőségüket, nemzetközi harmonizációjukat intézményesen biztosítsák.
