Megjöttek a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai a keresetekről: 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, egy átlag magyar pedig - kedvezmények nélkül - nagyjából 160 ezer forintot visz haza havonta. Erről részletesen itt írtunk bővebben. Elemzők szerint a mostani számok a várttal hasonlóan alakulnak, sőt, egyes vélemények szerint akár még a vártnál is jobban nőhetnek a reálbérek az idén.
Pörgeti a fogyasztást
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban kifejtette: a 3,7 százalékos nyolchavi béremelkedési ütem nem jelent meglepetést, beleillik az idei folyamatokba. Az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult.
Hozzátette: augusztusban egyébként 5,4 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami a legmagasabb havi ütem az idén, ez pedig a fegyveres testületeknél életbe léptetett fizetésemeléssel, valamint a szociális területen dolgozóknál bevezetett kiegészítő pótlékkal magyarázható. Az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével azonos mértékben emelkednek a reálbérek, ez pedig jó hatást gyakorol a fogyasztásra - mutatott rá. Az elemző az idén átlagosan 3-4 százalékos béremelkedéssel számol.
Németh Dávid kitért arra: a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki.
Szféra |
Összesen |
Közfoglalkoztatottak nélkül |
||
bruttó átlagkereset, forint |
változás az előző év azonos időszakához képest, % |
bruttó átlagkereset, forint |
változás az előző év azonos időszakához képest, % |
|
Vállalkozások |
258 800 |
3,7 |
260 100 |
3,6 |
Költségvetés |
213 600 |
3,4 |
246 900 |
4,1 |
Nonprofit szervezetek |
215 300 |
4,5 |
234 500 |
3,0 |
Nemzetgazdaság összesen |
243 100 |
3,7 |
255 700 |
3,8 |
Ebből: |
|
|
|
|
Közfoglalkoztatottak |
80 000 |
2,6 |
x |
x |
Jó jelek a vállalkozásoktól
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi.
A szakértő szerint idén a 4 százalék közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre a Takarékbank szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér.
Suppan Gergely szerint a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent egyrészt a fegyveres testületek határmenti szolgálata, ami növelheti a túlórák számát, miközben egyes hiányszakmákban kiemelkedő bérnövekedés sem kizárt.
Még nagyobb növekedés jöhet?
Úgy vélte, hogy 2015-ben a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása is növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, de az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a bruttó hazai termék (GDP) második félévi gyorsulásához is - írta Suppan Gergely.
Az NGM keddi közleményében az adatokkal kapcsolatban kiemelte: a versenyszférában - a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál - augusztusban is kimagasló, 50 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 augusztusához képest.