Joe Biden elnök június eleji rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők. Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-ától nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a Huawei, a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation), több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég, a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC, és az Aviation Industry Corp. dróngyártó.

Az ipar kiüresítése ellen

A Fehér Ház mindezeken túl kedden bejelentette, hogy a Biden-kormányzat egy „kereskedelmi ütőerőt” hoz létre Katherine Tai kereskedelmi képviselő vezetésével, hogy az amerikai ipar „kiüresedését” megállítsák, ahogyan a kritikus beszállítói láncok (félvezetők, gyógyszerek) erózióját is.  

Az intézkedéseket egy 255 oldalas tanulmány keretében hozták nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor a Szenátus által 68-32 arányban elfogadott törvényjavaslat értelmében az USA mintegy 250 milliárd dollárt invesztál az amerikai feldolgozóipar és technológia felpörgetésébe, válaszul Kína egyre nagyobb dominanciájára ezeken a területeken.

Washington a QUAD-ra épít

Biden Ázsiában láthatóan inkább az úgynevezett „Quad” (India, Japán, Ausztrália) vezetőire koncentrál biztonságpolitikai szövetségesként és zavartan figyeli egykori szövetségesei, mint a Fülöp-szigetek és Thaiföld egyre autokratikusabb rendszerét. Szintén érezhető Washington részéről egy jó adag frusztráció az Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) kapcsolatban is.  

Míg az Afrikai Unió ugyanis azonnal felfüggesztette Mali tagságát a múlt heti katonai puccsot követően, addig a 11 tagú és 2 milliárdos népességet összefogó ASEAN gyakorlatilag törvényesítette a mianmari huntát és vezetőjét meghívta áprilisban a csúcstalálkozójára.

Kína az ASEAN-t támogatja

Kína viszont azonnal megérezte a kínálkozó alkalmat és június 7-én ASEAN külügyminiszteri csúcstalálkozót rendezett Csongking városában. Vang Ji kínai külügyminiszter áradozott a kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, amely Peking és az ASEAN között 3 évtized alatt 8 milliárd dollárról 684,6 milliárd dollárra nőtt, amely több mint 80-szoros megugrás.

Vang Ji büszkén emelte ki, hogy tavaly novemberben – hét éves tárgyalás után – az ASEAN-tagállamok és partnereik – összesen 15 ország – aláírták a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP) nevű ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást, amely tömb a világkereskedelem 29,1 százalékát és a globális befektetések 32,5 százalékát fedi le. Az aláíró országok összesített GDP-je 26,2 ezermilliárd dollár, ezzel pedig nagyobb gazdasági tömb jött létre, mint az USA-Mexikó-Kanada Megállapodás, illetve az Európai Unió. 

A Kínai Kommunista Párt lapja éles hangon szögezi le: „Az elmúlt években az USA megkísérelte Kína stratégiai bekerítését és ezért Délkelet-Ázsiára koncentrált. De csak csekély eredményt ért el”. A lap hozzáteszi, hogy Washingtonnak nem sikerült az ASEAN-t magához láncolni, holott a Fülöp-szigetek és Thaiföld amerikai katonai szövetségeseknek tekinthetők.   

De Peking a vakcina-diplomácia eszközeit is felhasználja a térségben. Miközben a nyugati COVID-19 vakcinagyártók független vállalkozásoknak tekinthetők, a hasonló kínai vállalatok esetében a pekingi kormány irányítja a kutatási és fejlesztési tevékenységüket.  

Példának okáért Kína több szállítmányvakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa.  A kínai külügyminiszter az év elején látogatásokat tett délkelet-ázsiai országokba – amelyek közül többel területi vitában áll a Dél-kínai-tengeren – és a vakcina szállítása ott is a tárgyalások témája lett.

Gesztusok Közép-Ázsia felé

Kína hasonló nagyvonalúsággal próbálta május közepén magához kötni a közép-ázsiai szomszédokat is, amikor Vang Ji külügyminiszter Hszian városában vendégül látta Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán külügyminisztereit. Peking regionális együttműködést ígért a COVID-19 gyártásában és további kínai finanszírozású infrastrukturális projekteket.  

Az Új Selyemút (BRI) közép-ázsiai projektjeivel kapcsolatban Pekingnek a korábbiaknál óvatosabban kell eljárnia, mert Kazahsztánban és a Kirgizisztánban helyi tüntetések törtek ki a kínai térnyerés drámai növekedése miatt. Nem tekinthető véletlennek, hogy míg a térség országaiban az Oroszországgal szembeni ellenszenve egy számjegyű, addig Kínával szemben Kazahsztánban 30, Kirgizisztánban pedig a népesség 35 százaléka viseltet negatív érzelmekkel.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)