Christine Lagarde a Le Monde című francia napilapnak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy különböző javaslatokat vitattak meg a görög hatóságokkal és a valutaalap európai partnereivel. Részleteket nem említett, de elmondta, hogy a tárgyalások elvileg szólhatnak a görög adósságállomány csökkentéséről, a kamatokról vagy a futamidőkről.
"Az euróövezetnek megvannak a belső szabályai. Nem lehet ilyen vagy olyan országokra szabott külön kategóriákat létrehozni" - fogalmazott Lagarde, aki az új görög kormánnyal a strukturális reformok programjáról akar tárgyalni, mert Athén ebben a kérdésben nagy lemaradásban van.
Athénnak el kell indítania az államapparátus és az adóbehajtás reformját, csökkentenie kell a fizetési határidőket - sorolta az IMF vezetője, aki úgy látja, hogy ezek nem megszorító intézkedések, hanem mélyreható reformok, amelyek függőben maradtak.
Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának múlt héten bejelentett kiterjesztéséről szólva Lagarde megerősítette, hogy a havi szinten 60 milliárd eurós programot megfelelőnek tartja. Ám az nem lesz elég a növekedés újraindításához és a foglalkoztatottság bővítéséhez, mert a monetáris politika csak egy eleme az átfogó gazdaságpolitikának.
Megismételte, hogy véghez kell vinni a gazdasági tevékenységet megkönnyítő és a versenyképességet növelő szerkezeti reformokat, a költségvetési többlettel rendelkező országoknak, különösen Németországnak több beruházást kell indítaniuk, a bankoknak pedig többet kell hitelezniük.
A Görögországban vasárnap tartott előre hozott parlamenti választáson a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője, aki hétfő délután a miniszterelnöki címmel együtt kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől, a bruttó hazai termék (GDP) 175 százalékára, mintegy 427,8 milliárd euróra rúgó adósságállomány csökkentéséről akar tárgyalni a hitelezőkkel.
MI és ESG. 
