A lakossági fogyasztásra számos indikátort nézhetünk, most vizsgáljuk meg az üzemanyag-fogyasztást, illetve a belföldi turizmus szálláshelyeken elköltött pénzt – írja az Alapblogon Zsiday Viktor alapkezelő.
A válság hatására komoly fogyasztáscsökkenés kezdődött, és ez 2012-ig tartott. De 2013-ban az üzemanyag-fogyasztás két százalékkal, 2014-ben az első három negyedévből becsülve várhatóan több mint öt százalékkal fog nőni, amiben a benzinárak csökkenése még nincs is benne.
A jobbmódúak fogyasztását valamennyire leképző belföldi szálláshelyek belföldiektől származó bevétele korábban, 2010-ben feneklett ki, és 2011-től emelkedésnek indult. Gyanítható, hogy ez az adóátcsoportosításoknak köszönhető: a gazdagok jövedelme ugyanis már 2011-től nőtt, a szegényeké csökkent az elmúlt években, amiről számos statisztika áll rendelkezésre. Azonban még a belföldi turizmusban is gyorsuló a növekedés: 2011-ben 4 százalékkal, 2012-ben 6 százalékkal, 2013-ban közel 11, 2014-ben 15 százalékkal nőtt a költés, ami komoly fellendülésre utal.
A hazai lakosság fogyasztása a recesszió évei után fellendülőben van, és ennek folytatódása valószínű 2015-ben is. A kamatszint alacsony, ami a fogyasztást ösztönzi, a kormányzat nem nagyon fog megszorítani, és két pozitív sokk is van. Az egyik az olajárak esése, amely 100-150 milliárd tFt többletpénzt hagy a lakosság zsebében, a másik a devizahiteles csomag, amely hasonló nagyságrendű tehercsökkenést okoz.
A kettő együtt már a GDP 0,5-1%-át jelentő könnyebbséget jelent a lakosságnak, és jó esélye van, hogy ennek nagyobb részét el is költik. Így 2015-ben is folytatódhat a hazai gazdasági növekedés – írja a szerző.
Zsiday Viktor Byron Wien és más külföldi elemzők nyomán jelenleg meglehetősen elképzelhetetlennek tűnő, de nem annyira valószínűtlen tőkepiaci eseményeket is összeállított 2015-re. Hozzátéve, hogy ha néhány bejön a lentiekből, az már jó eredmény lenne.
1. A forint 280-ig erősödik az euróval szemben az MNB kamatvágásai ellenére is. A még valamicske hozamot biztosító devizák iránt ugyanis komoly kereslet mutatkozik.
2. A magyar alapkamat az évet 0,75 százalékon zárja. A Növekedési Hitelprogramot átalakítják: 1,5 százalékon kaphatnak kedvezményes hitelt a vállalatok. „Az új hitelek 90 százalékát a Magyar Nemzeti Takarékbank (volt FHB, Takarékbank, Posta, Díjbeszedő, MKB, Budapest Bank, Raiffeisen, CIB, Széchenyi Bank stb. stb.) nyújtja” – írja Zsiday Viktor.
3. A német tíz éves kötvény hozama két százalékra emelkedik.
4. A német-olasz kötvényhozam-különbözet 0,5 százalékra csökken.
5. A kínai részvények 2015-ben folytatják száguldásukat, miután a kínai lakosságnak nem marad más befektetési alternatívája és a nemzetközi vagyonkezelők is öntik be a pénzt.
6. Az alacsony hozamok, és stabil növekedés hatására nem csak megszilárdul, de egyértelműen emelkedő fokozatba kapcsol az európai ingatlanpiac: Berlinben és Budapesten is 20 százalékot emelkednek a lakásárak.
7. Oroszország rögzíti a rubel árfolyamát, megszüntetik a szabad átválthatóságot. Az országban statáriumot, később katonai kormányzást vezetnek be.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
