"Az ügyben senkinek nincs joga Iránt vádolni - szögezte le Nasszer Kanaáni, kiemelve, hogy a támadásért egyedül Rushdie-t és támogatóit lehet okolni, a szerző ugyanis "több mint másfélmilliárd muszlim érzékenységét sértette meg".
Hozzátette: az iráni kormány csak annyit tud az incidensről, amennyit az amerikai sajtó közölt, írta az MTI.
A szóvivő nyilatkozatára reagált Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök is, leszögezve: "őrültség" Rushdie-t hibáztatni az ellen elkövetett támadásért.
"Ezt a támadást nemcsak (Rushdie) ellen követték el, hanem a szólásszabadság ellen is, a brit kormány pedig kiáll Rushdie és családja mellett, s ugyanígy kiáll a szólásszabadságért világszerte" - fogalmazott Johnson.
Az indiai születésű, brit állampolgárságú Rushdie-t pénteken, egy New York-i pódiumbeszélgetésen érte több késszúrás. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, állapotát stabilizálták, ám ügynöke, Andrew Wylie azt mondta, egyik szemét vélhetően elveszíti.
Támadóját, a libanoni származású, már az Egyesült Államokban született Hadi Matart őrizetbe vették.
Az NBC hírtelevízió azt közölte, hogy a hatóságok Matar közösségi oldalakon folytatott tevékenységének átvizsgálása során arra jutottak, a férfi szimpatizált a síita szélsőségességgel és az iráni Forradalmi Gárdával.
A hétfői az első alkalom, hogy Irán hivatalosan reagált a támadásra, noha keményvonalas lapok már a hét végén méltatták a támadót.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
