<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban megvizsgálják az egyre erőszakosabb eseteket. A német és a francia nagypolitika szerint ez egy újfajta antiszemitizmus, amelyet a Közel-Kelet és Észak-Afrika muszlim bevándorlói hoztak magukkal. Káncz Csaba jegyzete.

Európa számos nagyvárosában az elkülönült (szegregált) muszlim közösségekben egyre nagyobb problémát jelent az antiszemitizmus. A zsidók számát 1,3 millióra becsülik a földrészünkön, kétharmaduknak Franciaország, Nagy-Britannia és Németország az otthona.  Most górcső alá vesszük az ezekben országokban, egyre erőszakosabb formát felvevő antiszemitizmust.

Németország

A német elhárítás 2015-ös jelentése leszögezte, hogy az ország „importálja” az iszlám szélsőséget és az „arab antiszemitizmust”.  A jelentés aggodalmát fejezte ki Németország azon képessége tekintetében, hogy az „újonnan jövőket” asszimilálni tudja-e?

Az Amerikai Zsidó Bizottság berlini irodájának 2018-as tanulmánya hasonló következtetésekre jutott.  A Németországban tartózkodó szír és iraki migránsok és menekültek között „széleskörű antiszemitizmust” észlelt.  A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy 2018-ban Angela Merkel kifejezte aggodalmát a jelenség miatt: „Sok menekültünk, köztük az arab eredetűekkel, egy másfajta antiszemitizmus érkezett Németországba”.

Kongatják a vészharangot (Fotó: MTI)Kongatják a vészharangot (Fotó: MTI)

Tavaly májusban az izraeli-palesztin ellenségeskedés pillanatok áthullámzott Németország arab közösségeire. Szerdára virradó éjjel Münster és Bonn zsinagógái előtt izraeli zászlót égettek a tüntetők. Bonnban a zsinagóga bejáratát súlyosan megrongálták, a rendőrség három gyanúsítottat őrizetbe vett. Csütörtökre virradó éjjel Mannheim városában dobálták be a zsinagóga ablakát.

Gelsenkirchenben egy előre be nem jelentett Izrael-ellenes tüntetésen mintegy 180 ember súlyosan szidalmazta a zsidókat. Hannoverben 550 ember gyűlt össze, ahol izraeli zászlót égettek. Az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben kihelyeztek egy izraeli zászlót a városháza előtt, a német-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulója – május 12. – alkalmából.  A zászlót ismeretlenek aznap éjjel felgyújtották.

Tavaly októberben a ZDF német közszolgálati televízió oknyomozó műsora számolt be a terjedő muszlim antiszemita jelenségekről.  Az incidensek között egyre több erőszakos cselekedetet találtak a műsor készítői Hamburgban, Kölnben és Hagenben.

Franciaország

2012 márciusában egy algériai származású francia muszlim, Mohammed Merah Toulouse városában megölt egy rabbit és három gyereket a helyi zsidó iskolában.  2015 januárjában egy francia iszlamista megölt négy zsidó polgárt egy kóser bevásárlóközpontban.  2017 tavaszán pedig Kobili Traore, egy antiszemita muszlim kidobta a 3. emeleti lakásából Sarah Harimi zsidó orvost, miközben „Allah akbárt” kiáltozott.

Az incidens után Manuell Valls francia miniszterelnök leszögezte, hogy „egy újfajta antiszemitizmust látunk Franciaországban, amelyet a Közel-Kelet és Észak-Afrika bevándorlói hoztak magukkal”.

Párizs egyre határozottabb

A francia kormány két hete bejelentette, hogy sértő, antiszemita hangvételű beszéd miatt bezárt egy mecsetet az ország déli részén fekvő Cannes-ban.  Ez már a harmadik mecset, amelyet néhány hónapon belül bezártak Franciaországban, ahol a 2015-ös merényletek óta a hatóságok figyelemmel kísérik az iszlamista retorikát.

A több mint 2500 muszlim imahely közül hetven radikalizálódott – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a CNews televíziós csatornának adott interjúban.  A politikus tárcája december végén jelezte, hogy az említett imahelyek közül 21 jelenleg zárva van. Ennek oka közigazgatási előírásokkal, bírósági döntéssel, bérbeadással, munkálatokkal vagy közigazgatási zár alá vétellel magyarázhatók.

Öt imahelynél vizsgálták a bezárás lehetőségét, ezek között volt a Cannes-ban lévő is. Darmanin azt mondta:  „Bezárjuk, mert antiszemita megjegyzésekkel, illetve több iszlamista tevékenységgel gyanúsított egyesület, a CCIF és a BarakaCity támogatásával vádolhatók”.

A CCIF magát franciaországi iszlamofóbia elleni muzulmán szervezetnek nevezi, a másik szervezet, a BarakaCity pedig radikális iszlám tanokat hirdető csoport.

A miniszter az iszlamizmus népszerűsítésével vádolta a CCIF-et és a BarakaCityt 2020 őszén, amikor Samuel Paty történelem–földrajz tanár lefejezését követően feloszlatták őket. Egy fiatal iszlamista két éve ölte meg a pedagógust Párizs közelében, azt hozva fel tette indoklásaként, hogy Paty az órán Mohamed prófétáról készült karikatúrákról beszélt a diákjainak.

Cannes közel fekszik Nizzához, amely 2016-ban az utóbbi évek egyik legvéresebb dzsihadista támadásának színhelye volt az országban; 86 ember halt meg a terrormerényletben.

Korábban Beauvais-ban zártak be egy mecsetet, ahol az imám többek között a fegyveres dzsihádról szónokolt. A belügyminiszter szerint a mecset, amely mintegy négyszáz hívőnek adott otthont, a francia köztársasági modellt és Franciaországot támadta.

Egyesült Királyság

Egy 2017-es tanulmány felmérése megállapította, hogy a brit muszlimok 27 százaléka szerint a zsidóknak túl nagy a hatalma az Egyesült Királyságban, 8 százalékuk szerint Holocaust soha nem történt meg – szemben a teljes népességen belül található 2 százalékkal.

A legutóbbi halálos incidens 10 napja történt, amikor a Alik Faiszál Akram, a pakisztáni származású brit állampolgár 4 embert ejtett túszul egy texasi zsinagógában és követelte, hogy a hatóságok bocsássák szabadon Aafia Siddiqui iszlamista terroristát a közeli Fort Worth börtönből.  Az FBI emberei végül lelőtték a túszejtőt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Véres harcok Kelet-Ukrajnában, Putyin rákos lehet - ez történt ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 18:24
Már majdnem 30 ezer orosz halt meg az ukránok szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kihirdette a háborús veszélyhelyzetet
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:32
Azonnal megkezdte a munkát az új Orbán-kormány, mely ma tette le az esküjét.   
Makro / Külgazdaság Nem engedhetjük meg a felelőtlenség, a széthúzás és a gyengeség luxusát - mondta Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:14
Orbán Viktor a miniszterek eskütétele után a parlamentben is bemutatta új kormányát. 
Makro / Külgazdaság Üzent Berlin az Orbán-kormánynak: fel kell adni a blokádot
Wéber Balázs | 2022. május 24. 16:54
A német alkancellár szerint figyelembe kell venni, hogy az uniós országokat különböző mértékben érintené az orosz olajembargó, ugyanakkor az Orbán-kormánynak fel kell adnia a blokádot. Robert Habeck úgy véli: az embargó fő akadálya Magyarország, de akár hazánk nélkül is elfogadhatják a szankciót. A magyar kormány továbbra is mentességet szeretne kapni a csővezetékes szállításra. Németország eközben már jelentősen csökkentette olajfüggőségét Oroszországtól.
Makro / Külgazdaság Putyin rákos lehet, szanatóriumba kerülhet és nem térhet vissza a hatalomba?
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:34
Az ukrán védelmi tárca és a brit MI6 volt főnöke is megerősítette ezt.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Orbán Viktor Dzsudzsák Balázzsal ünnepli a kormányalakítást
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:23
Átvették kinevezésüket az Orbán-kormány 5.0 tagjai Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Makro / Külgazdaság Importvám kell, nem embargó az orosz olajra - javasolják az osztrákok
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:06
Lehet, hogy ez lesz végül a megoldás?
Makro / Külgazdaság Putyin gigantikus költségvetésű háborúja - mit lépjen most Európa?
Káncz Csaba | 2022. május 24. 14:51
Az Oroszországból származó olaj- és gázimportra vonatkozó vámok alkalmazásával az EU megvédheti energiabiztonságát az átmeneti időszak alatt is, miközben megakadályozza, hogy Oroszország finanszírozza az ukrajnai háborúját. Ezt minősített többséggel lehetne elfogadni, ami azt jelentené, hogy az EU kereskedelempolitikája összhangba kerülne az EU értékeivel, érdekeivel és kötelezettségeivel. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Moszkva vagy Brüsszel az ellenségünk? Merre tovább magyar energiapolitika? - Holoda Attila a Klasszis Klub következő vendége
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 14:31
Orbán Viktor szerint az orosz olaj elleni szankciók felérnek a magyar gazdaságra dobott atombombával. Ez a kijelentés azonban többek szerint erős csúsztatás. Holoda Attila energiapiaci Klasszis Klubunk május 26-i vendége, akivel többek között arról beszélünk, hogy kiváltható-e az orosz olaj? A második Orbán-kormányban rövidebb ideig az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltő szakemberrel emellett a magyar energiapolitika legfontosabb kihívásait tekintjük át.
Makro / Külgazdaság Minden harmadik ember kérne fizetésemelést
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 11:05
A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban, és több, mint egyhamraduk azt tervezi, hogy fizetésemelést kér. 
hírlevél
Ingatlantájoló