A vita első állomása a dél-írországi Cork egyeteme volt, ahol felszólalt a többi között Micheál Martin külügyminiszter és Michael Higgins államfő is. Az egyetem épülete előtt több tucatnyi tüntető gyűlt össze, akik az "Igen a semlegességre, nem a háborúra" szlogent skandálták.
Martin bírálta a tüntetőket, amiért szerinte meg akarják akadályozni a vitát és "antidemokratikus csoportnak" nevezte őket. Higgins viszont azt vetette a kormány szemére, hogy "a tűzzel játszik", a Business Post című üzleti lapban pedig emlékeztetett arra, hogy hazája külpolitikai szempontból "nagyon veszélyes időket él át".
Dublinban hétfőn és kedden tartanak megbeszélést az ügyben, ez után pedig a konzultáció lezárul.
Leo Varadkar miniszterelnök kedden, a parlamentben elmondott beszédében azt mondta, a vitával a kormánynak "semmiféle hátsó szándéka nincs" és leszögezte: kormánya nem kíván a csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai szövetséghez, viszont tervezi a hadsereg fejlesztését. A mintegy ötmilliós ország védelmi büdzséje jelenleg 1,1 milliárd euró, azaz Dublin sokkal kevesebbet költött eddig védelmi célokra, mint az európai Unió más országai, sokak szerint pedig emiatt Írország biztonsági szempontból részben kiszolgáltatott.
Az ír hadseregben jelenleg 8500-an szolgálnak, többen békefenntartó műveletek keretében.
Az ukrajnai háború kitörése óta Dublin aggodalmát fejezte ki az ír partok mellett elhaladó orosz hajók miatt, szabotázsakcióktól tartva. Írország kizárólagos gazdasági zónáját csak hat járőrhajó illetve két tengeri járőrrepülőgép felügyeli, bár ez a zóna az EU határmenti vizeinek 16 százalékát teszi ki.
Az Ipsos közvéleménykutató-intézet júniusi felmérése szerint az ország lakosságának 61 százaléka tartaná fenn a katonai semlegességet, 55 százalékuk viszont szívesen látná a védelmi kiadások növelését, melyet egyébként a kormány már tavaly bejelentett. Februárban Dublin bejelentette, 30 kiképzőtiszttel segíti az Európai Unió Ukrajnának szánt katonai támogatását.
Írország 1937-ben, hosszú polgárháború után vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, és azonnal kinyilvánította katonai semlegességét. Jóllehet e semlegességet nem foglalták alkotmányba, az egymást követő kormányok egészen mostanáig tartották magukat az elvhez, London és Washington többszöri bírálata ellenére is.
A német parlamentben megtartott első teljes beszédében Friedrich Merz új kancellár először felvázolta a Németország előtt álló hatalmas kihívások egy részét. 
