Az amerikai konzervatív Heritage Foundation nevű agytröszt friss jelentése szerint Európában 2014 és 2018 között 44 menekült illetve menedék-kérő vett részt 32 iszlamista terrorcselekmény elkövetésében, amely 814 sebesüléshez és 182 halálesethez vezetett. Szijjártó Péter miniszter a jelentés kapcsán az európai sajtónak kijelentette, hogy roppant veszélyesnek tartja az EU migrációs politikáját, hiszen Nyugaton sorra jönnek létre párhuzamos társadalmak, miközben fokozódik a válság a Földközi-tengeren is.

Növekvő arány a börtönökben

Eközben egy friss, átfogó svájci jelentés most az országban zajló iszlám radikalizációt vette górcső alá. A jelentés megállapítja, hogy főként az alacsony iskolai végzettségű, városi fiatalok radikalizálódnak, akik a munkaerőpiacon sem tudtak igazán megtapadni. Mintegy 40 százalékuk svájci szociális ellátást (munkanélküli segély, rokkantsági járulék, menekült segély) vesz fel és a negyedük már összeütközésbe került a törvénnyel.

Valóban, a svájci börtönökben növekszik a muszlim fogvatartottak aránya, ez egy 2016-os adat szerint Waadt kantonban már elérte a 43 százalékot. Ráadásul a börtönök kitünő táptalajt jelentenek a további radikalizációra. Svájcból egy millió lakosra vetítve 9.2 személy utazott a Közel-Keletre az iszlamista harcot segíteni, míg ez a szám 12.1 Németországban, 28.5 Franciaországban, 34.1 Ausztriában és 36.2 Belgiumban.

Katari és török baksis

Jelenleg mintegy 250 mecset üzemel Svájcban, de a hatóságoknak normál esetben nincsen felhatalmazásuk arra, hogy a muszlim szervezetek, avagy a mecsetek pénzügyeit vizsgálja – kivétel ez alól, ha a belbiztonságot fenyegetés éri.

Káncz Csaba

Az viszont tudott, hogy mintegy 70 török mecset működik az országban, amelyet a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) finanszíroz. Csakúgy, mint Németországban, ez a török szervezet állandóan politikai információkat gyűjt Ankara számára a helyi törökökről.

A svájciak sosem vetették meg a pénzt, ezért történhetett meg, hogy a berni kormány a dzsihádista szalafizmus fő propagátorának számító Katart különleges elbánásban részesíti. Katar tavaly 6 milliárd frankot fektetett a Credit Suisse pénzintézetbe és a korábbi emír fia már az igazgatóság tagja. Az ország ezen felül 8.42 százalékos részesedést szerzett a Glencore Xstrata nyersanyagpiaci óriásban, komoly befektetéseket eszközölt a gyengélkedő svájci szálloda-iparba, sőt Genfben saját bankot is üzemeltet QNB Banque Privée Suisse néven.

Barbár viselkedés

De a katariak pénzénél jobban érdekli a közvéleményt, hogy mennyire kulturáltan tudnak viselkedni a muszlim migráns fiatalok az országban – márpedig itt nagy bajok vannak. Akárcsak Németországban, Svájcban is idén nyáron sorozatosak a botrányok a strandokon a muszlimok civilizálatlan viselkedése miatt. Svájcban különösen a rend fenntartásáért felelős úszómesternők állnak a célkeresztjükben.

A muszlim fiatal férfiak minduntalan durván viselkednek velük, leköpik, szidalmazzák őket, figyelmen kívül hagyva instrukcióikat. „Már megéltem egyet s mást, de ami ez idő tájt a svájci uszodákban folyik, az többé nem elviselhető”, mondja Michel Kunz, a Svájci Fürdőmester-szövetség elnöke. „A nőkkel szembeni megvetés egy olyan fokot ért el, ami teljességgel elfogadhatatlan”. A fürdők Svájcban ezért biztonsági szolgálatot állítanak fel, ami természetesen csak felületi kezelésnek tekinthető.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)