A két szeparatista régió elismerése Ukrajnában a nemzetközi jognak, Ukrajna területi integritásának és a Minszki egyezménynek az otromba megsértése. Az EU és partnerei egységben, határozottan és eltökélten, Ukrajnával szolidaritásban fognak válaszolni
- egységesen ezt az üzenetet posztolta ki Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke reakcióként arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap elismerte az úgynevezett Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét Kelet-Ukrajnában, valamint katonai alakulatokat küld a régióba „békefenntartási céllal”.
A három uniós intézmény vezetőjének egységes kiállása jelzi, hogy az EU egészként kíván fellépni Putyinnal szemben.
Milyen szankciók jöhetnek?
Az uniós külügyminiszterek ma délután négy órakor tartanak majd rendkívüli ülést Párizsban. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője előzetesen arról beszélt, hogy "politikai döntéseket fognak hozni az európai megtorlásról” Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.
Ursula von der Leyen és Charles Michel későbbi közlése szerint ma a szankciók első csomagját vitatják meg.
A büntető-intézkedések a tegnapi "illegális döntésben érintettekre", valamint az orosz hadsereget és egyes, az említett térségekben tevékenykedő csoportokat finanszírozó bankokra vonatkoznak. Emellett korlátoznák az orosz állam és kormány hozzáférését az EU pénzügyi és tőkepiacaihoz, valamint szankciókkal sújtanák a kereskedelmet a két említett régió és az EU között,
- tudatta az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.
Az Euractiv uniós hírportál emlékeztet: az EU az elmúlt hónapokban már összeállított egy szankciós listát egy esetleges orosz katonai agresszió esetére, ugyanakkor ezek tartalmáról korábban nem sokat közölt, és nem határozta meg azt sem, hogy mihez kötve lépteti életbe őket.
Uniós diplomaták szerint ugyanakkor a döntéshozók nagy többsége most „egyértelmű és gyors büntetőintézkedéseket” szeretne.
Ki mit mond?
Ami az egyes tagállamok álláspontját illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma reggel annyit közölt, hogy a
tegnap esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről.
Szerinte Magyarország „ebben a kérdésben soha sem törte meg az uniós egységet” (bár Orbán Viktor jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal, a magyar kormány korábban is megszavazta az Oroszországgal szembeni büntető-intézkedéseket), ugyanakkor nem szabad feladni a reményt a diplomáciai megoldásra.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk:
Martin Klus szlovák külügyminiszter szintén ma reggel, az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt a Politicónak azt mondta, hogy
az EU-nak elsőként egyes személyekkel szemben kell büntetőintézkedéseket kivetni, ugyanakkor Szlovákia „kész szélesebb körű szankciókra” is.
Ennél keményebben fogalmazott Thomas Byrne ír Európa-ügyi miniszter, aki szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek „biztosan fájnak Oroszországnak”. Szerinte ma meg fognak egyezni „egy szankciós csomagról”.
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter szerint a szankciók rövidtávon ugyan nem fogják visszatartani a Oroszországot attól, hogy „bevonuljon Ukrajnába”, hosszútávon viszont – például a technológiatranszferre vagy a pénzügyi szektorra kivetett korlátozások – hatásosak lehetnek.
Utalt arra, hogy anno a Szovjetunióban is hiánygazdaság alakult ki, aminek nagy szerepe volt az összeomlásában.
A német kormánykoalíció részét képező Zöldek szerint Németország a fokozatos, helyzethez igazodó szankciókat pártolja. Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter reggel arról beszélt, hogy fel kell függeszteni az Északi Áramlat 2 projektet – a már elkészült, de még nem engedélyezett, új gázvezeték Oroszországból szállítana gázt Németországba a Balti-tengeren keresztül, Ukrajnát kikerülve.Néhány órával később Olaf Scholz német kancellár be is jelentette, hogy felfüggesztik az engedélyezési folyamatot.
Eközben büntető-intézkedéseket jelentett be (a már nem EU-tag) Nagy-Britannia is.
Nem ez az első
Az EU Külügyi Tanácsa tegnap "egyébként" újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – mindegyikük a 2014-ben illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városában vállalt különböző tisztségeket. Az intézkedések az utazási korlátozások mellett a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint a pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmát jelentik a jegyzékbe vett emberekkel és szervezetekkel szemben,
A Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása miatt az EU anno már gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el e két területre vonatkozóan. Ezek a szankciók jelenleg is érvényben vannak.
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
