|
| Fotó: EPA / Nic Bothma |
Az új erő
Az elképzelés egyszerű: ahogy a szél meghajtja a nagy lapátokat, úgy a tengerben meglévő erősebb vízáramlat is képes erre. A Bloomberg szerint az Aquantis, egy kaliforniai cég 2018-ban Wales közelében, valamint az angliai Isle of Wight mellett telepítene turbinákat. Másik terve egy 200 megawattos turbinatelep Florida partjainál, de ez már problémákat is felvethet. Itt ugyanis az induló, nagy erejű Golf-áramlatot csapolnák meg, és persze néhány nagy kerék nem sokat számít, de ha nagyon rákapnának a területre, az már lelassíthatja az áramlatot, ami Európára nézve tragikus hatással járna.
Van viszont olyan óceáni mozgás, amit nyugodtabban ki lehetne aknázni. Ez az árapály jelenség, melynek során naponta kétszer váltanak irányt az erős óceáni áramlatok, amit a kerekek megfordításával remekül ki lehet aknázni. Persze ez nem olyan ideális, mint a folyamatos tengeri áramlat, de legalább nem okozna környezeti károkat.
Kísérletek
A cég vezetője, Jim Dehlsen azt mondja, hogy a 70-es években senki nem vette komolyan a szélenergiát, mint lehetőséget, aztán a 3 lapátos turbinákkal sikerült megtalálni a megfelelő megoldást, és 15 év alatt kifejlődtek az optimális és olcsó szélerőművek. Szerinte ugyanez a jövő vár a tengeri turbinákra, és 2030-ra Amerika áramtermelésének már 8-9 százalékát is adhatná az új forrás. Persze tegyük hozzá, ez csak akkor jó ötlet, ha nem a Golf-áramlatot csapolják meg vele.
Más cégek is próbálkoztak már az iparágban, de az ő módszerük még költséges: a szerkezet alját beássák a tengerfenéken, és javításkor azt a felszínre kell hozni, majd visszaásni a mélybe. Az Aquantis most ezzel szemben azzal kísérletezik, hogy tengervízzel töltött ballasztokkal stabilizálja a szerkezetet, melynek legfelső része kilóg a vízből. Teszt-telepeket akarnak létrehozni Brazília északkeleti csücskénél és Dél-Afrikánál, és ezekhez technológiai cégektől és befektetőktől próbálnak támogatást szerezni.
Másodlagos hasznosítás
Előbbieket nem akármilyen ötlettel akarják bevonni: az a terv, hogy másodlagos hasznosítás gyanánt a szerkezetek nem mozgó részeibe adattároló szervereket telepítenének, mintegy vízi szerverpark gyanánt. Így nem kellene pénzt költeni a légkondicionálásra, miután a viszonylag hideg tengervíz ezt megoldja, az áram pedig korlátlan mennyiségben adott. A Microsoft már tett egy próbát egy Kalifornia partjainál telepített turbinával: 105 napig folyamatosan működött a rendszer, és nem volt sem szivárgás, sem egyéb technikai probléma. A cég most a Facebook-ot, az Apple-t és a Google-t akarja rávenni hasonló kísérletre.
Ami az árakat illeti: a cég arra számít, hogy 3-5 éven belül 10 cent alá szorítja a kilowattóránkénti költséget. A szélenergia jelenleg 3 és 8 cent között van, a napenergia 4 és 7 között, a hagyományos földgáz 5 és 8 cent között.
Ha az izlandiak az augusztus 29-i népszavazáson az EU-tárgyalások újraindítása mellett szavaznak, akkor egy év alatt csatlakozhatnak. 
