A Times of Israel két éve arról értekezett – Netanjahunak címezve -, hogy „az ország fauszti alkuja az ultraortodox zsidó közösségekkel (Haredimekkel) egy elképesztő hiba volt és Izrael válaszúthoz érkezett. A Haredimek már olyan szinten zsarolják a nagy pártokat, hogy az teljesen aláássa Izrael hosszú távú társadalmi és gazdasági kilátásait”. Jossi Klein Halevi, a Shalom Hartman Intézet munkatársa pedig tavaly ősszel szögezte le, hogy a novemberi általános választásnak óriási a tétje: „akár tudatosan, akár nem, a szavazók most arról döntenek, hogy Izrael megmaradjon-e modern államnak”.
Nos, az új kormány egy hete működik és már most kijelenthető: a Izrael, mint demokratikus, modern állam súlyos veszélyben van. Valós lehetőséggé vált, hogy akárcsak Törökország, az illiberális Magyarország - vagy akár Oroszország -, Izrael is csak formálisan lesz demokrácia a jövőben.
Kézivezérlésre állítva
Valóban, Izrael legelismertebb igazságügyi személyiségei közül többen óva intették pénteken a Jariv Levin igazságügyi miniszter által a héten bejelentett tervezett igazságügyi átalakítástól, mondván, hogy az komoly veszélyt jelent Izrael demokratikus jellegére és a kisebbségek jogaira. Levin szerdán jelentette be az igazságszolgáltatási és jogrendszer széles körű és rendkívül ellentmondásos átalakítását. Ezek súlyosan korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság jogkörét és kormány-ellenőrzést adnának a bírói kiválasztási bizottság felett.
A radikális igazságügyi reform magában foglalja a „felülbíráló záradékot”. Ez lehetővé teszi, hogy a Knesszet (az izraeli törvényhozás) egyszerű többséggel (!) újból elfogadhasson minden olyan törvényt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősített.
Ez gyakorlatilag minden akadályt elhárítana a többség hatalma elől. A koalíció olyan politikákat alkothat, amelyek nemcsak alkotmányellenesek, de egyértelműen ellentmondanak az emberi jogokról és az egyenlőségről szóló elképzeléseknek, amelyeket maga az Izraeli Függetlenségi Nyilatkozat tartalmaz.
A kormány terve olyan reformokat is tartalmaz, amelyek lehetővé tennék a koalíció számára a bírák jelölésének ellenőrzését. Egy kis országban, amelynek nincs erős alkotmánya, és ahol nincs a hatalom szétválasztva a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között, ez a lépés ismét gyengítené a bíróság tekintélyét, és a bírák sorsát a politikusok kezébe tenné.
Ezek az úgynevezett reformok „azzal fenyegetnek, hogy lerombolják Izrael Állam teljes alkotmányos struktúráját” – mondta a héten Jair Lapid, az ellenzék vezetője, volt miniszterelnök.
Ciszjordánia annexiója és az apartheid
Az új kormány azon szándéka, hogy de facto annektálja Ciszjordániát, kiüresíti Izrael azon állítását, hogy egyetlen demokráciaként működik a Közel-Keleten. Egy december 28-i mikroblog üzenetében Netanjahu bejelentette, hogy kormánya iránymutatásai tartalmazni fogják azt az elvet, hogy „a zsidó népnek kizárólagos és megkérdőjelezhetetlen joga van Izrael földjének minden területéhez”, beleértve az 1967 óta Izrael által megszállt, palesztin többségű Ciszjordániát is.
Ezek az iránymutatások, Bezalel Smotrics szélsőjobboldali politikus zsidó telepekért felelős miniszterré és a - rasszizmusért már korábban elitélt - Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterré történő jelölésével együtt megágyaznak a megszállt palesztin területek annektálásának.
A jobboldali vezetők, például Smotrics retorikájának nagy része alapján ezen területek palesztin lakosai nem rendelkeznek majd sem egyenlő jogokkal, sem szavazati joggal. Ez apartheidet jelent, nem demokráciát.
Káosz a katonaságban
A katonai hierarchiában már most zűrzavar alakult ki, mivel Smotrics a védelmi minisztériumban társ-miniszterként kapott szerepet, aki felügyeli a kormány tevékenységét a megszállt területeken. Ennek eredményeként a Vallási Cionista Párt vezetője most abban a helyzetben van, hogy tábornokokat nevezzen ki a ciszjordániai polgári-katonai ügynökség vezetésére és az izraeli telepeken a civil kérdések kezelésére.
Ez a joghatóság ütközik azzal a hagyománnyal, amely előírja, hogy a Területi Kormányzati Tevékenységek Koordinátorának (COGAT) felelős vezérőrnagyot a honvédelmi miniszter nevezi ki, miután a hadsereg vezérkari főnöke átvizsgálta.
Ezenkívül Netanjahu Ben-Gvirrel kötött koalíciós megállapodása kibővíti nemzetbiztonsági és rendőrségi miniszteri szerepét, és a határrendészet élére helyezi, megfosztva ettől a jogkörtől a védelmi minisztériumot. Egy ilyen döntés két vezetést hozna létre az izraeli erők számára Ciszjordániában, mivel a határrendészet jelenleg az izraeli hadsereggel közösen működik a vezérkari főnök parancsnoksága alatt.
Netanjahu beszorulásának veszélye
Az izraeli demokráciát fenyegető fenyegetések nagy valószínűséggel meg is valósulnak Netanjahu miniszterelnök jelenlegi személyes problémái miatt. Netanjahu tapasztalt politikus, akinek a múltban sikerült elfojtania koalíciós partnereinek és saját Likud-pártjának legszélsőségesebb elemeit úgy, hogy látszólag szót fogadott nekik, miközben óvatosabb volt a tényleges politikát illetően. Sok elemző nem hiszi, hogy ezúttal is így lesz.
A miniszterelnök ellen három különálló ügyben folyik korrupciós és csalási eljárás, és most arra összpontosít, hogy megvédje magát bármilyen törvényhozó és végrehajtó hatalommal szemben. Netanjahu tehát a saját, szélsőséges koalíciójának a túsza lett.
Az amerikai kártya
Az izraeliek számára ez az új kormány valószínűleg a régóta áhított politikai stabilitást biztosítja majd - de amely biztonsági és kulturális káosszal párosul. Egy jobboldali, vallásos nacionalista kormány elég nagy, és ideológiailag valószínűleg elég összetartó ahhoz, hogy teljes ciklusa alatt kormányozzon, de ezzel olyan átfogó változásokat fog hozni, amelyeket sok szekuláris ellenez.
Ezek a feszültségek Izraelen kívül óhatatlanul átterjednek majd a diaszpórába, és különösen hatással lesznek az amerikai zsidóságra, akiket Netanjahu vezetése alatt már így is jórészt elidegenített Izrael, és akik valószínűleg még inkább elhúzódnak, ha az ország vallási irányultságú társadalommá alakul át.
Mindazonáltal az amerikai elnökválasztás már a láthatáron van, és Netanjahu a jelek szerint újonnan be fog avatkozni az amerikai politikába a republikánus kihívó támogatásával. Erre utal, hogy Netanjahu Izrael volt washingtoni nagykövetét, Ron Dermert, jelölte stratégiai ügyek miniszterévé. Ő Miamiban született, és hosszabb ideje mélyen be van ágyazva befolyásos republikánus körökbe.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
