6p

Az egy hete fönnálló izraeli kormány napi szinten okoz bel- és külpolitikai botrányokat. Netanjahu miniszterelnök a szélsőséges minisztereinek bábja lett. Káncz Csaba jegyzete.

A Times of Israel két éve arról értekezett – Netanjahunak címezve -, hogy „az ország fauszti alkuja az ultraortodox zsidó közösségekkel (Haredimekkel) egy elképesztő hiba volt és Izrael válaszúthoz érkezett. A Haredimek már olyan szinten zsarolják a nagy pártokat, hogy az teljesen aláássa Izrael hosszú távú társadalmi és gazdasági kilátásait”. Jossi Klein Halevi, a Shalom Hartman Intézet munkatársa pedig tavaly ősszel szögezte le, hogy a novemberi általános választásnak óriási a tétje: „akár tudatosan, akár nem, a szavazók most arról döntenek, hogy Izrael megmaradjon-e modern államnak”.

Nos, az új kormány egy hete működik és már most kijelenthető: a Izrael, mint demokratikus, modern állam súlyos veszélyben van. Valós lehetőséggé vált, hogy akárcsak Törökország, az illiberális Magyarország - vagy akár Oroszország -, Izrael is csak formálisan lesz demokrácia a jövőben.

Kézivezérlésre állítva

Valóban, Izrael legelismertebb igazságügyi személyiségei közül többen óva intették pénteken a Jariv Levin igazságügyi miniszter által a héten bejelentett tervezett igazságügyi átalakítástól, mondván, hogy az komoly veszélyt jelent Izrael demokratikus jellegére és a kisebbségek jogaira. Levin szerdán jelentette be az igazságszolgáltatási és jogrendszer széles körű és rendkívül ellentmondásos átalakítását. Ezek súlyosan korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság jogkörét és kormány-ellenőrzést adnának a bírói kiválasztási bizottság felett.

A radikális igazságügyi reform magában foglalja a „felülbíráló záradékot”. Ez lehetővé teszi, hogy a Knesszet (az izraeli törvényhozás) egyszerű többséggel (!) újból elfogadhasson minden olyan törvényt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősített.

Ez gyakorlatilag minden akadályt elhárítana a többség hatalma elől. A koalíció olyan politikákat alkothat, amelyek nemcsak alkotmányellenesek, de egyértelműen ellentmondanak az emberi jogokról és az egyenlőségről szóló elképzeléseknek, amelyeket maga az Izraeli Függetlenségi Nyilatkozat tartalmaz.

A kormány terve olyan reformokat is tartalmaz, amelyek lehetővé tennék a koalíció számára a bírák jelölésének ellenőrzését. Egy kis országban, amelynek nincs erős alkotmánya, és ahol nincs a hatalom szétválasztva a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között, ez a lépés ismét gyengítené a bíróság tekintélyét, és a bírák sorsát a politikusok kezébe tenné.

Ezek az úgynevezett reformok „azzal fenyegetnek, hogy lerombolják Izrael Állam teljes alkotmányos struktúráját” – mondta a héten Jair Lapid, az ellenzék vezetője, volt miniszterelnök.

Kormányülés Izraelben, középen Benjamin Netanjahu. Fotó: EPA/RONEN ZVULUN
Kormányülés Izraelben, középen Benjamin Netanjahu. Fotó: EPA/RONEN ZVULUN

Ciszjordánia annexiója és az apartheid

Az új kormány azon szándéka, hogy de facto annektálja Ciszjordániát, kiüresíti Izrael azon állítását, hogy egyetlen demokráciaként működik a Közel-Keleten. Egy december 28-i mikroblog üzenetében  Netanjahu bejelentette, hogy kormánya iránymutatásai tartalmazni fogják azt az elvet, hogy „a zsidó népnek kizárólagos és megkérdőjelezhetetlen joga van Izrael földjének minden területéhez”, beleértve az 1967 óta Izrael által megszállt, palesztin többségű Ciszjordániát is.

Ezek az iránymutatások, Bezalel Smotrics szélsőjobboldali politikus zsidó telepekért felelős miniszterré és a - rasszizmusért már korábban elitélt - Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterré történő jelölésével együtt megágyaznak a megszállt palesztin területek annektálásának.

A jobboldali vezetők, például Smotrics retorikájának nagy része alapján ezen területek palesztin lakosai nem rendelkeznek majd sem egyenlő jogokkal, sem szavazati joggal. Ez apartheidet jelent, nem demokráciát.

Káosz a katonaságban

A katonai hierarchiában már most zűrzavar alakult ki, mivel Smotrics a védelmi minisztériumban társ-miniszterként kapott szerepet, aki felügyeli a kormány tevékenységét a megszállt területeken. Ennek eredményeként a Vallási Cionista Párt vezetője most abban a helyzetben van, hogy tábornokokat nevezzen ki a ciszjordániai polgári-katonai ügynökség vezetésére és az izraeli telepeken a civil kérdések kezelésére.

Ez a joghatóság ütközik azzal a hagyománnyal, amely előírja, hogy a Területi Kormányzati Tevékenységek Koordinátorának (COGAT) felelős vezérőrnagyot a honvédelmi miniszter nevezi ki, miután a hadsereg vezérkari főnöke átvizsgálta.

Ezenkívül Netanjahu Ben-Gvirrel kötött koalíciós megállapodása kibővíti nemzetbiztonsági és rendőrségi miniszteri szerepét, és a határrendészet élére helyezi, megfosztva ettől a jogkörtől a védelmi minisztériumot. Egy ilyen döntés két vezetést hozna létre az izraeli erők számára Ciszjordániában, mivel a határrendészet jelenleg az izraeli hadsereggel közösen működik a vezérkari főnök parancsnoksága alatt.

Netanjahu beszorulásának veszélye

Az izraeli demokráciát fenyegető fenyegetések nagy valószínűséggel meg is valósulnak Netanjahu miniszterelnök jelenlegi személyes problémái miatt. Netanjahu tapasztalt politikus, akinek a múltban sikerült elfojtania koalíciós partnereinek és saját Likud-pártjának legszélsőségesebb elemeit úgy, hogy látszólag szót fogadott nekik, miközben óvatosabb volt a tényleges politikát illetően. Sok elemző nem hiszi, hogy ezúttal is így lesz.

A miniszterelnök ellen három különálló ügyben folyik korrupciós és csalási eljárás, és most arra összpontosít, hogy megvédje magát bármilyen törvényhozó és végrehajtó hatalommal szemben. Netanjahu tehát a saját, szélsőséges koalíciójának a túsza lett.

Az amerikai kártya

Az izraeliek számára ez az új kormány valószínűleg a régóta áhított politikai stabilitást biztosítja majd - de amely biztonsági és kulturális káosszal párosul. Egy jobboldali, vallásos nacionalista kormány elég nagy, és ideológiailag valószínűleg elég összetartó ahhoz, hogy teljes ciklusa alatt kormányozzon, de ezzel olyan átfogó változásokat fog hozni, amelyeket sok szekuláris ellenez.

Ezek a feszültségek Izraelen kívül óhatatlanul átterjednek majd a diaszpórába, és különösen hatással lesznek az amerikai zsidóságra, akiket Netanjahu vezetése alatt már így is jórészt elidegenített Izrael, és akik valószínűleg még inkább elhúzódnak, ha az ország vallási irányultságú társadalommá alakul át.

Mindazonáltal az amerikai elnökválasztás már a láthatáron van, és Netanjahu a jelek szerint újonnan be fog avatkozni az amerikai politikába a republikánus kihívó támogatásával. Erre utal, hogy Netanjahu Izrael volt washingtoni nagykövetét, Ron Dermert, jelölte stratégiai ügyek miniszterévé. Ő Miamiban született, és hosszabb ideje mélyen be van ágyazva befolyásos republikánus körökbe.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az oroszok hajlandóak eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő részesedésüket
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 17:13
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.
Makro / Külgazdaság Váratlan meglepetés az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 16:55
Az amerikai külkereskedelmi hiány az elemzők által vártnál jelentősebben csökkent augusztusban – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem mozdul az inflációs ráta a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 15:19
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előző havival megegyezően 4,0 százalék volt októberben – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Megint bezsebelt 30 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 13:44
Pedig csak 20 milliárdot akartak volna.
Makro / Külgazdaság Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot? Petschnig Mária Zitát erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:58
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa november 26-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Csütörtöktől megint drágul a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:02
Nem jöttek jó hírek.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni (frissítve)
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG