Miközben a folyamatos orosz rakétatámadások miatt milliók vannak áram és víz nélkül Ukrajnában, az ország – legalábbis a számok szintjén - lassan stabilizálja gazdasági helyzetét, helyenként még javít is a GDP-t tekintve, bár ez csak viszonylagos.
Az első negyedévben 15,1, a másodikban viszont már 37,2 százalékkal csökkent ez a mutató 2021 azonos időszakához képest. A harmadikban ugyanakkor 30,8 százalékon állt az Állami Statisztikai Hivatal szerint. Tavalyelőtt 3,8, míg tavaly 3,4 százalékkal nőtt az éves GDP, innen jött a visszaesés, természetesen főleg a háború miatt.
Az ukrán gazdasági minisztérium a kis javulás ellenére nem akar rózsaszínű képet festeni. Leszögezte: az október 10-én az ukrán kritikus infrastruktúrák ellen indított orosz támadások szinte megrendítő erejűek voltak, októberben 39, novemberben 41 százalékos gazdasági hanyatlást okozva, s emiatt az éves GDP-visszaesésre vonatkozó előrejelzést 32-ről 33,2 százalékra kellett módosítani. A Nemzetközi Valutaalap szinte tizedre azonos mértékű csökkenést vár.
Az ukrán embereknek kis könnyebbség, hogy a nyártól gyorsuló infláció lassulásba váltott. Augusztusban az előző hónaphoz képest 1,1, szeptemberben 1,9, októberben 2,5 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások, ám novemberben az októberihez képest csak 0,7 százalékkal. A megelőző 12 hónapra vonatkozó pénzromlás októberben 26,6 százalék volt, novemberre csöppnyit javult, 26,5 százalékra.
Októberben az Ukrán Nemzeti Bank 30 százalékos éves inflációs ütemet jósolt 2022-re, a kormány ennél kicsit optimistább volt és pont a viszonylagos javulásra hivatkozva a korábbi 30,1 százalékos értékét 29,3 százalékra mérsékelte. Ukrajnában 2019-ben a most szinte hihetetlennek tűnő 4,1 százalékos volt az éves infláció, majd 2020-ban 5 százalékos lett, tavaly már 10 százalékra hízott.
Leginkább az élelmiszerek drágultak keleti szomszédunkban, miközben az ország békeidőben jelentős exportőr több gabonaféléből, valamint zöldségekből is. Ukrajna mindig is önellátónak számított, a belső ellátást azonban most a háború jelentősen megnehezítette, különösen a középső, a déli és leginkább a keleti megyékben.
Vállalati szinten a legnagyobb gondot a termeléshez és a kereskedelemhez szükséges alap infrastruktúra megsérülése okozza. Rengeteg cég él villanyáram nélkül vagy igyekszik az alatt a pár óra alatt mindent elvégezni, amit naponta kijelöltek számára. Az ellátási láncok sok helyütt megszakadtak, az áruk puszta eljuttatása is nehézségekbe ütközik, viszont például a vasút és a nyugati megyékben a közút jól teljesít. Üzemanyag ellátás terén ugyanakkor nem állnak jól az ukrán cégek, főleg azért nem, mert a hadsereg utánpótlása elsőbbséget élvez.
Minden olyan hír, ami a normális céges működésről szól a korábbinál is fontosabbnak tűnik. A hét végén például Kijevben új termelő részleget nyitott az 1995 óta működő Textile-Contact nevű vállalat. Olekszandr Szokolovszki főtulajdonos Facebook oldalán arról számolt be, hogy nagykereskedőknek gyártanak ruhákat, bútorszövetet, asztalterítőket, párnahuzatokat és a vendéglátóipar számára különféle textil termékeket. Kis sorozatokra is képesek, mert modern gépeket szereztek be, még a háború előtt.
Az A.G.R. Group nevű agárárexportőr vezetője, Misak Hidirjan azt közölte, hogy sikeresen átállt a közúti, a folyami és a vasúti áruszállításra. Eddig az ország déli tengeri kikötőit használta az Európai Unióba történő szállításoknál, de októbertől már a közútra terelte ezeket, egyebek mellett a Duna ukrajnai szakaszán lévő folyami kikötők segítségével. A vállalat Poltava, Kijev, Csernyihiv, Mikolajiv és Szumi megyékben folytat földművelést, az ott megtermelt árukat viszi külföldre.
De még meg is kell szavazni a portugál parlamentnek. Ha így lesz, az más európai országokban is dominószerűen végisöpörhet. 
