Éves összevetésben októberben 26,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Ukrajnában, szeptemberben ez a mutató még 24,6 százalék volt, januárban pedig 24,8 százalék - jelentette az Ukrán Statisztikai Hivatal, amelyik az oroszok által megszállt területekre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik vagy nem vette bele az összesítésbe.
A legdurvább drágulás a tojásoké volt: 60,5 százalék egyetlen hónap alatt. Megnéztük a korábbi adatokat is és kiderült, hogy már szeptemberben is majdnem 23 százalékos volt az emelkedés augusztushoz képest. A tojás ára áprilisban és májusban még csökkenőben volt, nem is keveset, 20-25 százalékot, majd júliustól indult be a felfelé tartó pálya.
Az agrárminisztérium és a csirketenyésztők szövetsége az ősz elején - látva ezt a gyors drágulást - leültek tárgyalni arról, hogy hogyan lehetne megfékezni ezt a drágulási ütemet. Alá is írtak egy szándéknyilatkozatot arról hogy, legalább az év végére elérik, hogy stabilizálódjanak a nagykeresekedelmi árak. A termelők a termelés fokozására tettek ígéretet, a kormány pedig kedvezményes hiteleket helyezett kilátásba a termelés bővítéséhez valamint vállalta, hogy stabilizálja a tápok árát.
Áprilisban volt a legnagyobb, 17 százalékos visszaesés a tojástermelésben. Januártól szeptember végéig összesen 9,29 millió darab tojás érkezett a piacra hazai forrásból, ez 15,7 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában volt.
Az év tizedik hónapjában az élelmiszerek 4,2 százalékkal kerültek többe, mint szeptemberben és 35,7 százalékkal voltak magasabbak, mint január elején. A tojás mellett a szalonna ára is emelkedett, méghozzá 11,3 százalékkal. A tej, a sajtok, a vaj, a hal és a húskészítmények egyszámjegyű dráguláson mentek keresztül, néhány kivétellel a 3-8 százalékos sávban mozogtak. A gabonatermékek viszont 4,8 százalékkal olcsóbbak lettek.
A hivatal ősszel egy kérdőívet is köröztetett a mezőgazdasági termelő vállalatok között. Azt tudakolták mitegy 540 cégtől, hogy mire számítanak az utolsó negyedévben. A válaszadk 37 százaléka áremelést tervezett, csaknem ugyanennyien mondták azt, hogy növelni akarák a termelésüket, de a látszámot csak 4 százalékuk gondolja bővíteni, a kétharmad nem változtatna a mostani állományon. Érdekes, hogy többségük már a harmadik negyedévet is jól zárta, már ami a termelés felpörgetését illeti, ugyanis 61 százalékuk nyilatkozott bővülésről.
Természetesen a lakosságot más árucikkek árváltozása is érdekli. Nos, itt azt látni, hogy októberben az alkoholért és a dohányáruért 0,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint szeptemberben. A ruhák 1,7, a cipők ára viszont 2,1 százalékkal felment egyetlen hónap alatt. Jó hír ugyanakkor, hogy a víz, az áram és a gáz csak 0,3 százalékkal került többe, ezeknél az éves drágulás 5,5 százalék volt.
Sokkal rosszabb az ukránok helyzete az egészségügyi ellátás terén. A kórházi szolgáltatások ára 1,8 százalékkal, az ambuláns rendeléseké 1,6 százalékkal emelkedett, éves összehasonlításban 18,8 százalékot mutattak ki.
Az oktatási költségek októberben stagnáltak, de egy év alatt 10 százalékot nőttek. Kissé emelkedett a közlekedés ára, 0,8 százalékkal szeptemberhez képest, viszont az éves összevetésben itt már brutális, 40,7 százalékot jegyeztek fel.
Az Ukrán Nemzeti Bank legfrisebb előrejelzése szerint az éves infláció jövőre 20,8 százalékra lassul, majd 2024-ben 10 százalék körülire, utóbbi a háború előtti szinttel egyezhet meg, ha megvalósul. Idén a pénzromlás mértéke várhatóan eléri a 30 százalékot.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
