A kormány és a hadvezetés természetesen a védelemre és az ellentámadásra összpontosít, de a hátországban is fontos akciókat hajt végre. November közepéig 772 kelet-és dél-ukrajnai vállalatot sikerült a biztonságosabb nyugati megyékbe telepíteni, ezzel mintegy 35 ezer munkahelyet tudtak megőrizni – közölte Facebook oldalán Danyiil Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának vezetője, erről az UNN ukrán hírügynökség számolt be a hét elején.
Ebben a hatalmas állami logisztikai műveletben döntően két nagy állami vállalat, a vasúttársaság (Ukrzaliznyicja) és a posta (Ukrposta) vett részt. Az állami vagyonügynökség telephelyeket keresett és intézte a kedvezményes bérleti konstrukciókat. Az áttelepített vállalatok túlnyomó többsége, 605 már működik is. Nem csupán 35 ezer állás maradt meg, de további hétezret hoztak létre a tranzakciók során – fűzte hozzá a vezető. A megmenekült cégek már 1,14 milliárd hrivnya szociális hozzájárulást be is fizettek az államkasszába.
Nem hallgatta el azonban, hogy 261 cégnek még keresik a megfelelő helyet, ezeket is mihamarabb szeretnék biztonságban tudni. Összesen 634 társaságot azonban egyelőre nem tudnak „elmozdítani”, azok ugyanis a megszállt területek belsejében vannak, erős orosz felügyelet alatt, s még nem kérték az áttelepítést.
A nyugati és középső megyékben pótlólagos kereslet jött létre amiatt, hogy egyrészt a cégeket sikerült odavinni, másrészt több millió ukrán állampolgár az ottani lakóingatlanokban talált menedéket. Az alapellátás megszervezését azonban erősen hátráltatja a sok áramkimaradás, továbbá az, hogy az orosz támadások miatt óriási károk keletkeztek az infrastrukturális rendszerekben.
Ennek ellenére a lengyel határhoz közeli körzetekben viszonylag zavartalan az ipari termelés, sőt. Voliny megyében hétfőn újra megnyitották a 2017-ben átadott ipari parkot. A Novovolinszkban kialakított 20 hektáros területen élelmiszer-feldolgozó és logisztikai szolgáltató cégek vannak, illetve lesznek jelen. A termékeket így rögtön könnyen átszállíthatják Lengyelországba és más uniós országba. A kormány további exportösztönző lépésekre készül, kifejezetten az ehhez hasonló ipari parkokban megtelepedett ukrán cégeket megsegítve.
A kormány közben folytatja a nyáron megkezdett és jobbára kisebb cégeket érintő úgynevezett kis privatizációt. Szeptember-november folyamán 120 sikeres árverést hajtottak végre, ezekből 1,8 milliárd hrivnya bevétele lesz az államnak, ebből eddig 1 milliárd hrivnya folyt be a kasszába.
December végéig az állami vagyonügynökség újabb 80 árverést szeretne tartani, míg jövőre a nagy privatizációt is szeretnék elkezdeni, annak során főleg közepes és nagyvállalatok kerülhetnek magánkézbe. Az ügynökség szerint a jelentkezők gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, átlag 4-5 vevőjelölt verseng egy-egy vagyonelemért.
Az ügynökségnél lévő lista mintegy 2000 állami céget tartalmaz. Denisz Smigalj kormányfő november közepén azt mondta, hogy a kormány működésének kezdetekor még 3500 állami cég működött közpénzből, ebből jelölték ki az említett kétezer vállalatot.
Kijev a nyár óta különféle kedvezményes hitelekkel, a telephelyi vagy irodabérleti díjak egy részének az elengedésével vagy a bérleti szerződés futamidejének meghosszabbításával segíti a bajba jutott magán vállalatokat. Ennek ellenére természetesen több száz magáncég egyszerűen lehúzta a rolót, mert vagy megsemmisültek a vagyontárgyai vagy nem tudta fizetni sem a hiteleit, sem az alkalmazottait vagy maguk a dolgozók elmenekültek biztonságosabb megyékbe, miközben a cég maga nem települt át.
Az államkasszát majd gazdagíthatja az Ukrajna területén működő orosz és belarusz cégek és magánszemélyek elkobzott vagy elkobzandó vagyonelemeinek értékesítése is, illetve azok kereskedelmi célú felhasználása. De csak majd, mert ebből még nem nagyon jött be pénz, kivéve a vasúti tehervagonokat. A legfoglalt járművek felhasználásával 1,3 milliárd hrivnya már beérkezett. Egy májusi törvény szerint az ukrán hatóságok kötelesek rögzíteni minden egyes tranzakciót és azt is, hogy az adott vagyonelem eladásából vagy hasznosításából mennyi pénz jött az állami vagyonügynökségen keresztül.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
