Lassan, de csökken az államadósság
"Az Európai Bizottság adatai alapján 2010 és 2013 között csupán 5 országnak sikerül csökkentenie az állami eladósodottság GDP arányos mértékét, hazánk ezek közül a második legnagyobb, 3,4 százalékpontos javulást mutatja a vizsgált jelzőszámban" - írja az NGM.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2009-ben az államadósság a GDP 79,8%-a volt (2000-ben még csak 56,1%), a kormány államadósság ellen intézet harca az első évben azonban kudarccal zárult. 2010 végén az államadósság ugyanis 81,4% volt, annak ellenére, hogy a nyugdíjpénztáraktól átvett 3000 milliárdos vagyon nagy része adósságcsökkentésre ment (a forint gyengülése azonban ezt ellensúlyozta). Az államadósság tavaly év végén ehhez képest 0,8 százalékponttal csökkent. A Bizottság lassan csökkenő államadóssággal számol, 2013-ra 78%-os lehet ez a mutató.
|
| (Fotó: Kormany.hu) |
Egyszeri tételek és deficit
"A felelős fiskális politika előtérbe kerülése következtében 2010-ben 4,2 százalékra csökkent a GDP arányos deficit, majd 2011-ben az EU-ban egyedülálló, 4,3 százalékos GDP arányos többletet ért el hazánk. Az előre nem tervezett egyszeri tételek nélkül a 2,94%-os GDP arányos hiány helyett, 2,43 százalékra teljesült a deficit. 2012-ben, jelenleg már az Európai Bizottság által is elfogadott, 2,5%-os GDP arányos hiány várható" - írja büszkén az NGM. Az említett 2,43%-os deficitről ugyanakkor maga Matolcsy György is azt írta Olli Rehn uniós biztosnak, hogy abban is vannak egyszeri tételek (a nyugdíjpénztáraktól átvett vagyonból). Az MNB és KSH nem tudta kihozni az NGM által emlegetett 2,43%-os számot.
Ez az adat olyannyira nem hatotta meg a Bizottságot, hogy folytatta Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást (EDP) a kohéziós alapok egy részének felfüggesztését is kilátásba helyezve (ettől csak a második Széll-terv és a 2013-as büdzsé sarokszámainak publikálása után állt el a Bizottság). Az EDP- eljárás továbbra is érvényben van Magyarország ellen. Az Európai Bizottság szerint a kormány a 3% referenciaérték alatt tudja tartani a deficitet idén és jövőre is (az MNB ma publikált elemzése szerint idén ez nem fog sikerülni), főleg a költségvetés bevételi oldalának növelésével (újabb különadók).
Mély válság és a növekedés: a régiós sor végén
"A fenntartható költségvetés megteremtésével egyidejűleg hazánknak hosszú idő után 2011-ben sikerült először gazdasági növekedését tekintve az Európai Unió átlaga fölé kerülnie, mely eredményt az egyik legnyitottabb gazdaságként úgy sikerült elérnünk, hogy az Unió eddigi legnagyobb válságát éli" - írja a szaktárca.
A nagy válságban az uniós 1,5%-os átlagos növekedési ütem felett 13 európai ország gazdasága bővült. Magyarország mindössze 0,1 százalékponttal veri ezt a szintet, a régiós versenytársak közül tavaly a szlovákok 3,3%-kal, a lengyelek 4,3%-kal, a románok 2,5%-kal, a csehek és a bolgárok 1,7%-kal tudtak növekedni. Ha innen nézzük a statisztikát, a sor végén vagyunk.
Adócsökkentés: az élőmunka terhe még mindig magas
"A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását" - írja az NGM. A nemrég bejelentett munkavédelmi akciótervhez szükséges 300 milliárdhoz azonban kellenek a "kölcsönvett költségvetési tartalékok", a tranzakciós illetéket pedig ki kellett terjeszteni a kincstári körre és az MNB-re (utóbbi 100 milliárdot fizethet be ilyen címen, de ezt a következő évben a költségvetésnek mindenképp ki kell majd pótolnia). Az egykulcsos adó bevezetése után Magyarországon a GDP arányos adóterhelés így is 1 százalékponttal nőtt, a munkavállalói szervezetek és az adótanácsadók szerint is magas Magyarországon az élőmunka adóterhe, ami miatt versenyhátrányt szenvedünk a régiós országokkal szemben - ezen javíthat a kormány új akcióterve (bár Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, a cél a mostani munkahelyek megtartása) .
Vannak-e Matolcsy-babák?
"A kormány által bevezetett családbarát adórendszernek köszönhetően közel 20 százalékkal nőtt a három gyermekesek reálkeresete 2011-ben" - így a szkatárca. Az adójóváírás kivezetése után a kisebb keresetűek bérét kompenzálni kellett, a vagyonosabb rétegek valóban jól jártak, főleg a gyerekek után járó kedvezménnyel. A minisztérium szerint már most látható, hogy emiatt a demográfiai helyzet is javult, a népességkutatók szerint korai még ilyen mérleget vonni, ráadásul miközben a születések száma nőtt 2012 első 5 hónapjában, a halálozásoké is nőtt.
A közmunkások javítják fel a foglalkoztatottsági adatokat
"A munkaerőpiacon kiemelkedően fontos reformok születtek, amellyel elérjük, hogy a magyar szabályozás lesz az egyik legmodernebb és legrugalmasabb Európában. Az eredményeket adatok is alátámasztják" - írja az NGM. Ha az új Munka Törvénykönyvére gondolnak, akkor érthetetlen miért az idén március-májusi időszak statisztikáit veszik elő - a kódex ugyanis júliustól lépett életbe. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával sikerült növelni az aktivitási rátát, és pont emiatt, bár a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélküliségi ráta 11% körül beragadt.
A KSH statisztikája alapján a 2012. március-májusi időszakban immáron 22. alkalommal emelkedett a foglalkoztatottak száma éves összehasonlításban - hivatkozik a statisztikákra a szaktárca. Ebben az emelkedésben jelentős számot tesz ki a közmunkások száma is - a KSH ma publikált adatai szerint az év első 5 hónapjában a közfoglalkoztatottak száma négyszer annyi, mint tavaly ilyenkor.
Az export legalább pörög
"Magyarország külső egyensúlyának helyreállítása terén is kedvező folyamatok mutatkoztak az utóbbi két évben: a rendkívül versenyképes exportszektorunknak köszönhetően a külkereskedelmi egyenlegünk évek óta hatalmas többletet mutat. Főként ennek köszönhetően 2010-ben pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, GDP arányosan 1,2%-os szufficitet produkálva. 2011-ben a többlet tovább nőtt, a GDP 1,4 százalékát téve ki, így a folyó fizetési mérlegünk pozíciója a legjobb a régióban" - írja az NGM. A 2013-as költségvetés törvénytervezetében is kiemelt helyen szerepel az export erősítése, ez lehet a növekedés egyik alapja. Köszönjük meg az eddigieket Németországnak, és bízzunk benne, hogy a német gazdaság kilátásai javulnak 2012-re.
Nem indul meg idén sem a fogyasztás
A közlemény kiemeli a devizahiteleseket mentő kormányzati terveket is, arról már nem szól, hogy ez mekkora terhet jelentett a hazai bankszektornak, mely 11 év után fordult veszteségbe. Mindez persze a hitelezésre is rányomja a bélyegét, miközben a devizaadósság terhétől megszabaduló családok fogyasztása nemigen növekszik. A KSH bérstatisztikáját kommentáló Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője egyenesen arra számít, idén 1,5%-kal esik vissza a fogyasztás, miközben a kormány is csak stagnálást valószínűsít idénre.
"A fenti adatok fényében tehát elmondható, hogy a rendkívül nehéz örökség ellenére hazánk legfontosabb mutatói nemhogy romlottak, de igen komoly javuláson estek át" - zárja közleményét a nemzetgazdasági tárca.
