Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az emberi erőforrások minisztere szerint nincs értelme vitázni a szociális dolgozók béréről. Pedig a számok épp az ellenkezőjét támasztják alá: a területen dolgozók fizetése arcpirítóan alacsony.

Újra fókuszba került a szociális dolgozók fizetése az elmúlt időszakban. Egyrészt köszönhető ez annak, hogy a szociális szféra dolgozói kimaradnak az egészségügyben adott egyszeri bruttó 500 ezer forintos pluszjuttatásból. Másrészt Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere nyilatkozott hétfőn a témában. A saját Facebook-oldalán közzétett Miniszteri Percek videósorozat újabb epizódjában úgy fogalmazott az Index cikke szerint:

Nyilvánvaló, senki nem gondolja azt, hogy a jelenlegi fizetések elérnék az optimálisat, de azt tudom mondani, hogy az utóbbi időszakban, öt éven keresztül minden évben valamilyen címen, valamilyen jogon az itt dolgozók fizetése emelkedett, és elérte a 2010-es fizetések 114 százalékát.

Fotó: MTIFotó: MTI

A történet előzménye, hogy a minisztert az LMP-s Ungár Péter hívta vitára a témában, de a tárcavezető "politikai jellegű akciónak" minősítette a felkérést. Azt sugallva, hogy a szociális területen dolgozók béréről szóló vita céltalan.

Pedig a miniszter sugallatával ellentétben több szempontból sem lehet céltalannak nevezni a szociális területen mára kialakult bérviszonyokat. Erre kiválóan rávilágítanak az elérhető statisztikák is.

Jelenleg, 2020-ban az első negyedévi adat alapján a szociális ellátás területén a rendszeres, bruttó átlagbér 186 798 forint volt, ami 48 (!) százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál (358 363 forint). Ezzel Magyarországon ez a leginkább alulfizetett szféra, olyannyira, hogy a második legalacsonyabb átlagot regisztráló szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jellemző fizetésnél is 29 százalékkal kevesebb a szociális ellátásban elérhető fizetés a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Az, hogy a szféra átlagbére nemzetgazdasági összevetésben leszakadt a többi területhez képest, nyilvánvalóan nem most alakult ki, hanem egy hosszú folyamat eredménye. Olyannyira, hogy ez egyértelműen megmutatkozik, ha a KSH adataira támaszkodva megnézzük, milyen változások történtek néhány kulcsfontosságú, állami szférában 2010 óta. Legyűjtöttük az országos átlagbér mellett

  • a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás,
  • az oktatás,
  • a humán egészségügyi ellátás,
  • a szociális ellátás ágazatában regisztrált átlagos bruttó béreket
  • és mindehhez hozzávettük a parlamenti képviselők alapbérének változását is.

Utóbbit részben azért, mert 2018-ban pont arra hivatkozva döntött a kormány a képviselői fizetések emelése mellett, mert az addig eltelt években a közszféra más területein már megtörténtek a bérrendezések, így eljött az ideje annak, hogy a parlamenti fizetések is növekedjenek.

A legfrissebb, 2020 első negyedévi adatokat a 2010-es állapottal összevetve az látszik, hogy a szociális ellátás volt az a terület, ahol a legkisebb mértékben, 77 százalékkal emelkedtek a fizetések. Mindeközben az országos átlag emelkedése 91 százalékos volt. Kásler Miklós cikkünk elején idézett mondatában ugyan 114 százalékot említett a növekedés mértékeként, ám a KSH adatai ezt nem igazolják vissza, hiszen akár a prémiumok nélküli, akár az azokkal növelt bruttó bért hasonlítjuk össze, ettől elmaradó emelkedést kapunk eredményként.

A szociális területhez hasonlóan a legalacsonyabb mértékű bérnövekedés történt az oktatás területén 78 százalékos, a közigazgatás, védelem és kötelező társadalom-biztosítás ágazatában pedig 86 százalékos.

A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül az egészségügyben végrehajtott bérrendezés látványos hatással járt, mivel 2010-hez képest itt már 125 százalékkal magasabb az átlagos fizetés, ám ezt bőven túlszárnyalja a képviselői alapbér emelkedése. Az országgyűlési patkóban helyet foglaló honatyák és -anyák alapjárandósága ugyanis 4 lépcsőben 376 (!) százalékkal emelkedett 2010-hez képest.

Vagyis bár a közszféra egyéb területén végrehajtott bérendezésre még ha azt is mondjuk, hogy megállja a helyét, a képviselői keresetek emelése és bérrendezése ennél sokkal jobban sikerült. Ráadásul mindezt úgy sikerült abszolválni, hogy

  • először 2014-ben nőtt a bér 231 900 forintról 747 878-ra,
  • majd 2018-ban 891 ezerre,
  • 2019-ben 981 600 forintra,
  • idén márciustól pedig 1 103 400 forintra.

Így ma már az országos átlag háromszorosa a képviselői alapbér, miközben a szociális ellátásban dolgozók annak alig több mint a feléért, 52 százalékért dolgoznak.

Országhatárainkon kívülre tekintve az bizonyos, hogy a képviselői béreket az elmúlt évek emeléseivel sikerült felzárkóztatni a nemzetközi szinthez. A szociális ellátás területén dolgozók bérét illetően azonban talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, Magyarországon e terület alkalmazottai kirívóan alacsony keresettel rendelkeznek. És nem is kell túlságosan messze menni ahhoz, hogy ezt az állítást alátámasszák az adatok. A fizetéseket összehasonlító oldalak adatai szerint például Szlovákiában és Csehországban is az országos átlagos bruttó bér nagyjából 90 százalékával egyenlő fizetésben reménykedhetnek a terület dolgozói.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Galgóczi Ágnes: a javuló adatok nem jelentik a járvány végét
MTI | 2021. május 9. 17:13
Napról napra javulnak a járványügyi adatok, csökken az elhunytak és kórházban kezeltek, lélegeztetésre szorulók száma, de ez nem jelenti azt, hogy vége van a járványnak - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője vasárnap a közmédiának.
Makro / Külgazdaság Leolvadó sarkvidékek – Kínától félnek az oroszok és az ausztrálok
Káncz Csaba | 2021. május 9. 05:37
Orosz részről megjelent a félelem, hogy az északi tengeri útról Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Az ausztrálok úgy érzik, hogy akárcsak a Dél-kínai-tengeren, Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A postaköltségek és a koronavírus miatt kerül többe a jövő évi parlamenti választás, mint négy éve
Baka F. Zoltán | 2021. május 8. 17:16
Egyre többen akarnak levélben szavazni - tudatta lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda.
Makro / Külgazdaság Brutálisan sok Pfizer-vakcinát vesz az EU
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 14:14
Már 1,8 milliárd adagra van szerződése.
Makro / Külgazdaság Továbbra sem akar egységes uniós minimálbért a magyar kormány
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 13:22
Szerinte nem célszerű ezt Brüsszelből szabályozni.
Makro / Külgazdaság Beolvasott a vakcinagyártó országoknak Von der Leyen
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 12:04
Az Európai Bizottság elnöke azt üzente a többi közt az Egyesült Államoknak, hogy az EU-hoz hasonlóan lehetővé kellene tenniük az oltóanyagok kivitelét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor az oltásról beszélt, majd aludt egy gyorsat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 10:49
Vakcina, oltás, a gazdaság újraindítása, ez itt a legfontosabb téma, mondta az uniós szociális csúcs helyszínén a miniszterelnök. 
Makro / Külgazdaság Covid: negyedéves mélypontra süllyedt a kórházban ápoltak száma
Privátbankár.hu | 2021. május 8. 09:29
Jelenleg 3633 koronavírusos beteg van kórházban. Utoljára február elején volt ennél kevesebb beteg. Az aktív fertőzöttek száma másfél hónapja nem volt ilyen kevés.
Makro / Külgazdaság Szputnyik-vakcinákért lobbizik Kelet-Németország
Wéber Balázs | 2021. május 8. 05:39
A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.
Makro / Külgazdaság A szaúdi titkosszolgálat kritikus tárgyalásai Iránnal és Szíriával
Káncz Csaba | 2021. május 7. 17:26
Rijád napjainkra diplomáciailag sarokba szorult Biden iráni kurzusváltása, a jemeni háború elhúzódása és a libanoni politikai válság miatt.  A szaúdiak most hajlandónak mutatkoznak kiegyezésre az iráni tengellyel Szíriában, miközben Irán mérséklő erővel bír majd a jemeni húszi lázadókra.  Káncz Csaba jegyzete
hírlevél
depositphotos