Újra fókuszba került a szociális dolgozók fizetése az elmúlt időszakban. Egyrészt köszönhető ez annak, hogy a szociális szféra dolgozói kimaradnak az egészségügyben adott egyszeri bruttó 500 ezer forintos pluszjuttatásból. Másrészt Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere nyilatkozott hétfőn a témában. A saját Facebook-oldalán közzétett Miniszteri Percek videósorozat újabb epizódjában úgy fogalmazott az Index cikke szerint:
Nyilvánvaló, senki nem gondolja azt, hogy a jelenlegi fizetések elérnék az optimálisat, de azt tudom mondani, hogy az utóbbi időszakban, öt éven keresztül minden évben valamilyen címen, valamilyen jogon az itt dolgozók fizetése emelkedett, és elérte a 2010-es fizetések 114 százalékát.
A történet előzménye, hogy a minisztert az LMP-s Ungár Péter hívta vitára a témában, de a tárcavezető "politikai jellegű akciónak" minősítette a felkérést. Azt sugallva, hogy a szociális területen dolgozók béréről szóló vita céltalan.
Pedig a miniszter sugallatával ellentétben több szempontból sem lehet céltalannak nevezni a szociális területen mára kialakult bérviszonyokat. Erre kiválóan rávilágítanak az elérhető statisztikák is.
Jelenleg, 2020-ban az első negyedévi adat alapján a szociális ellátás területén a rendszeres, bruttó átlagbér 186 798 forint volt, ami 48 (!) százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál (358 363 forint). Ezzel Magyarországon ez a leginkább alulfizetett szféra, olyannyira, hogy a második legalacsonyabb átlagot regisztráló szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jellemző fizetésnél is 29 százalékkal kevesebb a szociális ellátásban elérhető fizetés a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Az, hogy a szféra átlagbére nemzetgazdasági összevetésben leszakadt a többi területhez képest, nyilvánvalóan nem most alakult ki, hanem egy hosszú folyamat eredménye. Olyannyira, hogy ez egyértelműen megmutatkozik, ha a KSH adataira támaszkodva megnézzük, milyen változások történtek néhány kulcsfontosságú, állami szférában 2010 óta. Legyűjtöttük az országos átlagbér mellett
- a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás,
- az oktatás,
- a humán egészségügyi ellátás,
- a szociális ellátás ágazatában regisztrált átlagos bruttó béreket
- és mindehhez hozzávettük a parlamenti képviselők alapbérének változását is.
Utóbbit részben azért, mert 2018-ban pont arra hivatkozva döntött a kormány a képviselői fizetések emelése mellett, mert az addig eltelt években a közszféra más területein már megtörténtek a bérrendezések, így eljött az ideje annak, hogy a parlamenti fizetések is növekedjenek.
A legfrissebb, 2020 első negyedévi adatokat a 2010-es állapottal összevetve az látszik, hogy a szociális ellátás volt az a terület, ahol a legkisebb mértékben, 77 százalékkal emelkedtek a fizetések. Mindeközben az országos átlag emelkedése 91 százalékos volt. Kásler Miklós cikkünk elején idézett mondatában ugyan 114 százalékot említett a növekedés mértékeként, ám a KSH adatai ezt nem igazolják vissza, hiszen akár a prémiumok nélküli, akár az azokkal növelt bruttó bért hasonlítjuk össze, ettől elmaradó emelkedést kapunk eredményként.
A szociális területhez hasonlóan a legalacsonyabb mértékű bérnövekedés történt az oktatás területén 78 százalékos, a közigazgatás, védelem és kötelező társadalom-biztosítás ágazatában pedig 86 százalékos.
A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül az egészségügyben végrehajtott bérrendezés látványos hatással járt, mivel 2010-hez képest itt már 125 százalékkal magasabb az átlagos fizetés, ám ezt bőven túlszárnyalja a képviselői alapbér emelkedése. Az országgyűlési patkóban helyet foglaló honatyák és -anyák alapjárandósága ugyanis 4 lépcsőben 376 (!) százalékkal emelkedett 2010-hez képest.
Vagyis bár a közszféra egyéb területén végrehajtott bérendezésre még ha azt is mondjuk, hogy megállja a helyét, a képviselői keresetek emelése és bérrendezése ennél sokkal jobban sikerült. Ráadásul mindezt úgy sikerült abszolválni, hogy
- először 2014-ben nőtt a bér 231 900 forintról 747 878-ra,
- majd 2018-ban 891 ezerre,
- 2019-ben 981 600 forintra,
- idén márciustól pedig 1 103 400 forintra.
Így ma már az országos átlag háromszorosa a képviselői alapbér, miközben a szociális ellátásban dolgozók annak alig több mint a feléért, 52 százalékért dolgoznak.
Országhatárainkon kívülre tekintve az bizonyos, hogy a képviselői béreket az elmúlt évek emeléseivel sikerült felzárkóztatni a nemzetközi szinthez. A szociális ellátás területén dolgozók bérét illetően azonban talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, Magyarországon e terület alkalmazottai kirívóan alacsony keresettel rendelkeznek. És nem is kell túlságosan messze menni ahhoz, hogy ezt az állítást alátámasszák az adatok. A fizetéseket összehasonlító oldalak adatai szerint például Szlovákiában és Csehországban is az országos átlagos bruttó bér nagyjából 90 százalékával egyenlő fizetésben reménykedhetnek a terület dolgozói.
Ilyen még nem volt. 
