„Ennyi volt, emberek” – stílszerűen így búcsúzott Boris Johnson a kormányfői poszttól hivatala, a Downing Street 10 előtt tartott beszédében ma reggel.
Johnson, az indítórakéta
Johnson, akit 2019 nyarán pártja emelt a kormányfői posztra, idén nyáron pedig saját miniszterei és képviselőtársai buktattak meg, felsorolta három éves regnálásának eredményeit – Brexit végrehajtása, a Covid-elleni vakcinaprogram megszervezése, szembeszállás Putyin ukrajnai háborújával –, és eldicsekedett azzal is, hogy a munkanélküliek száma alacsonyabb, mint bármikor gyermekkora óta.
Magát egyébként egy indítórakétához hasonlította, amely teljesítette a feladatát.
Végezetül pedig hozzátette: támogatni fogja utódja (és külügyminisztere), Liz Truss és kormányának minden lépését.
Johnson búcsúja mindenesetre nem volt olyan drámai, mint Theresa Mayé 2019 júniusában, aki elsírta magát lemondása bejelentésekor. May egyébként szintén mindössze három évet húzott ki a kormányfői poszton, és őt is konzervatív képviselőtársai buktatták meg azzal, hogy sorozatosan blokkolták az EU-val kötött Brexit-deal elfogadását a parlament alsóházában.
Visszatérve a jelenbe: Johnson délelőtt Balmoralba, II. Erzsébet skóciai nyári rezidenciájára utazott, ahol benyújtotta lemondását a királynőnek, aki kora délután Liz Trusst megbízta a kormányalakítással.
A ceremónia helyszíne hagyományosan a londoni Buckingham-palota, most azonban a 96 éves királynő egészségügyi problémái – mozgási nehézségei – miatt áthelyezték azt a skóciai rezidenciára. Truss egyébként II. Erzsébet "15. miniszterelnökje” – ennyi kormányfő vezette a szigetországot regnálása alatt.
Truss, az új vezér
De ki az a Liz Truss, aki a párttagok szavazatainak 57 százalékával lett a Konzervatív Párt (és egyben Nagy-Britannia) új vezetője egyetlen állva maradt vetélytársa, Rishi Sunak volt pénzügyminiszterrel szemben?
Truss a híres oxfordi Merton College-ban végzett, ahol anno még a liberális demokratákat vezette. 1996-ban lépett be a Konzervatív Pártba, dolgozott a Shellnél, majd a Reform nevű think tank helyettes igazgatója lett.
2010 óta tagja a brit parlament alsóházának, az elmúlt nyolc évben pedig számos miniszteri posztot (környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékért felelős miniszter, igazságügyi miniszter, nemzetközi kereskedelmi miniszter, női egyenjogúságért felelős miniszter, külügyminiszter) töltött be a May- és Johnson-kormányban.
Emellett a kormány főtárgyalója is volt az uniós ügyekben – a 2016-os Brexit-referendum előtt egyébként az EU-tagság mellett érvelt, később azonban már támogatta a kilépést –, azaz szerteágazó tapasztalatokat szerzett a kormányzati munkában.
Befagyaszthatják a rezsit
Elemzői vélemények szerint legsürgetőbb és legfontosabb feladata az energiaár-válság kezelése lesz.
A BBC már azt is tudni véli, mit tesz majd a brutális áremelkedés ellen: a kiszivárgott hírek szerint mintegy másfél évre – tehát az előttünk álló és az azt követő télre is – jelenlegi szinten fagyasztja be a háztartások rezsi (áram és gáz) számláit.
A piaci (beszerzési) és a lakossági ár közötti különbség fedezésére az energiaszolgáltatók államilag garantált hiteleket vehetnek fel, amit a következő 10-20 évben törlesztenek – ennek érdekében plusz díjjal terhelhetik meg majd a fogyasztói számlákat. A cégeknek ennél bonyolultabb módon, például az energiaszolgáltatók által nyújtott kedvezményekkel támogatnák.
A brit kormány becslései szerint a teljes mentőcsomag mintegy 100-130 milliárd fontra fog rúgni, de ennél lehet kevesebb vagy sokkal több is.
A pontos összeg a jelenleg nagyon volatilis energiapiac alakulásától függ majd.
Az európai energiaválság aktuális fejleményeiről itt írtunk:
(Az új brit kormányfővel és helyzetével ma este Nagyító rovatunkban külön foglalkozunk majd.)
Vegyesen zártak pénteken a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
