Eddig úgy nézett ki, senki nem tudja megakadályozni, hogy Theresa May akár az utolsó napig is „csirkét” játsszon a parlamenttel, vagyis arra számítson, hogy az utolsó pillanatban a parlament ijed meg a megállapodás nélküli uniós kilépéstől és inkább megszavazza az általa kötött megállapodást. Ha végül mégsem, akkor akár percekkel a határidő lejárta előtt maga fújja le a Brexitet, esetleg telefonálja körbe a 27 tagállamot, hogy hajlandók-e odébb tolni a kilépés dátumát.
Nem jön be a zsarolás
A kormányfő az idő szorításán kívül még egy dologban reménykedett: abban, hogy az EU ijed meg, és módosít a szerződésen, különösen az ír-északír határ átjárhatóságának garanciája ügyében. Úgy tűnik azonban, hogy senki nem ijed meg, az Uniótól nem is várható el, hogy magára hagyja egyik hű tagját, Írországot. A parlament pedig csak nem akarja megszavazni a szerződést a jelenlegi formában, pedig nem is olyan rossz az: ráérne a nehezebb kérdésekről 21 hónap múlva dönteni úgy, hogy egyúttal az ír kérdés is rendeződik.
Menekülnek a süllyedő hajóról
A parlament egészének azonban szuverén joga, hogy megszavazzon vagy elutasítson egy szerződést, és ha elutasítja, joggal várja el a miniszterelnöktől, hogy vagy ő keressen másik megoldást, vagy maga a parlament javasolja ezt. A képviselők kezdik megunni a tehetetlenséget, és először a Munkáspártból léptek ki nyolcan, majd a Konzervatív pártból hárman, megalapítva a függetlenek csoportját. Theresa May parlamenti többsége ezzel még az északír DUP frakcióval együtt is minimálisra csökkent, így az esetleges további kilépések óhatatlanul a bukásához vezethetnek.
Mit tehet a T. Ház?
Nos, ilyen körülmények között nem tehet mást a kormányfő, minthogy átadja a parlamentnek a javaslattétel jogát, ha jövő hét közepéig nem tudja elérni Brüsszelben a szerződés módosítását, vagy nem tudja mégis meggyőzni a Munkáspárt egy részét, hogy támogassák őt a szavazáson. Andrea Leadsom házelnök szerint a kormány terve az, hogy jövő héten vagy újra szavaznak a megállapodásról, vagy javaslatokat tehetnek arról, mi történjen a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére, és ezekről szavazhatnak utána.
A képviselőknek nem sok lehetőségük marad. Azt javasolhatják, amit May magától is megtehetne: egy gyors népszavazást, a Brexit lefújását vagy a kilépés határidejének kitolásáról való tárgyalást az Unióval. Mindeközben nemcsak a parlament egy része, de maguk a kormánytagok is lázadnak a miniszterelnök ellen, ezért a Bloomberg szerint lehet, hogy May levált néhány embert a kormányban, ugyanakkor ezzel sem jut sokkal előbbre, hisz ki akarna belépni egy olyan kabinetbe, amely a megállapodás nélküli kiesés kormánya lehet?
Napról-napra
Az események most már felgyorsulhatnak: egyre több képviselő lázadhat és ülhet át a függetlenekhez, kormánytagok mondhatnak le, az egész brit politikai felépítmény elkezdhet összeomlani, miután a felelősebb képviselők érzik, hogy máris oda jutott országuk, ahová soha nem lett volna szabad. Nyilvánvaló, hogy valami nem stimmel egy olyan struktúrában, ahol az országot érintő rendkívül fontos kérdésben két és fél évig nem tárgyal egymással a két nagy párt, a miniszterelnök pedig ezalatt fogságban tudja tartani az országot.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
