A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének közép- és kelet-európai országokról szóló összehasonlító elemzése szerint a világgazdaság stagnálása, a pénzpiaci bizonytalanság és az Európai Unióval kapcsolatos strukturális és intézményi problémák nem kedveztek a felzárkózni kívánó térség számára. A válság után az optimista előrejelzések már 2010-re konszolidációt, majd növekedést vártak, ezzel szemben a térség országainak gazdaságai egy rövid ideig tartó fellendülést követően 2012-ben ismét lassúbb fejlődésre számíthatnak.
Az elemzés szerint a vizsgálatban szereplő 10 uniós tagország közel hasonló fejlődési trend mentén halad, azonban míg a régió kettészakadásáról nem lehet beszélni, eltérő teljesítményekről már annál inkább. A növekedési adatok versenyképességi különbséget mutatnak, elsősorban a vállalati szektor állapotával, a munkaerő mennyiségével, és minőségével, valamint a növekedéshez szükséges pénzügyi források meglétével kapcsolatban.
Szűkös évek előtt a lakosság
A régió gazdaságai a növekedés forrásainak tekintetében nagymértékben függnek az exporttól, mely alól egyedül a jelentős belső piaccal rendelkező Lengyelország és Románia a kivétel. A válság nagy vesztese az építőipar, amely egyszerre esett áldozatul az állami beruházások és a magánfogyasztás zsugorodásának. A fejlesztések további korlátja a hitelforrások szűkössége és egyes országokban a bankszektor igen rossz mutatói.
A régiót az elmúlt két évben alapvetően a közpénzügyi stabilizáció jellemezte, elsősorban az európai elvárásoknak megfelelően, így a tervezés során a fiskális célok a növekedési céloknál sokkal fontosabbak voltak. Az elemzés szerint a térség országai most a külső piacok bővülésétől függnek, amely a belső források szűkössége mellett, a lakosság számára újabb szűk esztendőket vetít előre, ha nem sikerül mobilizálni a növekedés belső tényezőit.
Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémája a népességfogyás
Az MTA elemzése szerint Magyarország legnagyobb társadalmi problémáját a népességcsökkenés romló trendje jelenti. A népszámlálás alapján a lakosság 2,1 százalékkal csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, amely az előzetes adatok alapján 9 millió 982 ezer főt jelent. Tovább rontja a helyzetet, hogy a fiatalok egyre nagyobb aránya szeretne külföldön tanulni, illetve munkát vállalni.
További társadalmi kihívás a válság óta kétszámjegyűre nőtt munkanélküliség, valamint a rendkívül alacsony foglalkoztatottság. A legálisan foglalkoztattok aránya 2011-ben Magyarországon 55,8 százalék volt, miközben a hasonló népességű Csehországban 10 százalékponttal magasabb ez a ráta, a válság ellenére is. Magyarországon szintén gondot okoz a fogyasztás visszaesése/stagnálása, a teljes külső adósság rendkívül magas szintje, valamint a szegénység és a mélyszegénység jelensége, különösen egyes térségekben.
A válság előtt is voltak gondok
Az elhúzódó válság következményeként Magyarországon a tavalyi szerény növekedés után a GDP idén ismét zsugorodni fog. További problémát jelent, hogy a magyar gazdaság már válság előtt is gyenge volt, és a felzárkózás folyamata gyakorlatilag stagnált. A problémákat tovább súlyosbította, hogy az államadósság GDP-arányosan 80 százalék fölé emelkedett, valamint világossá vált, hogy a kormánynak a hiányt tartósan a GDP 3 százaléka alá kell szorítania.
A kormány az európai viszonylatban is magas újraelosztás mértékét fokozatosan csökkenteni kívánja, és alapvetően a közvetlen adók mérséklésével igyekszik támogatni a növekedést a magas jövedelemközpontosítás helyett. Az új intézkedések nagyobb részben, 2012-ben 58 százalékban, 2013-ban 53 százalékban tevődnek ki a kiadáscsökkentésből, és kisebb részben a bevételnövelésből.
Egyedül az export miatt növekedhetünk
Az elemzés szerint a kormány fiskális intézkedései egyelőre nem párosultak a növekedés motorjainak beindításával, annak ellenére sem, hogy a német gazdaság 2011-ben 3 százalékkal bővült. A magyar GDP 2011-ben még 1,7 százalékkal nőtt, de a gazdaság az idén recesszióba fordul, és 2013-ra is csak csekély 1 százalékos bővülés várható, amely kizárólag az exportnak lesz köszönhető.
A hazai gazdaság kilátásaival kapcsolatban az elemzés kiemelte, hogy 2012 közepén egy sor hátrány és rizikó is beazonosítható, miközben néhány kitörési pont is látszik. A gazdaság fellendülését visszafogó tényezők között említhető egyebek mellett a magas kamatszint, illetve a magas hozamfelár, az állandó árfolyam-ingadozások, a hitelezési tevékenység beszűkülése, az említett visszaeső beruházási kedv és az alacsony foglalkoztatottság, vagy a rendkívül nehezen áttekinthető adójogszabályok.
Mi jelenthet kitörési pontot?
A kitörési pontok közé sorolható ugyanakkor az exportstratégia tervezett megújítása, a nagyberuházások támogatása, a kohéziós politikai keretből a még fennmaradó 5500 milliárd forintos rész felhasználása, a cégeket terhelő bürokrácia fokozatos és jelentős csökkentése, vagy az egészségipar, illetve a zöld beruházások támogatása.
A belső tényezők mellett a kis és nyitott magyar gazdaság helyzetét továbbra is jelentősen befolyásolják a külső tényezők, elsősorban az európai konjunktúra alakulása, valamint az euróövezet, és benne a legproblematikusabb országok jövője.
Árkorlátozás jöhet. 
