A három hónapos pávatánc már lassan mindenkinek a könyökén jön ki, nem is írnánk róla, ha ez a hét nem lenne döntő az ügy szempontjából, ill. ha Putyin Oroszországa nem keveredett volna a történetbe. Pénteken ülnek össze az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy döntést hozzanak. Az athéni kormány már rég át kellett volna, hogy adjon nekik egy elfogadható reformtervezetet, de ezt mindeddig elkerülte, és már csak 2-3 napig maradt rá ideje. A pénzügyminiszterek elszántnak tűnnek: nem akarják, hogy továbbra is bohócot csináljanak belőlük.
Most már döntés lesz
Két lehetőség van: a kedvező eset, ha a görögök az utolsó pillanatban beadják a derekukat. Ennek az lenne a logikája, hogy mégiscsak el akarják kerülni a csődöt, és akkor abbahagyják a kakaskodást. Ugyanakkor az eddigi viselkedésük alapján már egyre kevésbé számít erre bárki is.
A másik eset, hogy továbbra sem működnek együtt, 24-én eredménytelenül zárul a találkozó, és nem utalnak pénzt Athénnak. Ebben az utóbbi esetben már nincs is értelme újabb 2-3 napos, 1 hetes haladékokat adni, hisz eddig is ez történt, és nem lett eredménye. A görögök feltehetően még megpróbálnák majd kifizetni, amit kell, de a nyáron lejáró nagyösszegű IMF tartozással már nem fognak bírni. Az pedig maga az államcsőd, ami persze már korábban is bekövetkezhet, mert lehet, hogy már addig sem tudják kifizetni a lejáró állampapírokat, esetleg a béreket és nyugdíjakat.
Az orosz szál
A hétvégén felröppent a hír, hogy az oroszok átutalnának bő 3 milliárd eurót a görögöknek a Török Áramlat gázvezeték rajtuk áthaladó szakaszának építésére, és ezt nem kellene visszafizetniük, hanem a távoli jövőben levonják majd az őket megillető tranzitdíjból. A fő probléma ezzel az lenne, hogy a görögök ezt most azonnal elköltenék adósságfizetésre, utána már meg sem tudnák építeni a vezetéket, ráadásul ez csak pár hónapra elég nekik, utána további új hitel nélkül ugyanúgy csődbe mennek.
A dolog tehát nem oldana meg semmit, az oroszok is csak beleöntenének egy adag pénzt a feneketlen kútba. Hamar cáfolták is ezt az értesülést, és ha belegondolunk, tényleg nincs sok realitása, hogy ilyen ésszerűtlen lépést tenne Putyin. Ha valaki az EU és az IMF helyett akarná az országot finanszírozni, százmilliárdokat kéne előrántania a mellényzsebéből, és ilyen jelentkező nemigen akad.
A csőd módozatai
Nézzük meg, mi történik a csődeseménynél. Múlt héten felröppent egy másik hír is, miszerint készítenének egy vészforgatókönyvet, mely szerint az államcsőd úgy következne be, hogy Görögország megtartja az eurót. Erről aztán többet nem is lehetett hallani, valószínűleg ugyanúgy kacsa volt, mint az orosz hitel. Értelme ugyanis nincs, pontosabban közgazdaságilag kivitelezhetetlen megoldás. Ha az ország fizetésképtelen, de mégis euró a fizetőeszköz, akkor valaki eurót kell, hogy adjon neki a folyó fizetésekhez, vagy az adósságot engedik el, és akkor megvalósul, amit a Sziriza akar.
Az sem működik, hogy a bankok kapnak eurót, a pénzforgalom zajlik, de közben az államnak nincs pénze, tehát ő nem fizet. Ekkor a közalkalmazottak nem kapnak bért, a nyugdíjasok nyugdíjat. Ez nyilván fenntarthatatlan állapot, és akkor kénytelen a görög állam valami másban fizetni, vagyis ki kell bocsátania egy önálló valutát.
A nyári forduló
Döntő lesz a mostani péntek, izgatottan várjuk. Ha most meg is állapodnak, két hónap múlva újra egy kemény tárgyalás következik az új programról, de legalább addig lenne egy kis nyugalom, közben még akár parlamenti választásokat is tarthat az ország, sőt még az euróövezeti tagságról is tarthatnak egy népszavazást. Így igazán demokratikus lenne a megoldás, akár az eddigi programot, akár a Grexitet választják.
Az ígéretek szerint a jövő évi büdzse megerősíti az uniós programokat és kezeli a hitelköltségeket. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
