Több könyv is megjelent a közelmúltban Donald Trumpról, aki év elején – miután tavaly novemberben elvesztette a választást a demokratapárti jelölttel, Joe Bidennel szemben – emlékezetes körülmények között távozott a hatalomból. (Itt most elsősorban a Capitolium ostromára gondolunk.)
A művek – amelyeket a Frankfurter Allgemeine Zeitung mutatott be – elsősorban Trump utolsó, hatalomban töltött évébe engednek betekintést.
Michael Bender, a Wall Street Journal washingtoni tudósítója a választás elvesztésének történetét vázolja fel bennfentes információk alapján.
A Washington Post két újságírója, Carol Leonnig és Philip Rucker „Egyedül én tudom ezt megoldani” címmel dobta piacra könyvét, Michael Wolff pedig már a harmadik művét („Földcsuszamlás”) írta Donald Trumpról.
Rucker és Leonnig tűpontosan rekonstruálja a republikánus fenegyerek utolsó évét a hatalomban.
Michael Wolff azt rajzolja meg,
hogyan lett egyre nagyobb a káosz a Fehér Házban 2020-ban, és hogyan határolódott el egyre több ember Trumptól.
Egyúttal új anekdotákat mesél el a volt elnök dühkitöréseiről: Trump állítólag nem ritkán gúnyolódott saját támogatóin – például mosdatlannak nevezte őket, szociális helyzetükön viccelődött és azt is mondta, hogy
ezzel a csapattal egy tetoválószalon-hálózatba is sikeresen befektethetett volna.
Trump – írja Wolff – a választás éjszakáján állítólag nagyon panaszkodott amiatt, hogy éppen a Fox News kiáltotta ki győztesnek Joe Bident Arizonában.
Rupert Murdoch, a televízió alapítója erre állítólag csak annyit válaszolt: Fuck him.
Bender pedig a többi közt arról sztorizik, hogy mennyire megszállott volt Trump a hozzá közel állók lojalitását tekintve. Egyszer állítólag összegyűrt újsággal dobta meg alelnökét, Mike Pence-t a kampánycsapat egyik tagjának leváltása miatt.
Trump – emlékeztet a FAZ – politikailag ma is aktív: beszáll regionális választási kampányokba, adományokat gyűjt, tömegrendezvényeket tart, és továbbra is azt terjeszti, hogy a 2020-as elnökválasztást elcsalták.
Továbbra sem zárta ki, hogy 2024-ben újraindul az elnöki posztért.
Ennek érdekében politikai célokra használja fel a nyilvánosságot: az Axios weboldal szerint eddig legkevesebb 22 interjút adott készülő könyvekhez, amelyekben a már jól ismert téziseit hangoztatja.
Azt is bejelentette, hogy a megfelelő időpontban előrukkol majd a „könyvek könyvével” – azaz önéletrajzi művével.
Digitális cenzúra a válság közepén.
