A Kína északnyugati részén fekvő Hszincsiang tartományában élő ujgur és kazah kisebbség sorsának kérdése hosszú évek óta húzódik. A világ most ismét felkaphatja a fejét: Tomoya Obokata, az ENSZ a rabszolgaság modern formáival foglalkozó különleges jelentéstevője a napokban közzétett a jelentésében úgy fogalmazott, hogy „megalapozott az a megállapítás”, hogy a hszincsiangi régióban kényszermunkára kényszerítik a kisebbségi csoportok tagjait – írja a Reuters.
A jelentés szerint – amelyet Obokata egyébként a „rendelkezésre álló információk független értékelésének” nevezett – a jelentéstevő megalapozottnak tartja azt, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen az ujgurokat, a kazahokat és más etnikai kisebbségek tagjait kényszermunkára kényszerítenek olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar.
My report to #HRC51 on contemporary #slavery affecting #minorities is now available https://t.co/jtBCdUz3Yo.
— UN Special Rapporteur Tomoya Obokata (@TomObokata) August 16, 2022
I highlight vulnerabilities & exploitation among #Uyghur, #Yazidi, #Rohingya & #Roma people, #Dalits/#CDWD, people of #AfricanDescent, #migrantworkers & more.
A jelentés szerint Hszincsiangban két különböző, „államilag elrendelt” rendszer létezik: egy szakképzési rendszer, ahol a kisebbségeket „fogva tartják és munkára kötelezik”, valamint egy szegénységcsökkentő rendszer, amely a vidéki munkások elhelyezkedését munkaerő-transzferrel szándékozik segíteni.
Bár ezek a programok a kormányzat állítása szerint munkalehetőséget teremthetnek a kisebbségek számára és növelhetik jövedelmüket, a különmegbízott úgy véli, hogy az olyan árulkodó jelek, amelyek az érintett közösségek által végzett munka nem önkéntes jellegére utalnak, sok esetben felfedezhetőek - áll a 20 oldalas jelentésben, amelynek jelentős része egyébként nem a hszincsiangi helyzettel foglalkozik.
Kiszivárgott akták
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen felállított szakképzési centrumokról – vagy más vélemények szerint átnevelőtáborokról, ahová a többségében muszlim vallású ujgurokat és a kazah közösség tagjait vitték, már 2019 novembere óta tud a nagy nyilvánosság. Ekkor jelent meg a New York Times cikke, amelynek forrásaként egy kormányzati tisztviselőt jelöltek meg, aki állítólag hangsúlyozottan azzal a céllal szivárogtatott ki több mint 400 oldalnyi dokumentumot, hogy Hszi Csinping elnök és a párt belső körei ne kerüljék el a felelősségre vonást. A vádak világszerte ismertek: emberjogi szervezet és több ország is azzal vádolta meg Kínát, hogy az ujgur muszlimokat és a régióban élő más kisebbségek tagjait átnevelőtáborokba viszik, összesen több mint 1,8 millió embert.
Több kisebb adatszivárogtatás után azonban a legtöbbet egyértelműen akkor tudta meg a világ a hszincsiangi helyzetről, miután ismeretlen hackerek egy hszincsiangi szerver feltörése során megszerzett rendőrségi adattömeget elküldték a Kommunizmus Áldozataiért Emlékalapítvány antropológusának, Adrian Zenznek. Az egyebek mellett például a hírhedt „képzésen” áteső emberek fényképeit, a szakképzési centrumok (VETC) – vagy átnevelőtáborok őreinek eljárásrendjét és akciótervét szökések esetére, valamint a régió párttitkárának beszédét tartalmazó dokumentumok 2022 májusában váltak elérhetővé a nagy nyilvánosságnak is. Ez az időpont pedig nem véletlen, hiszen ekkor látogatott Hszincsiangba Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Ez a vizit, bár több szempontból is történelminek minősíthető, mégis elképesztően sikertelen volt.
Egy furcsa látogatás
A nemzetközösség honlapján most is elérhető Bachalet nyilatkozata, ebben egyebek mellett arról beszélt, hogy aggodalmát fejezte ki a szakképzési centrumok működésének független bírósági felügyeletének hiánya miatt, valamint, hogy a hatóságok bizonyos előzetesen meghatározott kritériumok alapján döntik el, hogy kikben lehet meg az erőszakos szélsőségességre, radikalizmusra való hajlam. Az emberi jogi biztos kitért arra is, hogy a kormányzatnak megemlítette az arról szóló jelentéseket is, hogy ezekben a központokban erőszakot alkalmaznak, gyakori a rossz bánásmód, és korlátozzák a szabad vallásgyakororlást. Mint mondta:
Látogatásom során a kormány biztosított arról, hogy a VETC-rendszert felszámolták. Arra ösztönöztem a kormányt, hogy vizsgálja felül a terrorizmusellenes és deradikalizációs politikát annak biztosítása érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljenek a nemzetközi emberi jogi normáknak, és hogy ezeket ne alkalmazzák önkényesen és diszkriminatív módon.
Az talán Michelle Bachelet nyilatkozatának hangvételén is látszik, hogy mi volt a májusi látogatás egyik legnagyobb problémája – arról, hogy mi folyik zárt kapuk mögött, az ENSZ hivatalos látogatáson járó, kísérettel közlekedő biztosa nagyon kevés konkrétumot tudott meg.
A Voice of America cikke szerint az abból a szempontból mindenképpen rendkívülinek számító látogatás, hogy 17 éve nem járt az ENSZ emberi jogi biztosa Kínában hivatalos úton, igen csak nehézkesen valósult meg: Michelle Bachelet és csapata a Pekinggel folytatott közel négy éve tartó egyeztetések után indulhatott útnak – ennek keretében eredetileg egyébként azt kérték, hogy korlátlan hozzáférést kaphassanak Hszincsianghoz.
Ez azonban nem valósult meg, részben a járványra hivatkozva, így az ENSZ küldöttsége főleg egy ún. „Covid-buborékban” tartózkodott Kínában, és mindenhová a kínai kormány tisztviselői kísérték. Emellett Hszincsiang fővárosában, Urumcsiban tett látogatása során a kínai hatóságok Covid-zárlatot hirdettek a város többnyire ujgur negyedében.
A meglehetősen laboratóriumi körülmények között zajló vizsgálatnak meg is lett az eredménye: Bachelet egyetlen fogva tartott ujgurral sem beszélt, ráadásul mindössze egyetlen börtönben járt, a Politico cikke szerint nem abban, amelyben a terrorizmussal és politikai bűncselekménnyel vádolt ujgurokat tartják foglyul.
A jelentés, ami nincs kész
Tomoja Obokata különleges jelentéstevő jelentésének a területre vonatkozó része azért is különösen érdekes, mert annak ellenére, hogy májusban Michelle Bachelet a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen járt, a látogatásról és tapasztalatairól szóló hivatalos jelentését egyelőre nem tette közzé – erre egyébként nem sok ideje maradt, hiszen augusztus 31-ével távozik posztjáról.
A már megjelent jelentés azonban így is szinte példanélküli a Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint. James Cockayne, az ausztráliai Új-Dél-Wales állam rabszolgaság-ellenes biztosa úgy fogalmazott, hogy nem tud arról, hogy az ENSZ különmegbízottja korábban ilyen egyértelműen nyilatkozott volna Hszincsiangról.
Ez egy fontos következtetés az ENSZ kényszermunka és rabszolgaság kérdésével foglalkozó legmagasabb rangú szakértőjétől a világon - mondta Cockayne, a Nottinghami Egyetem volt professzora.
Adrian Zenz, a fentebb már említett antropológus úgy kommentált szintén a Bloombergnek, hogy Obokata jelentése rendkívül fontos precedenst teremtett, hiszen „kínos lenne” ha a Bachelet-jelentés ellentétes következtetésre jutna. Ehhez már csak érdekes adalék, hogy a Reuters a múlt hónapban megszerzett egy állítólag kínai forrásból származó, több, nevük elhallgatását kérő diplomata által is megkapott, Michelle Bacheletnek címzett levelet, amely arra kérte az emberi jogi biztost, hogy ne tegye közzé az emberi jogok hszincsiangi megsértéséről szóló jelentést. A levél állítólag Kína „mély aggodalmát” fejezi ki a jelentéssel kapcsolatban - igaz, azt egyébként később maga Bachelet tagadta, hogy kapott volna ilyen megkeresést.
Mit szól mindehhez Kína?
Ahogy az már ismert, jogvédő csoportok és egyes nyugati országok emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják Kínát, amelyek között szerepel több mint 1 millió ujgur és más muszlim etnikai kisebbségi csoportok táborokban való fogva tartása, valamint kínzás, sterilizálás és kényszermunka alkalmazása. A kínai kormány a kezdetektől fogva következetesen tagadja a vádakat arra vonatkozólag, hogy bármi olyan történne Hszincsiangban, amely sérti az emberi jogokat, és Peking a VETC-létesítményeket szakoktatási és képzési központoknak nevezi.
Hszi Csinping kínai elnök egyébként nyolc év óta először nemrég látogatott el Hszincsiangba, a több napos látogatás során megállt egy egyetemen és egy kereskedelmi övezetben a régió fővárosában, Urumcsiban. A hivatalos hírügynökség fotókon egy maszk nélküli Hszi látható, körülötte mosolygó és tapsoló lakosokkal, közülük sokan láthatóan ujgurok voltak, akik hagyományos viseletet és muszlim imasapkát viseltek – derült ki a Guardian cikkéből.
Kína Tomoya Obokata jelentésére is szinte azonnal reagált, a külügyminisztérium szerdán megismételte, hogy Peking tagadja, hogy valaha is volt kényszermunka Hszincsiangban, megvédte Kína teljesítményét a munkavállalók jogainak védelmében, és élesen bírálta a jelentés megállapításait.
Egy bizonyos különleges jelentéstévő úgy döntött, hogy hisz az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország, valamint Kína-ellenes erők által Hszincsiangról terjesztett hazugságoknak és dezinformációknak - mondta Wang Wenbin szóvivő.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
