Franciaországban rekordszintre, 3 millió 461 ezerre emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma októberben. Mindez, párosulva egy népszerűtlenségi rekordokat döntögető elnökkel, nem egy szerencsés párosítás a kormányozhatóság szempontjából.
Francois Hollande kormánya egy igazi reform- és cselekvésképtelen béna kacsa lett, amelyet most a német kormány és a brüsszeli bürokrácia kétségbeesetten próbál mozgástérhez és levegőhöz juttatni. Berlin és Brüsszel ki nem mondott, de határozott célja, hogy az euró-szkeptikus Marine Le Pen hatalomra kerülését megakadályozzák.
A Bizottság nem büntet és haladékot is ad
A Bizottság bár látja, hogy Franciaország esetében a 2015-ös költségvetés miatt a túlzottdeficit-eljárás megindítása vagy új szakaszba léptetése indokolt lenne, de jövő márciusig haladékot adott, hogy az ország megtegye a szükséges lépéseket ennek elkerülése érdekében. Franciaország korábban már két éves haladékot kapott a költségvetési hiány leszorítására, de így sem tudják tartani a hiánycélt.
A Bizottság pontosan érzékeli, hogy „a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Franciaország nem tett hatékony lépéseket a hiány mérséklésére”. Ez finom körülírása annak, hogy gyakorlatilag semmilyen érdemleges lépés nem történt az utóbbi időszakban. Külön kitér a közlemény arra is, hogy Párizs az idén csak a GDP 0,3 százalékával javítja strukturális egyenlegét, holott a pénzügyminiszterek tanácsa 0,8 százalékot javasolt.
Közel 3,5 millióan állás nélkül
A Bizottságon belül mindenesetre komoly indulatokat kelt a lebénult Franciaország. Míg Jean-Claude Juncker elnök a nagypolitikai megfontolások miatt a bársonyos elbánás híve, két, gazdaságért felelős alelnöke, Jyrki Katainen és Valdis Dombrovskis kemény szankciókat és a mindenkire érvényes szabályok betartását követelik a színfalak mögött.
A német kormány (mértékkel) segíteni próbál
November 27-én egy német és egy francia tudós vezette csoport egy jelentést tett le az asztalra, amely az euró-övezet „stagnációs csapdájára” figyelmeztet. Főbb javaslataik egyensúlyt próbálnak teremteni egy francia munkaerő-piaci reformcsomag plusz három éves bérbefagyasztás és egy új német befektetési program között. A jelentés egyben egy kísérlet is arra, hogy a két ország gazdasági csapásirányát összehangolja.
Mindazonáltal Gabriel német gazdasági miniszter sietett elutasítani a jelentés egyik fő javaslatát, hogy Németország az elkövetkező három évben 24 milliárd euró értékben hajtson végre közberuházásokat. Berlin csupán 10 milliárdos infrastruktúra-fejlesztő csomagot tud a szent cél érdekében fölajánlani, mert számításaik szerint csak az tudná garantálni a jövő évi kiegyensúlyozott büdzsét.
Ez pedig a német költségvetéssel először fordulna elő az elmúlt negyven évben és ez bizony nem akármilyen fegyvertény lenne a berlini kormányzat számára. A franciák kimentésére viszont ez a jelek szerint nem lesz elegendő.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
