A KSH csütörtök reggeli adatai szerint novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével nettó 478 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 550 800, a nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 12,5, illetve 13,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Virovácz Péter, ING bank szenior elemző
Hiába emelkedik a bérek vásárlóereje, a fogyasztói bizalom erősítéséhez ez nem elég. A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2024 novemberében a várakozásoknak megfelelően tovább lassult a bérnövekedés üteme. A bruttó átlagbér 11,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. Habár a piaci konszenzushoz képest ez alacsonyabb volt, mégsem mondhatjuk, hogy az adat rossz képet festene. A mai adatpont ugyanis beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta. A novemberi bérdinamika volt a 2024. év legalacsonyabb rátája, és 2021 óta most először láttunk 12 százalék alatti értéket (amennyiben eltekintünk a fegyverpénz okozta kilengésektől). A tavalyi év első tizenegy hónapjában így is átlagosan 13,5 százalék volt az átlagbér növekedése, messze felülmúlva a várakozásokat.
A novemberi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér-növekedés nem egy-egy ágazathoz köthető. Mindhárom főbb területen ugyanis lassult a bővülés üteme. Ráadásul minden szektorról elmondható, hogy az elmúlt évek legalacsonyabb dinamikáját mérte a KSH novemberben. Az agrárium esetében a szezonális munkák lezárulta jelenthette a változás. Eközben az energiaszektorban is komolyabb mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások területén nem feltétlen volt erős a lassulás. Az állami szféra esetében még mindig rendkívül magas, 14 százalék közeli átlagbér emelkedésről számolhatunk be. Ennek oka a különböző területeken zajló bérrendezések hatása.
Áttérve az idei évre, a legfontosabb kérdés, hogy vajon megismétlődik-e az, amit 2024-ben láttunk. Vagyis, hogy hiába szerettek volna a vállalatok alacsonyabb béremeléseket végrehajtani, végül a munkavállalók vágyaihoz állt közelebb a végső megállapodás. A Randstad friss felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka maximum 10 százalékos béremelésben gondolkozik. Ezzel szemben a dolgozók 86 százaléka 11 százalék feletti (45 százalékuk 20 százalék feletti) bérnövekedési elvárást fogalmazott meg. A szakadék tehát ismét óriási. Viszont tekintettel az emelkedő munkanélküliségi rátára és az elmúlt év általánosan gyenge gazdasági környezetére, idén inkább a munkáltatók akaratának érvényesülésére számítunk.
Ez azt jelenti, hogy az ING Bank idén átlagosan 10 százalék közeli átlagbér emelkedést prognosztizál. Emellett 4,2-4,4 százalékos átlagos inflációval számol, tehát az év egészében így 5,5 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez még mindig a historikus átlag felett alakulhat, már közel sem olyan erős, mint az elmúlt évben. Így sokkal fontosabb kérdés, hogy a felhalmozott megtakarítások megjelennek-e a reálgazdaságban fogyasztás formájában. Itt pedig a fogyasztói bizalom lesz a kulcs.
Molnár Dániel, Makronóm Intézet szenior elemző
Tavaly novemberben is dinamikusan, 11,9 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset értéke, ugyanakkor annak dinamikája némiképp elmaradt a megelőző hónapokban megszokottól.
A költségvetési szférában az átlagkereset értéke 13,9 százalékkal nőtt. Ezen belül is az oktatás területén volt a leggyorsabb a bérdinamika, 19,1 százalékos, ez viszont lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest, amiben a bázishatás játszotta a legnagyobb szerepet, az ágazatban 2023 novemberében ugrottak meg a keresetek, amely most került be a bázisba. A közszféra másik két ágában, a közigazgatásban és az egészségügyben is kétszámjegyű bérfejlesztés történt a megelőző év azonos időszakához képest.
Decemberben még kismértékben tovább lassulhat a bérdinamika, köszönhetően annak, hogy a 2023 decemberére előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés beépül majd a bázisba, azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy az év utolsó hónapjában is kétszámjegyű ütemben nőttek a bérek. A költségvetési szférához kapcsolódó területeken fennmaradhat a gyors béremelkedési ütem, ezt támogatja például a pedagógusok, a vízügyi dolgozók, illetve a bíróságokon dolgozók bérfejlesztése. Arra számítunk, hogy 8-9 százalék körüli átlagbér-emelkedés valósulhat meg idén a gazdaságban, amely az éves szinten várhatóan tovább lassuló inflációval együtt ismét érdemi, 4-5 százalékos reálbér-növekedést tenne lehetővé.
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor, vezető közgazdász Gránit Alapkezelő
Novemberben a keresetek növekedési üteme érdemben lassult az októberihez képest: 12,9 százalékról 11,9 százalékra. A lassuláshoz egyaránt hozzájárultak a vállalkozások (itt 12,0 százalékról 11,3 százalékra mérséklődött a növekedési ütem), illetve az állami szervezetek (15,8 százalékról 13,9 százalékra lassult a béremelkedés üteme). Ez még mindig jelentős, 7,9 százalékos reálkeresetemelkedést jelent éves alapon, ami azonban érdemben elmarad az októberi 9,4 százaléktól – ebben a növekvő infláció is szerepet játszik. Érdekesség, hogy a mediánkereset növekedése jelentősen lassult az előző hónaphoz képest: 15,0 százalékról 13,3 százalékra – azaz még mindig elmondható, hogy az alacsonyabb keresetűek bére jobban nő az átlagosnál, de ez a különbség most olvadt. Ezt az egyes ágazatok béremelkedési ütemének eltérő változása magyarázhatja.
2025-ben az átlagkeresetek növekedését alapvetően három tényező határozza meg: a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelése (az utóbbi érint több munkavállalót, így az a fontosabb), a nagyberuházások nyomán felépülő gyárak munkaerőkereslet-generáló hatása és a munkaerőpiac feszessége. Tekintettel arra, hogy az utóbbi most nem annyira erős, így a tavalyinál kisebb, 8-9 százalékos átlagbérnövekedésre számítok az idei évben, ami egy valamivel 4 százalék feletti inflációval számolva 4-5 százalékos reálbérnövekedést jelent.
A bérek gyors – talán az idén várhatónál is gyorsabb – emelése fontos, fontos lenne a gazdasági felzárkózás szempontjából, illetve azért, hogy a magyar álláshelyek nemzetközi szinten is versenyképesebbek legyenek – ebben nem segít a forint árfolyamának gyengülése, hiszen ez a bérek euróban számított értékét csökkenti, ez pedig nagyban akadályozza a bérszínvonal felzárkózását.
