Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 10 és 49 százalék közötti vámtarifák bevezetését jelentette be az országába irányuló minden exportra. Arra hivatkozva, hogy kormánya csak azt teszi az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel, amit azok tettek vele évtizedeken át – idézte az elnököt az AP. Trump szerint a következmény az lesz, hogy a gyárak és a munkahelyek visszatérnek Amerikába. Intézkedését nem egyszerűen gazdasági lépésnek tartja, hanem nemzetbiztonsági kérdésnek, amelynek megoldásával elháríthatja az amerikai életmódot fenyegető veszélyt. A tőzsdei befektetők egyelőre másként látják: a határidős amerikai részvényindexek és az ázsiai börzék lejtőre kerültek.
Milyen alapon számolták ki az egyes országok tarifáit?
A külföldi kormányok első reakcióiból egyebek mellett kiderült, hogy nem értik, miért pont akkora vámtarifát szabtak meg országaikkal szemben, amekkora a trumpi bejelentésben szerepel. Az Ausztrália külső tartományának státuszában lévő Norfolk-szigetre például 29 százalék vonatkozik. Ez a 2000 lakosú terület kizárólag a turizmusból él, és vezetője nem tud róla, hogy bármit exportálnának az Egyesült Államokba.
Fotó: Pexels
Új-Zélandra 20 százalékos tarifa vonatkozik, miközben az ország kereskedelmi minisztere szerint az amerikai importot nem terheli ekkora tarifa. Ausztrália miniszterelnöke nem lát semmilyen logikát az amerikai vámpolitikában.
James Surowiecki pénzügyi újságíró azonban az X-en megjelent posztjában felfedi a titkot, amit később egy washingtoni kormányzati tájékoztatás is alátámasztott. Elosztották az egyes országok Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi deficitjét az Amerikába irányuló exportjukkal, majd ezt kettővel, és ezt még kiigazították az ország valutájával kapcsolatban feltételezett árfolyam-manipulációval.
Számpéldának Indonéziát hozta a szakíró. Ezzel az országgal szemben 17,9 milliárd dollár az Egyesült Államok éves kereskedelmi hiánya. Eközben 28 milliárd dollár értékben exportál termékeket Amerikába. Ha 17,9-et elosztjuk 28-cal, abból 64 százalék jönne ki. Trump szerint ez lenne a jogos vámtarifa, de mivel Washington „kedves”, ezért ezt még elfelezték. Maradt 32 százalék.
Kína köszöni szépen a lehetőséget, Tajvant drámai válaszút elé állították
Kínát az elmúlt hetekben bejelentett kétszer tíz százalékos vámemelésekkel együtt 54 százalékos büntetővámmal sújtja a washingtoni kormány. Az Egyesült Államokba exportáló kínai vállalatok meg fogják ezt szenvedni. Az sem kétséges, hogy a pekingi kormány hozhat számos fájdalmas ellenintézkedést. Van azonban egy eleme az amerikai elnök politikájának, amellyel nagy szívességet tesz kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek – véli Stephen McDonell, a BBC pekingi tudósítója.
Nevezetesen, a kínai államfő a nemzetközi gazdasági intézmények, a jog uralmának védelmezője szerepében léphet fel a világpolitika porondján. A napokban vállalatvezetőkkel, köztük európai cégek első embereivel találkozva azt a pózt vette fel, hogy miközben az Egyesült Államok Trump vezetésével egyenlő a káosszal, a kereskedelem lerombolásával és a kompromisszumképtelen önzéssel, Kína Hszi vezetésével a stabilitást, a szabadkereskedelmet és a globális kooperációt képviseli.
A tajvaniak évtizedeken át szövetségesként tekintettek az Egyesült Államokra, ám most ők is kaptak egy 32 százalékos vámtarifát a nyakukba. Ez felerősíti az őszinte barátsággal szemben régóta meglévő kétségeket – írta Tessa Wong, a BBC szingapúri tudósítója. Ezek arról szólnak, hogy az Egyesült Államok csak el akarja venni a szigetországtól, amije van, aztán eldobja, mint egy használt, levetett ruhát. Tajvanon vannak olyan politikai erők, amelyek azt akarják, hogy a sziget egyesüljön a szárazföldi Kínával, és a pekingi kormány erős suttogópropagandával támogatja ezeket. Ezek most kaptak egy bizonyítékot arra, hogy Tajvan amerikai barátai nem megbízhatóak. A lakosság többsége egyelőre még Amerika-barát, ám Trump barátságtalan lépése nem marad következmények nélkül.
Európa nyöszörög és alkudozni próbál, Brazília „fellebbez”
Trump bejelentései után a brit kormány sietett tudatni, hogy az Egyesült Királyság továbbra is az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese marad. Jonathan Reynolds gazdasági miniszter azzal reagált a szigetországra vonatkozó 10 százalékos vámra, hogy igyekeznek összehozni egy kereskedelmi megállapodást, ami enyhíti ennek hatásait.
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke rossz dolognak tartja az Európai Unió esetén bevezetendő 20 százalékos vámot. Szerinte ez mindkét félnek ártani fog. Tárgyalni fognak egy megállapodás tető alá hozása érdekében, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azon lamentált az amerikai intézkedések után tartott beszédében, hogy nem lát rendet a rendetlenségben, nem lát utat a bonyolult, kaotikus helyzeten át, amit Trump összehozott. Válogatás nélkül mindenkit ér a csapás, aki a világon kereskedik. Az EU tárgyalni akar, de eközben két válaszlépéscsomagot is előkészít.
A brazil kormány a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul panasszal. Dél-Koreában összedugják a fejüket a kormány és a vállalatok szakértői, hogy mit léphetnek az országra érvényes 25 százalékos amerikai vámra válaszul. Vietnámot, amellyel szemben volna oka a lelkiismeret-furdalásra Amerikának, különösen kemény, 46 százalékos tarifa sújtja. A japán kormány úgy reagált a szigetországgal szemben tervezett 24 százalékos tarifára, hogy ezt nem kéne bevezetni.
Trump emlékezetes napot ígért az amerikaiaknak
Donald Trump, aki ügyesen manipulálja a médiát, jó előre a „felszabadulás napjaként” promotálta az április 2-ai bejelentéseit. Nagy kérdés, hogy valójában az amerikai nép mi alól is szabadul fel – írta a BBC-n megjelent kommentjében Callum Jones, a sajtóorgánum publicistája. Szerinte a gond az, hogy az amerikai elnök fekete-fehérben látja a világot árnyalatok nélkül.
Ebben a képben egy ember, egy vállalat, egy ország vagy támogatja a másikat, vagy kifosztja. Nincs hely bonyolultabb viszonyok feltételezésének, toleranciának, a kényelmetlen tényeknek. Trump kommunikációjának legfőbb ereje az egyszerűség. Most azt mondja az Egyesült Államok lakóinak, hogy megadóztatja a világot az ő érdekükben. A közgazdászoknak is van azonban egy egyszerű üzenetük, amit az elmúlt hetekben nem győztek elismételni. Nevezetesen, a vámok olyanok, mint a fogyasztási adók.
A vásárló fizeti meg ezeket a termékek árában.
Trump az infláció eltüntetését ígérte a szavazóknak a 2024-es elnökválasztási kampányban. Azt kommunikálja, hogy új vámjai nem fogják hosszú távon feltornászni az árakat. Így április 3-a egy nagy pillanat lesz az amerikai történelemben. Az ország lakói emlékezni fognak erre a napra.
A BBC szakírója szerint ez utóbbiban speciel minden bizonnyal igaza lesz...
Nagy a lendület. 
