A kormány folyamatosan csatázik Brüsszellel, most azonban két kérdésben is csendben engedni fog a magyar kormány, legalábbis az őszi törvényalkotási program javaslatai erre engednek következtetni.
Az egyik ilyen javaslat - melyet a Népszava vett észre - az élelmiszerkereskedelemmel kapcsolatos. A Brüsszellel folytatott, Bíróságon kikötő jogszabály szerint egy áruház tisztességtelenül jár el, ha két azonos termék árát különböző módon határozza meg. A lap felidézi: az árazást vizsgáló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a törvény 2012-es elfogadásakor úgy látta: ez a tilalom többek között a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs árazásánál fontos. Az Európai Bíróság viszont március 11-ei döntésében úgy látta, e tilalom bevezetésével az állam beleszólt az árazásba, ami ellentétes a közösségi joggal.
Szintén magyar vonatkozású uniós bírósági döntés nyomán módosítják majd a cégek székhelyének áthelyezésére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Az első ilyen ügy még 2005-ben indult, amikor egy vállalkozás Olaszországba tette volna át a székhelyét, a cégbíróság azonban megtagadta a kérelmet. Az Európai Bíróságon 2008-ban részben felülírta a magyar bíróság döntését, emiatt a határokon átnyúló székhely-áthelyezésre vonatkozó szabályokat kell módosítani.
A németek mintegy fele szerint hiba volt feladni a nukleáris energiát. 
