Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke azt ígérte az elnökválasztási kampányban, hogy ha kormányt alakíthat, akkor egységes tízszázalékos importvámot vetnek ki az amerikai piacra érkező behozatalra, továbbá 60-100 százalékos tarifát vezetnek be a kínai importra. Ennek betartása azonban minimum kétséges játszma lesz.
A Guardian.a napelemgyártást vette szemügyre.. Az elmúlt években jól nyomon követhető, hogyan alakult ennek a terméknek az exportja az Egyesült Államokba. A helyzet az, hogy már a leköszönő Biden-adminisztráció is igyekezett bezárni azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül a kínai exportőrök igyekeztek bejutni az amerikai porondra.
Fotó: Depositphotos
Az Egyesült Államok tavaly 54 GWh megtermelésére alkalmas napelemet vásárolt, aminek kevesebb mint egy százaléka származott Kínából. Az ellentmondónak látszó adatok egy jól ismert helyzettel magyarázhatók. A kínai vállalatok úgy próbálják elkerülni a magas amerikai vámokat, hogy kitelepítik termelésüket más országokba, és ezekből exportálnak.
Tarifabiztos?
Nevezhetjük ez „tarifabiztos” megoldásnak, ám az amerikai hatóságok is tisztában vannak a helyzettel. A Malajziából, Vietnámból és más délkelet-ázsiai országokból származó napelemimportot a gyártókat és leányvállalataikat megcélzó vámtarifákkal igyekeznek mégis csak megvámolni. A kínaiak persze nem adják fel, így kialakult egy macska-egér játék.
Az utóbbi időben a Közel-Keleten, például Szaúd-Arábiában és Ománban jelentek meg a napelemgyártásban utazó kínai befektetők. A gyártóbázisok költöztetése persze drága, de egyelőre a piaci árak fedezik ezt a pluszköltséget is. Így aztán úgy tűnik, hogy a megválasztott elnöknek hivatalba lépése után az egyszerűség kedvéért az egész világ ellen kell kereskedelmi háborút indítania, ha be akarja csukni a kínai export előtt nyíló összes kiskaput. A napelemek esetén a másik lehetősége, hogy megakasztja azok telepítését előnyben részesítve az áram előállításában a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat. Ezzel keresztbe tehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
