Eredetileg Párizsnak kétszeri hosszabbítást követően az idei évre kellett volna elérnie, hogy a költségvetés kiadásai ne haladják meg a bevételeket a GDP 3 százalékánál jelentősebb mértékben, ám az Európai Bizottság prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalék lehet a francia költségvetés hiánya.
Így magyarázzák a lazaságot
A pénzügyminiszterek tanácsa szerint a kedvezőtlen gazdasági körülmények és a Párizs által tett erőfeszítések indokolják, hogy Franciaország újabb haladékot kapjon. A miniszterek megállapították, hogy Franciaország a javasolt 2,1 százaléknál valamivel kevesebb, 1,9 százalékos strukturális kiigazítást hajtott végre 2013-ban és 2014-ben, mégis úgy ítélik meg, hogy fiskális téren Franciaország kellő erőfeszítéseket tett.
Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna az uniós szabályok szerint megszabott szintre csökkentenie a költségvetési deficitet. Legutóbb 2013-ban a vártnál rosszabb francia makromutatók miatt kapott Párizs haladékot.
Ordít róla a kettős mérce
A Bizottság lépéséről Franciaországgal kapcsolatban ordít a kettős mérce, ahol a kisebb és nagyobb tagállamok problémái más elbánás alá esnek. Brüsszel próbálja lassítani a francia euró-szkeptikusok erősödését, emellett nem akar egy újabb frontot nyitni az Athénnal folytatott csetepaté, az ukrán válság és a közel-keleti felfordulás mellé. Párizs eddig csak élénkítő intézkedéseket jelentett be, Brüsszel pedig már végre átfogó strukturális reformokat várna. Korábbi elemzésünk >>
A botrány folytatódik.
