A japán adósságproblémák sok évvel az amerikai és az európai válságok kirobbanása előtt keletkeztek. A nagy baj - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - az ingatlanpiacon keletkezett, ahol az árak irreálisan elszálltak, majd kidurrant a buborék. A speciálisan japán problémát az jelentette, hogy többgenerációs hitelek tömkelegével volt tele a rendszer. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevők nem egyszer akár 100 évre is eladósodtak, nem tudtak ugyanis lépést tartani máshogy a hatalmas áremelkedéssel. Az ingatlanpiac bedőlése természetesen a pénzügyi szektort és a háztartásokat is rendkívül súlyosan érintette. Az elképesztő méretű japán államadósság nagy része emiatt belföldi adósság. Tehát a japán állam a lakosságnak illetve a bankoknak tartozik.

Generációváltás közeleg

Barcza György, a K&H bank vezető közgazdásza felhívta a figyelmet a hatalmas belső megtakarításra, ami miatt eddig tudták magukat finanszírozni a külső piaci szereplők bevonása nélkül. A szakember szerint akár 500 százalékos adósságrátát is lehet finanszírozni, ha van elég belső forrás. A japán adósságráta azonban "csak" a GDP 220 százaléka.

Ez a szám önmagában nézve ugyan brutális, a hatalmas méretű belső tartalékok miatt azonban a piaci szereplők egyelőre nem aggódnak túlzottan a japán gazdaság miatt. Barcza György egyébként "generációváltásra" számít. Úgy véli, hogy lassan lecserélődnek az elitből a 70-es 80-as évekbeli gazdasági reformidőszaknak a vezetői és egy kevésbé megtakarítás-, mint inkább fogyasztás-orientált nemzedék lép fel. A szakember szerint nem kell attól tartani, hogy a "japán bomba" a közeljövőben robbanni fog.

Külföldről jön a felmentősereg

Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő senior portfolio managere úgy véli, hogy a japán társadalom gyors öregedése, a kedvezőtlen korfa miatt csökkenő nemzetgazdasági megtakarítás a jövőben megnehezítheti az elképesztő méretű államadósság finanszírozását. A hazai bankok - a japán kötvények legnagyobb vásárlói -  ugyanis már így is hatalmas pozíciókban ülnek.

Az elmúlt időszakban azonban azt látjuk, hogy a külföldiek egyre több japán kötvényt vesznek, júniusban új csúcsra, 8,3%-ra emelkedett a külföldi állomány. Ennek egyik oka lehet, hogy a hatalmas globális monetáris lazítás eredményeként már más fejlett piacokon is hasonló szinteken, vagy akár lejjebb vannak az állampapírhozamok. A japán kötvénypiac volatilitása is alacsony, így az eurózóna válsága elől menedéket kereső befektetők is hoztak pénzeket. A japán nemzeti bank is vásárol állampapírokat (sőt, nemrég emelte a program keretösszegét), emiatt rövid távon Bakos Ádám nem tart finanszírozási krízistől.

Bakos szerint a hazai kötvénypiaci szereplők türelmén sok múlik. Az elemző szerint nem várható a jen drasztikus gyengülése a belső feszültségek miatt, ugyanis nem a külföldiek dominálják a piacot. Bakos Ádám emlékeztetett, hogy az erős jen semmiképpen sem jó a gazdaságnak, a jegybank mindent elfog követni a gyengítése érdekében. De ennek is megvannak a veszélyei, Japán szinte minden nyersanyagot importál, kérdés, hogy ezek drágulása esetén az árfolyam gyengítése eléri-e a kívánt versenyképesség-javulást.

A válság nem rosszabb, mint a földrengés és a cunami

A Privátbankár által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a tavalyi természeti katasztrófák sokkal rosszabbul érintették a japán gazdaságot, mint az európai adósságválság miatt visszaeső megrendelések. Abban is egyetértettek, hogy a belső tartalékok egyelőre elegendőek az adósság lassú kezelésére, a pénz főleg az országon belül mozog.

A külföldi tőkebeáramlás is erős, ugyanis a válság miatt mindenhol csökkenő kamatszintek miatt a korábban is alacsony japán ráták már nem voltak kirívóak, a befektetők előszeretettél vették a jen-eszközöket, mint alacsony kamatú, de annál biztonságosabb befektetéseket, és várhatóan ez egyelőre nem is változik a közeljövőben.