A kereseti adatokról közölt elemzést a 24.hu, bemutatva, hogy a hivatalos statisztikában szereplő átlagkeresethez képest valójában mennyi lehet a nemzetgazdasági átlag. Előre lelőjük a poént: mivel a Központi Statisztikai Hivatal nem veszi figyelembe a teljes munkaerőpiaci adatbázist - például az 5 fő alatti foglalkoztatókat - ezért a lap szerint a bérstatisztika nem ad teljes képet a valós fizetésekről.
Számításuk szerint - melyben hagyatkoztak a GKI kutatásaira is - júliusban nem is 401 800 forint volt az átlagkereset, hanem 60 ezer forinttal kevesebb, 341 530 forint.
Mint említettük, ennek egyik oka, hogy a KSH csak a 5 fő feletti foglalkoztatók adatait veszi figyelembe. Holott tavaly óta már elérhető a számukra a NAV - kereseti bevallásokon alapuló - szélesebb adatbázisa is. A másik torzító tényező a részmunkaidősök keresete. Márpedig a mostani válság alatt ennek súlya nagyobb lett a munkaerőpiacon, sok cég döntött a munkaidő csökkentéséről a túlélés reményében.
Szakértők várakozása szerint az év második felében még tovább nőhet a különbség, mivel a nagyobb teherbírással és tartalékkal rendelkező cégek még nem lépték meg a legfájóbbakat az üzletmenet megőrzése érdekében, de ha a válság elhúzódik, akkor ebben a körben is sor kerülhet a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére.
Azzal, hogy mekkorák is valójában a magyar bérek, és hol lehet a valódi középérték, egyebek mellett ebben a cikkben is foglalkoztunk.
Népszavazással akár Oroszországhoz is csatlakozhatnak. 
