Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) megemlékezésén a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontjában a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2017. február 25-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Máthé Zoltán)

Joggal keltett megütközést a magyar miniszterelnök múlt szombati beszéde a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Orbán nincs könnyű helyzetben, hiszen mára Magyarország maradt az egyetlen poszt-kommunista EU tagállam, amely nem hajlandó szembenézni a közelmúltjával, nem meri kinyitni az elnyomó rezsim titkosszolgálati archívumait és ez eldeformálja napjaink hazai közéletét. A miniszterelnök ezért inkább támadásba ment át, szerinte „a kommunizmus – akárcsak a nemzetiszocializmus – a 20. században a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot”. Közép-Európában “még negyedszázad elteltével is emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán főtanácsadóinak üzenete

Valóban ott van mindenhol, tehetjük hozzá, hiszen elég, ha ránézünk Orbán külügyi- és belügyi főtanácsadójának szakmai életútjára. Széky János vezető publicista megítélése szerint van egy ellenőrizhetetlen magyar »mélyállam« (deep state) a veterán kommunista állambiztonságiak hálózatára épülve, a „jogállami” felszín alatt. Ez a szervezett bűnözést és a fociultrákat ugyanúgy használja, mint a köztiszteletben álló hivatalnokokat, a szakértőket és a médiafigurákat. A kommunista titkosszolgálati múlttal való elszámolás hiányának részben oka, részben következménye az, hogy a rendszerváltás a politikai és a fehérgalléros bűnözői elit átmentését és azóta tartó kooperációját jelenti. Kérdés, hogy ettől meg lehet-e szabadulni - és ha egyszer lesz egy olyan miniszterelnök, aki ezt a zászlójára tűzi ki, nem jár-e úgy, mint Zoran Djindjic szerb miniszterelnök, aki 2003-ban lett merénylet áldozata.

Káncz Csaba

Miért jó hír Mehriba Alijeva kinevezése?

De nézzük inkább, hogyan zajlik az élet az Orbán által 2014-ben „mintaállamnak” nevezett Azerbajdzsánban, ahol a mai napig egy nemzeti-kommunista dinasztia vezeti az országot. Nos, csupa üdítő hírről számolhatunk be, hiszen a múlt héten első alelnöknek nevezték ki az elnök feleségét, Mehriba Alijevát. Alijeva asszony eddig nem vett részt az országos nagypolitikában, inkább a jelenlegi elnök édesapjának emlékét ápoló Hejdár Alijev Alapítvány körül tevékenykedett. Ez a kinevezés hazánk számára is kiválóan hasznosítható diplomáciai fejlemény. A kétoldalú barátság keretében 2014-ben közös emlékbélyeget adtak ki Budapesten – azeri és magyar népi motívumokból formált páva-díszesítéssel – Hejdár Alijev születésének 90. évfordulójára. Hejdár Alijev 1967-ben lett az azerbajdzsáni szovjet állambiztonsági szerv, a KGB vezetője, 1969-ben pedig az Azeri Kommunista Párt első titkára. Életében négyszer tüntették ki Lenin-díjjal.

Káncz Csaba jegyzete