Indiában a járvány tavaszi tombolása után minden adat a koronavírus terjedésének gyors lassulását mutatta. Narendra Modi miniszterelnök az oltási kampányt és kormányának járványkezelését méltatja, valójában azonban nem ez lehet a háttérben.
Bár így járvány idején különösen gyorsan felülírják az újabb rossz hírek a régieket, de az Indiából tavasszal, nyár elején érkező borzalmas tudósításokra, megrázó képekre talán még mindenki emlékszik. A világ India példáján szembesülhetett először azzal, mire képes a delta variáns egy nagyrészt oltatlan populációban: a pusztítás lehengerlő volt. (Érdemes elolvasni laptársunk, az mfor.hu alapos elemzését a járvány tombolásáról, és annak politikai következményeiről.)
Hirtelen javulás
Aztán az új esetek száma valamikor május elején hirtelen zuhanni kezdett. Nem sokkal később a halálozási adatok is gyorsan javulni kezdtek, és mostanra ott tartunk, hogy a kontinensnyi országban napi 15 ezer alatti új esetet, és valamivel több mint 500 áldozatot jelentenek naponta. Ha ebben szerepe is van az aluldetektálásnak és a hiányos adatszolgáltatásnak, a csökkenés mégis látványos a májusi napi 4000 feletti halálozáshoz és közel 400 ezer új esethez képest. Mindez ráadásul úgy, hogy a világ közben a vírus újabb hullámával küzd, az esetszámok szinte mindenhol újra gyorsan emelkednek, még a legjobb átoltottsági mutatókkal rendelkező országokban is.
Nem csoda, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök magatartása is jelentősen megváltozott a sötét hónapokhoz képest. Miközben akkor gyakorlatilag eltűnt a színről, most minden lehetőséget megragad, hogy a nyilvánosság elé álljon a vírus elleni védekezés kapcsán. Október 21-én például büszkén jelentette be, hogy az országban beadták az egymilliárdodik oltást is. Az oltási kampány a kezdeti nehézségek után valóban szépen halad az országban, de az adatok gyors javulásának hátterében biztosan nem az átoltottság áll. Az esetszámok még bőven azelőtt kezdtek zuhanni, hogy az átoltottság akár a 15%-os szintet elérte volna.
A napi új koronavírusos esetek számának alakulása Indiában az idén (Forrás: Our World in Data)
A legalább egy oltást megkapott indiaiak aránya a népességben (Forrás: Our World in Data)
Közel ötmillió halott
Akkor tehát hogyan győzte le India a vírust? Az Economist is ezt a kérdést tette fel, és a válasz bizony elég kiábrándító. Egy kutatás múlt héten közzétett eredményei azt mutatják, hogy miközben az ország lakosságának csak nagyjából fele kapott már legalább egy dózis vakcinát, Delhi lakosságának 90%-ánál már kimutatták a vírus elleni antitestek jelenlétét a szervezetükben.
Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a vírust nem megállították, hanem egyszerűen azért lassult le a terjedése, mert elfogytak a megfertőzhető emberek. Nem India győzte le tehát a vírust, hanem a vírus Indiát. Ennek pedig rettenetes ára volt. Miközben az országban november 1-jéig a hivatalos adatok szerint 458 ezer áldozatot követelt a koronavírus, a halálozási adatok elemzése alapján a szakértők úgy tippelnek, ennek körülbelül tízszerese, körülbelül 4,6 millió lehet az áldozatok valós száma.
A koronavírus szövődményeiben meghaltak száma Indiában a hivatalos adatok szerint (Forrás: Our World in Data)
Indiában lassan visszatérni látszik az élet a rendes kerékvágásba. A nagyvárosokban létrehozott Covid-osztályok üresen konganak. Egy állami kórház megkérdezett orvosa szerint most Delhiben nehezebb elkapni a koronavírust, mint a világ bármely más városában. Az indiai gazdaság ugyan még lábadozik, de a tőzsdeindexek már a nyáron új csúcsokat ostromoltak. Az iskolák újra nyitva, korlátozó intézkedésekről szó sincs. A hivatalos kommunikáció alapján India akár követendő példa is lehetne a világ többi országának. Valóban érdemes is észben tartani India példáját – csak éppen arra vonatkozóan, hogy ilyen árat kell fizetni azért, ha gyakorlatilag szabadon hagyjuk terjedni a vírust.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet.
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos
büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
