Indiában a járvány tavaszi tombolása után minden adat a koronavírus terjedésének gyors lassulását mutatta. Narendra Modi miniszterelnök az oltási kampányt és kormányának járványkezelését méltatja, valójában azonban nem ez lehet a háttérben.
Bár így járvány idején különösen gyorsan felülírják az újabb rossz hírek a régieket, de az Indiából tavasszal, nyár elején érkező borzalmas tudósításokra, megrázó képekre talán még mindenki emlékszik. A világ India példáján szembesülhetett először azzal, mire képes a delta variáns egy nagyrészt oltatlan populációban: a pusztítás lehengerlő volt. (Érdemes elolvasni laptársunk, az mfor.hu alapos elemzését a járvány tombolásáról, és annak politikai következményeiről.)
Hirtelen javulás
Aztán az új esetek száma valamikor május elején hirtelen zuhanni kezdett. Nem sokkal később a halálozási adatok is gyorsan javulni kezdtek, és mostanra ott tartunk, hogy a kontinensnyi országban napi 15 ezer alatti új esetet, és valamivel több mint 500 áldozatot jelentenek naponta. Ha ebben szerepe is van az aluldetektálásnak és a hiányos adatszolgáltatásnak, a csökkenés mégis látványos a májusi napi 4000 feletti halálozáshoz és közel 400 ezer új esethez képest. Mindez ráadásul úgy, hogy a világ közben a vírus újabb hullámával küzd, az esetszámok szinte mindenhol újra gyorsan emelkednek, még a legjobb átoltottsági mutatókkal rendelkező országokban is.
Nem csoda, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök magatartása is jelentősen megváltozott a sötét hónapokhoz képest. Miközben akkor gyakorlatilag eltűnt a színről, most minden lehetőséget megragad, hogy a nyilvánosság elé álljon a vírus elleni védekezés kapcsán. Október 21-én például büszkén jelentette be, hogy az országban beadták az egymilliárdodik oltást is. Az oltási kampány a kezdeti nehézségek után valóban szépen halad az országban, de az adatok gyors javulásának hátterében biztosan nem az átoltottság áll. Az esetszámok még bőven azelőtt kezdtek zuhanni, hogy az átoltottság akár a 15%-os szintet elérte volna.
A napi új koronavírusos esetek számának alakulása Indiában az idén (Forrás: Our World in Data)
A legalább egy oltást megkapott indiaiak aránya a népességben (Forrás: Our World in Data)
Közel ötmillió halott
Akkor tehát hogyan győzte le India a vírust? Az Economist is ezt a kérdést tette fel, és a válasz bizony elég kiábrándító. Egy kutatás múlt héten közzétett eredményei azt mutatják, hogy miközben az ország lakosságának csak nagyjából fele kapott már legalább egy dózis vakcinát, Delhi lakosságának 90%-ánál már kimutatták a vírus elleni antitestek jelenlétét a szervezetükben.
Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a vírust nem megállították, hanem egyszerűen azért lassult le a terjedése, mert elfogytak a megfertőzhető emberek. Nem India győzte le tehát a vírust, hanem a vírus Indiát. Ennek pedig rettenetes ára volt. Miközben az országban november 1-jéig a hivatalos adatok szerint 458 ezer áldozatot követelt a koronavírus, a halálozási adatok elemzése alapján a szakértők úgy tippelnek, ennek körülbelül tízszerese, körülbelül 4,6 millió lehet az áldozatok valós száma.
A koronavírus szövődményeiben meghaltak száma Indiában a hivatalos adatok szerint (Forrás: Our World in Data)
Indiában lassan visszatérni látszik az élet a rendes kerékvágásba. A nagyvárosokban létrehozott Covid-osztályok üresen konganak. Egy állami kórház megkérdezett orvosa szerint most Delhiben nehezebb elkapni a koronavírust, mint a világ bármely más városában. Az indiai gazdaság ugyan még lábadozik, de a tőzsdeindexek már a nyáron új csúcsokat ostromoltak. Az iskolák újra nyitva, korlátozó intézkedésekről szó sincs. A hivatalos kommunikáció alapján India akár követendő példa is lehetne a világ többi országának. Valóban érdemes is észben tartani India példáját – csak éppen arra vonatkozóan, hogy ilyen árat kell fizetni azért, ha gyakorlatilag szabadon hagyjuk terjedni a vírust.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknak megfelelően az előző havival azonos, 2,7 százalék volt az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme decemberben az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics kedden közzétett adatai alapján.
A magyar gazdaság 2025-ben is gyenge, nagyjából 0,5 százalékos növekedést érhetett el, ami folytatása az elmúlt évek stagnálásának. Pedig a kormány egyik korábbi magyarázata, ami a magas energiaárakat okolta, szerencsére tavaly már nem állta meg a helyét.
Bár az infláció tizennégy hónapja nem volt olyan alacsony, mint decemberben, ez az egy évvel korábbi magas bázisnak tudható be, novemberhez képest például már nagyobb lett. És a 2025-ös 4,4 százalékos pénzromlás is meghaladta a 2024-es 3,7 százalákosat.
A plázastop megnehezíti az új boltok építését, többek között ezért nincs Aldi a XII. kerületben, Veresegyházon, vagy Százhalombattán – mondta az üzletlánc országos ügyvezető igazgatója, Bernhard Haider a Privátbankárnak. A mínuszos 2023-as év után 2024-ben közel háromszorosára nőtt a veszteségük, az igazgató pedig arról beszélt, a nagy láncok többsége tavaly veszteséges volt, mert tovább nőttek a terheik. Kevesebb az akció, de a vaj árát több mint felével csökkentették tavaly. Azt is megkérdeztük, miért nincsenek önkiszolgáló kasszáik, és ismét ott lesznek-e a Szigeten.
Kedvez a bázishatás az inflációs adatoknak, a kormány beavatkozása is lefelé húzza az élelmiszerek mutatóját – érdekes lesz azonban, amikor márciusban letelik az első év, és árrésstopos árakat hasonlítunk majd árrésstopos árakhoz. A Trend FM Reggeli Monitor című műsorában munkatársunk, Gáspár András a legfrissebb felmérések eredményei mellett igyekezett prognózist is adni a friss inflációs adatra – de szóba került az EU-Mercosur kereskedelmi egyezmény is, amely komoly tiltakozást váltott ki sok európai gazda körében. Mi volt akkor a cél az egyezmény megkötésével?