<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár Indiát tavasszal valóban telibe kapta a Covid-válság, a negatív hatások egyes államokra, régiókra, városokra korlátozódnak, mondta el a Privátbankár.hu-nak Rajesh Ranganathan. A Dél-Indiában élő pénzügyi tanácsadó szerint az emberek a jövőben többet tesznek majd félre, és kevesebbet mozdulnak majd ki, ugyanakkor néhány éven belül nagyrészt visszatérhetnek a normális élethez. A lapunknak adott interjúban beszélt arról is, hogy miért most ugrott meg a fertőzésszám, kiket sújt leginkább a krízis, vannak-e halottégetések a krematóriumokon kívül, betartják-e a helyiek a karantént, bíznak-e a vakcinákban, és összességében hogyan tekintenek a mostani időszakra.

- Hetek óta arról szólnak a hírek, hogy nagy bajban van India: sok Covid-betegnek nem jut ellátás, a kórházakban nincs elég oxigén, a krematóriumokat elárasztják a koronavírus áldozatai. Valóban ez a helyzet vagy túloz a média?

- Szerintem ezek az állítások nem teljesen korrektek. India hatalmas ország, 28 állam és 8 szövetségi terület alkotja, és természetesen vannak olyan városok – Maharashtra állam fővárosa, Mumbai vagy Delhi –, ahol magasak a fertőzöttségi számok.

Néhány államból érkeztek olyan jelentések, hogy a krematóriumok nagyon leterheltek a sok haláleset miatt. De a déli államok egyike sem jelentett ilyesmit. 

Néhány térségben, városban valóban hiány van kórházi ágyakból – főleg oxigénnel felszerelt ágyakra van szükség –, mivel nagy a népesség, és hirtelen nőtt a fertőzések száma.

Igen, néhány ember életét vesztette amiatt, mert nem jutott megfelelő ellátáshoz, mivel tele voltak a kórházak. Ilyen dolgok történnek, történtek.

De ezek a problémák nem országos jellegűek, hanem néhány államra, területre korlátozódnak. És kétszáz olyan körzet van, ahol nincsenek vagy alig vannak fertőződések.

Szerintem a problémát a média nagyítja fel, valójában nem csúszott ki a helyzet az ellenőrzés alól.

Egy Covid-gyanús beteg kap oxigénkezelést egy szikh szentélyben Delhi külvárosában 2021. május 10-én. EPA/IDREES MOHAMMEDEgy Covid-gyanús beteg kap oxigénkezelést egy szikh szentélyben Delhi külvárosában 2021. május 10-én. EPA/IDREES MOHAMMED

-Van arra adat, hogy a kórházi ellátásra szoruló Covid-betegek hány százaléka jut valóban ellátáshoz?

- A kórházi ellátást igénylők száma növekszik. A kórházakba nem lehet csak úgy hirtelen több ágyat betenni, ehhez időre van szükség, tehát várni kell a szabad helyekre.

Tudomásom szerint

a fertőzöttek mintegy öt százaléka szorul kórházi ellátásra, és közülük néhány százalék kerül az intenzív osztályra vagy lélegeztetőgépre.

A jelenlegi fertőzöttségi mutatók alapján naponta 50 ezer új kórházi ágyra, oxigénnel felszerelt ágyakra, valamint a jelenleginél sokkal több orvosra és ápolóra lenne szükség, amíg nem csitul a járvány.                

- Európában arról is olvashattunk, hogy a telített krematóriumok miatt Indiában az utak mentén égetik el az elhunytakat. Ez is a média túlzása?

- Igen, ezt a hírt kicsit túlzásnak érzem. Ez abszolút nem általános gyakorlat. Én egy dél-indiai államban, Keralában élek, és egyáltalán nem láttam égő halotti máglyákat az utaknál.  

Persze az itteni médiában is sokat foglalkoztak azzal, hogy Delhiben egy krematóriumban a szokásosnál több halottat kellett elhelyezni, és számos halotti máglya égett.

Lehet, hogy néhány helyen most hiány van krematóriumokból, de sehol sem égetnek tömegesen holttesteket azokon kívül.

Indiában a halottakat máglyákon égetjük el a hindu hagyomány szerint. Az elmúlt hetekben a krematóriumokon belül több holttestet tettek ugyanabba a máglyába, vagy új máglyákat állítottak fel.

De nem égetnek halottakat az utakon. Én nem tapasztaltam, hogy ilyesmi történt volna, talán egy-két kivételtől eltekintve az ország egyes részein.   

Családtagok készülődnek egy Covid-áldozat rituális elégetésére  Új-Delhiben 2021. május 8-án.  EPA/RAJAT GUPTACsaládtagok készülődnek egy Covid-áldozat rituális elégetésére Új-Delhiben 2021. május 8-án. EPA/RAJAT GUPTA

- Említette, hogy nem minden ember jut megfelelő ellátáshoz. Aki a társadalmon belül alacsonyabb kasztba tartozik, az nagyobb eséllyel lesz a vírus áldozata, mint aki egy magasabb kaszt része?

-Én ezt abszolút nem így látom. Legalábbis abban az államban, ahol én élek, nincs ilyen megkülönböztetés. Nincs olyasmi, hogy kasztrendszer, és

nem hiszem, hogy bárki kezelés vagy segítség nélkül maradt csak amiatt, mert gazdaságilag vagy egyéb tekintetben rossz helyzetben van.

A kormány valóban támogatni próbálja a kezelést kérő szegény embereket.

Saját tapasztalatból mondom: a szegények kapnak támogatást.

-Tehát akkor azt mondja, hogy aki szegény vagy rossz gazdasági körülmények közé született, abból nem lesz nagyobb eséllyel Covid-áldozat?

- Nem, ilyesmi nincs. Az ország sokkal-sokkal fejlettebb ennél. Nem tudom persze, hogy néhány törzsi területen vannak-e elvétve ilyen esetek, de mi itt nem tapasztalunk ilyesmit.

- Mégis, összességében a társadalom melyik részét sújtja leginkább a Covid-válság?

- Ahogy említettem, India nagyon nagy, 1,3 milliárd lakosú ország. Az emberek 75-80 százaléka napi bérből él abban az értelemben, hogy a mindennapi munkából keresi meg a kenyerét. Itt például a vendéglátásban vagy az építőiparban dolgozókra gondolok.

Őket érintette leghátrányosabban a válság, hiszen sokan közülük elvesztették a munkájukat a nagy városokban bevezetett karanténok miatt.

Sokan közülük visszamennének szülőhelyükre, a falvakba.          

A kormány támogatja őket: mintegy 50 millió ingyen élelmiszercsomagot oszt szét köztük két hónap alatt.

- Ha már a karanténnál tartunk: mennyire szabálykövető az indiai társadalom ebben a tekintetben?

- Országos karantén nincs, de a 28 állam többségében vannak bizonyos szintű korlátozások. Tíz államban van teljes, hatban részleges karantén, nyolc államban pedig éjszaka és hétvégén korlátozzák a kijárást. 

Keralában csaknem teljes lezárás van, csak az alapvető szükségletek fedezése céljából vagy vészhelyzet esetén hagyhatjuk el az otthonunkat.

Úgy gondolom, hogy

az emberek kezdik megérteni és elfogadni a karanténok szükségességét. Készek azt bevállalni, ha ezáltal csökken a koronavírus-fertőzések száma. A többség tehát tartja magát a korlátozásokhoz.

hirdetés

Ráadásul a karantént nagyon szigorúan betartatják a hatóságok. A rendőrség teljes erővel jelen van az utcákon, járőröznek és kikérdezik az embereket.              

A legtöbb államban a karantén két hétig tart, amit helyzettől függően meg lehet hosszabbítani egy-egy hétre. Tehát nincs szó hosszútávú lezárásokról.

-Európában az indiai krízist nagyrészt az indiai mutánsnak tudják be. Valóban ez a fő ok, vagy más is áll a fertőzésszámok ugrásszerű emelkedése mögött?

- Az indiai variáns az egyik fő ok, mivel nagyon gyorsan terjed, ugyanakkor más tényezők is szerepet játszhattak a növekedésben.

Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések napi száma Indiában. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések napi száma Indiában. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Egyrészt öt államban választások voltak az elmúlt hónapban. A politikusok sokat kampányoltak, tömegrendezvényeket tartottak.

Másrészt az emberek márciusig, az itteni második hullám kezdetéig könnyedén vették a helyzetet. Azt hitték, hogy kontroll alatt van a járvány.

Még az egészégügyi miniszterünk is azt mondta egy interjúban, hogy közel vagyunk a végéhez. A cégek kezdtek rendbe jönni, kinyitottak az éttermek, az emberek kimozdultak, találkoztak egymással. Aztán április első hetében hirtelen elkezdődött a második hullám, és rosszra fordult a helyzet.                            

Emellett vallási  fesztiválokat is tartottak: a Kumbh Melára (tömeges hindu zarándoklat) például 1,4 millió ember gyűlt össze. Ezek a rendezvények is hozzájárulhattak a járványügyi számok hirtelen megugrásához.

A koronavírusos halálesetek napi száma Indiában. (Hétnapos átlag. Forrás: Our World in Data)A koronavírusos halálesetek napi száma Indiában. (Hétnapos átlag. Forrás: Our World in Data)

- Európában sokan hatalmas katasztrófának tekintik a Covid-válságot. Minek tartja ezt az indiai társadalom? Katasztrófának vagy egy olyan krízisnek, ami néhány hónap múlva elmúlik?

-  Szerintem ez kétségkívül katasztrófa, egy példa nélküli pandémia, amire senki sem volt felkészülve. Múlt év novemberben-decemberben még jobb volt a helyzet, de aztán idén márciusban-áprilisban jött a nagy visszapattanás, a második hullám, amely az elsőnél nagyobb károkat okoz.

Bár sokan katasztrófaként élik ezt meg, azért van egy olyan vélekedés, hogy ez is el fog múlni különböző okok, mint például a vakcinák vagy a járvány közelgő lecsengése miatt.

Van egyfajta óvatos optimizmus, és én személy szerint nem azt látom, hogy az emberek össze lennének törve.

- Ha már a vakcináknál tartunk: az indiai emberek általában elfogadják a Covid elleni oltást?

- Nem mindenki. Március elején indult az oltás a 60 év felettiek körében, és akkor sokan még hezitáltak a vakcinák esetleges egyéb, nem jó hatásairól terjedő híresztelések miatt. Amikor a 45 év felettiek előtt is megnyitották a lehetőséget, nem volt túl nagy a lelkesedés a körükben. Akkor még volt elég oltóanyag.                  

Az elmúlt egy hónapban azonban az emberek megértették, hogy az oltás megakadályozza a Covid miatti kórházba kerülést és halált. Most már hatalmas igény van a vakcinákra.

Ezért hiány van belőlük, a gyártók nem képesek kielégíteni az igényeket. Persze még mindig vannak, akik hezitálnak.

Indiában két vakcina van: az egyik az AstraZeneca oltóanyaga, amit itt Covishieldnek hívnak. Ez az oltások 90 százalékát fedezi. A másik pedig egy Indiában fejlesztett oltóanyag, a Covaxin.

A kettőből összesen naponta 2,6, havonta pedig 80 millió darabot tudnak gyártani.

Ennél azonban sokkal többre lenne szükségünk, az egyik fő probléma tehát a vakcinahiány. Nemrég engedélyezték az orosz Szputnyikot is.

Eddig a lakosság 10-12 százaléka kapott oltást. 

A kormány mindkét vakcina mellett kampányol a médiában, és arra tanítja az embereket, hogy mindkettő hatékony és biztonságos. Keralában egyébként csak egy vakcina van, a Covishield. Elfogadjuk, amit adnak.              

- Úgy tekintenek a vakcinákra, mint egy kiútra a krízisből?

-Igen. Az emberek most próbálnak oltóanyaghoz jutni, hogy megkapják a két adagot, és folytathassák megszokott életüket.

- A mostani krízis nagyon megváltoztatta az ottani életet?

- Számos változás van és várható, például az emberek viselkedésében. Az egyik, hogy

növekszik majd az emberek hajlandósága a megtakarításra: kevesebbet fognak költeni, és többet terveznek majd félretenni az egészségükre vagy gyerekeik oktatására.

A következő egy-két évben tehát konzervatívabb költekezésre számítunk.

Másrészt  az emberek most nem mozdulnak ki, inkább interneten intézik dolgaikat. Az online kereskedelem virágzik, míg a kereskedelem többi része szenved. És az emberek kevesebbet is fognak egymással találkozni a következő években.

Hosszútávon a mostani válság a megváltoztatja a többség munkavégzési, utazási, költési és üdülési szokásait.

És biztos vagyok abban, hogy máshogy tekintenek majd az életre.

-És India jövőjét pozitívan látja?

- Barátaimmal, kollégáimmal vagy más emberekkel beszélgetve az érzésem az, hogy ez a válság is el fog múlni. 

Most még itt a második hullám, komoly komplikációk vannak, de októberre az emberek 40 százaléka már be lesz oltva a kormány szerint. Ez nagy szám. Néhány éven belül pedig nagyrészt visszatérhetünk a normál élethez.

(Rajesh Ranganathan pénzügyi tanácsadó, a dél-indiai Keralában él. Európai és amerikai cégeknek ad tanácsokat indiai üzletekkel kapcsolatban.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kezdődik a Nobel-hét – A nagy bankett idén is elmarad
Elek Lenke | 2021. december 6. 20:08
Ma kezdődik és vasárnapig tart a hagyományos Nobel-hét Stockholmban, amelyet a járvány miatt csak részben rendeznek meg digitálisan, részben azonban továbbra is lesznek helyszíni rendezvények. Az idei tervező művészek között van a magyar származású Lara Szabo Greisman is.
Makro / Külgazdaság Kína csúnyán kiszorítja az oroszokat ebben a vetélkedésben
Káncz Csaba | 2021. december 6. 17:11
A közép-ázsiai politikai elitek rájöttek, hogy jobb, ha keblükre ölelik Kínát és finoman távolabb tartják maguktól a Kreml forró leheletét.  Az elitek új tagjaiban változás állt be: a kazah elnök például folyékonyan beszél mandarin nyelven, ráadásul diplomáciai tapasztalatai és kapcsolatai is vannak Kínával.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Az utolsó akadály is elhárult, megalakulhat az új német kormány
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 16:49
A Zöldek is elfogadták a koalíciós szerződést.
Makro / Külgazdaság Egyre jobban közelít Magyarország felé az omikron
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 14:13
Horvátországban is kimutatták az új vírustörzset. 
Makro / Külgazdaság Rekordot döntöttek a fegyvereladások
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 13:06
Itt nem érződik a koronavírus-járvány miatti válság.
Makro / Külgazdaság Növekvő profitot remélnek jövőre a nagy autógyártók
Privátbankár.hu | 2021. december 6. 08:04
A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években – derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből. Bár a szakemberek zöme szerint az iparág képes kezelni a következő nagy technológiai átalakulást, a megkérdezettek több mint fele aggódik az ellátási láncok és a munkaerőhiány miatt. 
Makro / Külgazdaság Nem akármilyen hét áll előttünk: sok mindenről lehull a lepel
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 16:34
Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a Privátbankár.hu friss Árkosár-felmérése, a novemberi infláció, az ipar októberi kibocsátása, a szálláshelyek októberi forgalma, a külkereskedelem októberi teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Lerohanja-e Putyin Ukrajnát?
Káncz Csaba | 2021. december 5. 15:19
A keddi Biden-Putyin megbeszélésen Ukrajna mellett megvitatásra kerül Afganisztán, Irán, Líbia és Szíria kérdésköre is. Kielemezzük, hogy milyen tényezők befolyásolják most Putyin döntését Ukrajnával kapcsolatban. De mit gondol az orosz elemzők többsége? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Mégis mire költi a pénzünket a kormány? Hiánypótló kiadvány készült
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 12:51
A kormány nem készít átfogó szemléltető anyagot a lakosság számára arról, mire, miből és mennyit költenek. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a K-Monitor a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezetként. 
Makro / Külgazdaság Videó: Orbán Viktor bedobott egy húszezrest a perselybe
Privátbankár.hu | 2021. december 5. 11:24
Facebook-videóból derül ki, hogy a miniszterelnök is kilátogatott az adventi vásárra a Bazilikához a hétvégén. Adakozott és mézskalácsot is díszített.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló