Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelen adózók kapták az adóreformnak köszönhető 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százalékát. A három vagy több gyermeket nevelők 96 százalékának viszont nem emelkedett az adója. A változások összesen 1,7 millió ember adóját csökkentették érdemben, 2,5 millióan viszont rosszul jártak.

Bár jövőre a családi adókedvezmény kiterjed már a munkavállalói járulékokra is, ez az intézkedés nem befolyásolja az állampolgárok szja-kötelezettségét. Így aztán minden jel arra utal, hogy 2013-ban véget ért a személyi jövedelemadózás átalakítása. Az egykulcsos adóreform néven emlegetett intézkedéssorozat részként 2010 és 2013 között sor került az adókulcsok összevonására és mérséklésére, a szuperbruttósítás illetve az adójóváírás több lépcsőben végrehajtott eltörlésére, valamint a családi adókedvezmény jelentős kiterjesztésére.

A Pénzügyi Szemle legfrissebb számában Tóth G. Csaba és Virovácz Péter azt vizsgálta meg, hogy a személyi jövedelemadózásban 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform miként változtatta meg az egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve, hogy mindez mit jelent az államháztartás szempontjából. A szerzők a 2011-es szja-adatbázisban szereplő 4,3 millió adóbevallást készítő magánszemély adatai alapján kiszámolták, hogy az egyes állampolgárok a vizsgált években, az adott évi bevallásra vonatkozó jogszabályok alapján mennyi adót fizetnek.

A szimuláció eredményei szerint a 2010 és 2013 között végrehajtott adóváltoztatások éves szinten 444 milliárd forinttal csökkentették a költségvetés bevételeit. Az intézkedéssorozat azonban nagyon különbözően érintette az eltérő keresetű jövedelmi csoportokat. A változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kis mértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott.

Az adóváltozások hatása az egyes jövedelmi tizedek éves adókötelezettségére

Az egyes adófizetők szempontjából ez azt jelenti, hogy a minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.

Többen voltak a vesztesek, de kisebb volt a veszteség

Mivel a jövedelemnagyság mellett egyéb tényezők is befolyásolták, hogy miként változott az adóköteles jövedelemmel rendelkezők adóterhelése (gyermekek száma, házastárs jövedelme, a jövedelem típusa), ezért a következményeket tekintve nem alkotnak homogén csoportot az egyes jövedelmi tizedbe tartozók sem. Éppen ezért a szerzők három csoportba sorolták az adózókat: a nyertesek közé kerültek azok, akiknek az adója 2013-ban 2010-hez képest éves szinten legalább ezer forinttal csökkent. A vesztesek csoportjába azok, akiknek az adója 2013-ban 2010-hez képest legalább 1000 forinttal emelkedett. Akinél a változás nagysága egyik irányban sem haladta meg az 1000 forintot, azok kerülnek a semlegesek csoportjába.

A nyertesek, vesztesek és semlegesek százalékos aránya az egyes jövedelmi tizedekben.
Forrás: Pénzügyi Szemle 2013/4

 

Az alsó négy jövedelmi tizedben a nyertesek száma 20 százalék körül mozog, és ez az arány alig 15 százalékponttal emelkedik csupán a következő négy jövedelmi tizedben is. Az igazi áttörés a két legmagasabb jövedelmi tized esetén tapasztalható: a nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék.

Együtt vizsgálva az összes adóbevallást benyújtó, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyt, a nyertesek száma 1,7 millió, esetükben az átlagos éves adócsökkenés 364 ezer forint, a vesztesek száma 2,5 millió, esetükben az átlagos éves adóemelkedés 75 ezer forint, míg 132 ezer ember adóváltozása nem haladta meg az 1000 forintot.

A legmagasabb jövedelműek az igazi nyertesek

Éppen azért, mert az adóreform elsősorban a jövedelem és a gyerekszám függvényében változtatta meg az állampolgárok adókötelezettségét, a szerzők e két dimenzió mentén együtt is megvizsgálták, hogy milyen következményekkel járt a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása. Mivel az adóbevallást készítők 77 százaléka gyermektelen (vagy legalábbis nem vett igénybe gyermekek után járó családi adókedvezményt), így utóbbiak adóterhelésének változása nem tér el jelentősen a teljes sokaságétól. Az alsó nyolc jövedelmi tized mindegyikében legalább 70 százalék a vesztesek aránya, míg a legtöbbet keresők esetében fordított a helyzet.

Mindez forintban számolva azt jelenti, hogy az alsó nyolc tizedhez tartozók gyermektelenek esetében az összesen 171 milliárd forintos adóemelkedés átlagosan évente 62 ezer forint plusz adót jelent. Másrészt viszont a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelenek adója 330 milliárd forinttal csökkent, azaz az adóreform teljes költségvetési költségének 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmű decilishez tartozó gyermektelenek nettó keresetét növeli.

Az összes adózó 20 százalékát kitevő egy vagy két gyermeket nevelők esetében az alsó négy jövedelmi tizedben a családi adókedvezmény bevezetésének ellenére is megközelíti együtt az ötven százalékot azoknak az aránya, akik a semlegesek vagy a vesztesek táborába tartoznak. Ez azzal magyarázható, hogy esetükben az adójóváírás eltörlését nem volt képes kompenzálni sem a családi adókedvezmény, sem az alsó adókulcs csökkentése, sem pedig a szuperbruttósítás megszüntetése.

A magasabb jövedelmi tizedben viszont szinte csak nyertesek vannak. Az említett folyamatok eredményeképpen az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent az adója és csupán 4 százalékának emelkedett. Az összes egy vagy két gyermeket nevelő adózónak nyújtott adócsökkentés 218 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetés számára, amely összeg 83 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók nettó keresetét növeli.

A nagycsaládosoknak 63 milliárd forinttal csökkent az adója

Módszertan

Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat során a szerzők végig a 2011-es szja-állománnyal dolgoztak, nem korrigálták az sem a demográfiai sem a munkaerő-piaci változásokkal, illetve nem vették figyelembe a viselkedései hatásokat, azaz ha az adóváltozás hatására többet, vagy kevesebbet dolgoztak az emberek. Torzíthatja némileg az eredményeket, hogy azok a gyermeket nevelő adózók, akik 2011-ben azért nem igényeltek családi adókedvezményt, mert amúgy sem fizettek adót, a szimuláció során végig a gyermektelenek között szerepeltek, pedig valójában, ha később adófizetési kötelezettségük keletkezett, akkor valószínűleg igényeltek családi adókedvezményt.

Három vagy több gyermek esetén a korábbiaktól lényegesen eltérő eloszlás rajzolódik ki az adóreform hatásának tekintetében. Az egy vagy két gyermeket nevelőkhöz képest az alsóbb jövedelmi tizedekben sokkal kevesebben vannak a nyertesek (maximum 22 százalék), és sokkal többen azok, akiknek nem változott az adókötelezettségük. Mindez arra vezethető vissza, hogy a három vagy több gyermeket nevelők már az adóreform előtt is igénybe vehettek egy kisebb mértékű családi adókedvezményt.

Ennek köszönhetően az alacsony jövedelmű családok egy részének már 2010-ben sem kellett adót fizetnie, így hiába emelkedett radikálisan a gyermekek után járó adókedvezmény (az egyéb változtatásokkal együtt), mivel Magyarországon nem létezik negatív adó, számukra nem jelentettek (további) tehercsökkenést a változások, tehát a nettó jövedelmük nem emelkedett. (Számukra érdemi előnyöket ígér a fel nem használt adókedvezmény kiterjesztése a járulékokra.)

Mindez rányomja a bélyegét az aggregált hatásokra is. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte, az alsó hat jövedelmi tizedbe tartozó nagycsaládosok adója pedig összességében nem változott. Ezzel magyarázható, hogy az összes nagycsaládos 63 százalékának csökkent az adója, ám 33 százalékának nem változott érdemben, miközben 4 százalékának emelkedett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az Orbán-kormány nemet mondott a globális minimumadóra
MTI | 2021. május 18. 17:46
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával.
Makro / Külgazdaság Kína muszlim-ellenességgel vádolja Amerikát az izraeli konfliktus kapcsán
Káncz Csaba | 2021. május 18. 15:33
Biden ráfordul Kínára és Oroszországra, miközben kevesebb katonai képességet akar invesztálni a Közel-Keletre. Peking szerint az USA képmutatóan népirtással vádolja Kínát Hszincsiangban, ehhez képest tétlenül nézi a Gázai-övezetben kialakult humanitárius katasztrófát. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Rontott a nyugdíjkilátásokon a kormány
Baka F. Zoltán | 2021. május 18. 14:47
Tavaly még magasabb GDP-részesedést tervezett az állami nyugdíjkiadásoknál középtávon. A friss büdzséből az is kiderül, hogy jövőre valójában nem 3, hanem 4,8 százalékkal emelkednek az ellátások átlagosan.
Makro / Külgazdaság Őszig marad a veszélyhelyzet és az Orbán-kormány kivételes jogkörei
Vég Márton | 2021. május 18. 13:12
Bár javulnak a koronavírus-számok, de még nem tart ott a járvány lecsengése, mint tavaly nyáron, amikor megszűnt a veszélyhelyzet. Most szeptember végéig hosszabbították meg az Orbán-kormány kivételes jogköreit.
Makro / Külgazdaság Hiába a meglepően jó GDP, sokan leiskolázták a magyar gazdaságot az EU-ban
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 12:09
Bár még az optimista elemzők várakozásait is felülmúlta a magyar gazdaság első három hónapban mutatott teljesítménye, azt több EU-s tagállam is túlszárnyalta.
Makro / Külgazdaság Hat percig tartott ma az operatív törzs tájékoztatója
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 11:55
A tüsszentési etikett betartására hívták fel a figyelmet a tévén keresztül.
Makro / Külgazdaság 2,3 százalékkal esett vissza a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 09:00
Az egy évvel korábbi számokkal összevetve az első negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Igaz, ebben közrejátszik a viszonylag erős bázis, hiszen tavaly a magyar GDP azon kevesek közé tartozott, amely bővülni tudott az első három hónapban.
Makro / Külgazdaság Karácsony fellép a Fudan Egyetemmel szemben
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 08:42
Karácsony mindent megtesz, hogy ne épüljön meg a Fudan Egyetem Budapesten, nyilatkozta a főpolgármester az ATV-n.
Makro / Külgazdaság Ellenzéki fellegvárak is kapnak pénzt az IPA pótlására
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 07:03
A kormány korábban a helyi iparűzési adó (HIPA) kapcsán könnyítés bevezetését írta elő a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ezt sok ellenzéki önkormányzat a kivéreztetésükként kommentálta. Egy friss kormányhatározat szerint azonban nem csak kormánypárti városokat kompenzálnak.
Makro / Külgazdaság “Robbanásra ébredtem” – ilyen az élet egy rakétáktól fenyegetett izraeli városban
Wéber Balázs | 2021. május 18. 05:34
Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.