Kiderült, mi van az európai gázellátással

• Az ukrán kézre került oroszországi Szudzsa városa földgázelosztó központ, amelyen keresztül továbbra is áramlik a gáz Oroszországból Európába – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.
• Ukrajnának nincs szándékában területi követelést támasztani más országokkal szemben – derült ki az kijevi külügyminisztérium közleményéből.
• A rubel tovább gyengült a dollárral szemben. Az orosz deviza árfolyama az augusztus 5-i 84,87 rubel/dollárról augusztus 15-ére 89,81 rubel/dollárra gyengült.

• Odessza kikötőjébe csapódott be egy orosz ballisztikus rakéta szerda este két ott dolgozó alkalmazottnak okozva sérüléseket. Moszkva 2023-ban kiszállt, az ENSZ brókerkedésével létrejött gabonaszállítási egyezségből, ami 2022-ben lehetővé tette az ukrán gabona tengeri exportját. Ezt követően az ukrán hadsereg a Fekete-tenger nyugati medencéjében megteremtette a kivitel lehetőségét, ám az oroszok igyekeznek lerombolni az ukrán kikötők gabonaátrakodási infrastruktúráját.

Az orosz hadsereg megpróbál ellenállni az ukrán betörésnek Oroszországba, amíg tud, de ha a támadó konszolidálni tudja területnyereségeit, akkor végül kénytelen lesz a Dombaszból elvonni egységeket – mondta James Heappey, a korábbi konzervatív brit kormány katonai kabinetjének vezetője. Ezzel talán a legfontosabb célját érheti el az ukrán támadás a Kurszki régióban.n a még mindig a kormány tagja lenne, akkor óvatosan fogalmazna (ahogy a nyugati államok vezetői is teszik) azzal kapcsolatban, hogy az ukrán hadsereg orosz területeket szállt meg – folytatta a szakértő. Mivel nincs megkötve a keze nyugodtan kijelentheti, hogy az ukrán vezetés ezzel a támadással nagyon nagyot húzott. Egyszerre szégyenítette meg Vlagyimir Putyint, Oroszország államfőjét, lépéskényszerbe szorította az orosz hadsereget és megmutatta a nyugati kormányoknak, hogy ha megkapja az anyagi támogatást, akkor képes befolyásolni a háború menetét.

• A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy elérkezett abéketárgyalások ideje a háborúban, azonban 35 százalékuk határozottan elutasítja ezt. Ez azt jelenti, hogy az ukrán társadalom még mindig olyan megosztott a háború kérdésében, hogy a tárgyalások elindítása komoly feszültségekkel járna – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő pár napja a Népszavának adott interjújában.
• Az orosz rakétacsapásban megrongálódott kijevi Ohmatdit Gyermekkórház, Ukrajna legnagyobb ilyen intézménye jelenleg kapacitásának 60 százalékával végzi szolgáltatásait. Egy hónappal a támadás után, amelynek 42 halálos áldozata volt, köztük öt gyermek, a sajtó érdeklődése elfordult a kórháztól. A kórház újjáépítése több száz millió dollárba kerülhet. Július végéig valamivel több mint 30 millió dollárnak megfelelő összeget sikerült összegyűjteni támogatásokból.
• Közel 180 milliárd rubelbe (763,5 milliárd forint) került az orosz űrprogram kivezetése a nemzetközi együttműködésből – jelentette be a Roszkoszmosz űrhivatal. A megszakított szerződések között van a Szojuz rakéták fellövése a Francia Guyanában lévő űrkikötőből. A szervezet Afrikából, Ázsiából és a Közel-Keletről akar több megrendelést szerezni, hogy kompenzálja veszteségét.
• Az orosz kormány további négy hónappal, szeptember elejétől december végéig meghosszabbította, a benzin exportjának tilalmát, hogy „fenntartsa a stabilitást” a hazai üzemanyag-ellátásban a „szezonális kereslet megugrásának” időszakában. Eredetileg márciusban vezetettek be hat hónapos kiviteli tilalmat.
• Az orosz–kínai külkereskedelmi forgalom 136,67 milliárd dollárra nőtt idén január és július között az előző év azonos időszakához képest. Ez mindössze 1,6 százalékos bővülést takar, A kereskedelmi forgalom növelésének szűk keresztmetszetét a kínai bankok adják, amelyek az amerikai szankcióktól tartva a korábbinál szigorúbban ellenőrzik a rajtuk keresztül intézett pénzügyi tranzakciókat.
• A háború kezdete óta az orosz hatóságok több mint tízezer eljárást indítottak különböző személyek ellen azzal a váddal, hogy „lejáratták” az orosz hadsereget – jelentette a független orosz Mediazona hírportál. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt nem sokkal az invázió 2022. februári elindulása után alkották.
• A német hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki egy ukrán búvár ellen, aki feltételezésük szerint részt vett az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő északi áramlat 1. gázvezeték felrobbantásában 2022 szeptemberében – jelentette a német média. Svéd lapinformáció szerint a 44 éves Volodimir Zuravljovról van szó, aki a német vizsgálat szerint további két ukrán férfi és egy nő búvárral együtt helyezett el bombát a vezeték tenger alatti szakaszának egy pontjára. Orosz lapértesülés szerint Zuravljov korábban szolgált az ukrán hadseregben és 2009-ben sikertelenül folyamodott orosz állampolgárságért.

Források: Guardian, Moscow Times, Times Radio, Népszava