Kiderültek a részletek: így látják Matolcsyék Magyarországot

(Fotó: Kormany.hu)

Ahogy arról már a legutóbbi kamatdöntés kapcsán írtunk, gyakorlatilag eseménytelenül zajlott a monetáris tanács ülése. Ekkor ugyanis ismételten nem változtak a monetáris kondíciók, ugyanakkor elindult a spekulálás arról, hogy meddig engedheti a jegybank erősödni a forintot – egy erős forint ugyanis sem a jegybank exportra alapozott gazdaságélénkítésére, sem pedig az (épp a gyengülésből fakadó) árfolyamnyereségre alapozott nyereséges működési tervre nem lett volna jó hatással. Végül aztán egy verbális intervencióval el is vágták a forint útját, ami így mára 306-ig gyengült vissza az euróval szemben, és azóta képtelen megközelíteni a 300 forintos álomhatárt.

Az MNB frissen kiadott, bővített jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a jelenleg érvényben lévő laza monetáris kondíciók összhangban vannak a jegybank középtávú inflációs céljával, így a monetáris tanácsnak esze ágában sincs meghúzni a gyeplőt. Ugyanakkor továbbra is fenntartják a lehetőségét annak, hogy nem hagyományos, célzott eszközökkel tovább lazítsanak a gazdaságon. A monetáris tanács tagjai legutóbb egyhangúlag szavaztak az alapkamat 0,90 százalékon és az egynapos jegybanki betét -0,05 százalékon tartásáról.

Mit hoz a jövő?

A tanács megítélése szerint a következő hónapokban a fogyasztói árindex átmenetileg emelkedik, majd év végére a jelenlegi szint közelébe mérséklődik majd. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezethet.

A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják, áll a közleményben. A monetáris tanács előrejelzése szerint így a 3 százalékos inflációs célt várhatóan 2019-ben érheti el a magyar gazdaság.