Iszlamista és kurd szélsőségesek 2015 óta robbantássorozattal destabilizálják a konfrontatív politikája miatt regionális elszigeteltségbe süllyedt Törökországot. Új fejezetet kellett hát nyitni és ezért az utóbbi napokban Erdogan elnök az izoláció folytatása helyett szövetségkötésbe fogott. Véget vet a jégkorszaknak Izraellel, szorosabban együtt akar működni Katarral és Szaúd-Arábiával és kiengeszteli Oroszországot.
Az új fölállásban Egyiptomnak is új szerepe lenne a török külpolitikában, mivel Szaúd Arábia diplomáciája a hírek szerint aktívan dolgozik egy kiegyezésen Ankara és Kairó között. Izraeli források ugyanakkor aktív amerikai tevékenységről számolnak be, amely a ciprusi kérdés megoldását tűzte ki célul, hogy enyhítse a feszültséget Athén és Ankara között.
Izraellel paktálnak le Teherán ellenében
Ankara hirtelen együttműködési készsége kétfajta félelemből táplálkozik. Egyrészt, hogy a szankciós rendszerből kiszabadult Irán nehogy ki tudjon építeni komoly regionális hatalmi bázist – amire minden esélye megvan egyébiránt. Másrészt pedig az új szövetségeseknek kellene segítenie Ankarát az Iszlám Állam elleni küzdelemben, amely egyre véresebb küzdelemmé fajult az utóbbi időben.
Az izraeli biztonságpolitikai kabinet szerdán utólagosan jóváhagyta a Törökországgal előző nap aláírt megbékélési megállapodást és ezzel hivatalosan is véget ért a hat éves jégkorszak a két ország között. A török-izraeli kétoldalú kapcsolatok rendezéséről szóló egyezmény ellen szavazott a kormány három "héjája", Avigdor Liberman védelmi, Ajelet Saked igazságügyi és Naftali Bennet oktatási miniszter, de a szűkebb kabinet hat másik miniszter tagja, valamint Benjámin Netanjahu kormányfő mellette voksolt, és így többséget kapott az egyezség elfogadása. A normalizálás első lépéseként mindkét ország ismét nagyköveteket jelöl ki.
Az egyezmény keretében fennmarad a palesztin övezet blokádja, de Törökország segélyszállítmányokat indíthat Gázába, és részt vesz az ottani helyreállítási munkálatokban. Izrael komoly földgázvagyon fölött rendelkezik, amellyel Ankara csökkenthetné ráutaltságát a Kreml kinyújtott karjaként funkcionáló Gazpromtól. Ráadásul Törökország tranzit-országként is szolgálhatna az izraeli gáz számára Európa felé.
Moszkvának még vannak feltételei
|
| Káncz Csaba |
Diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, hogy az orosz-török áttörést heteken át tartó azeri közvetítés előzte meg. Erdogan elnök és Vlagyimir Putyin aztán szerdai telefonbeszélgetésükben kifejezték szándékukat a török-orosz viszony megújítására és a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésre. Várhatóan a szeptemberben esedékes G20-csúcstalálkozó apropóján kerít sort Erdogan és Putyin a kétoldalú találkozóra Kínában. Putyin azt mondta, felkéri kormányát, hogy újra vegyék fel a kétoldalú kereskedelmet Törökországgal. A Kreml ugyancsak ígéretet tett a török idegenforgalmi szektor elleni szankciók feloldására.
Bár Erdogan gyors javulásra számít a kétoldalú politikai kapcsolatokban, Moszkva azonban ezt komoly feltételekhez köti. A Kreml szerint Ankarának fel kell előbb hagynia a kurd nép elleni erőszakos fellépéssel és fel kell hagyni a Közel-Keleti konfliktusban játszott destruktív hozzáállásával – értsd Asszad szír elnök hatalmának elfogadása. Moszkva szerint csak így bizonyíthatják be a törökök, hogy tényleg új kurzusra állították a politikájukat.
Káncz Csaba jegyzete
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
