Az államháztartás hiánya 339 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka volt a június végén zárult egy évben, a második negyedévben a hiány 90 milliárd forint volt, ami a GDP 1,1 százaléka. Az MNB jelentése emlékeztet: a március végén zárult egy évben még ennél magasabb, a GDP 1,7 százaléka volt az államháztartás hiánya, az év első hónapjában pedig a GDP 1,0 százalékát tette ki a hiány.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 második negyedévének végén 25 881 milliárd forintot, a GDP 79,6 százalékát tette ki. Az adósság növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a nettó hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá - magyarázza a közel két százalékkal megugró hiányadatot a jegybank. A legnagyobb tételt ezen belül az a 195 milliárd forint, ami a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitelét jelenti.
Az államháztartás nettó tartozása (23 132 milliárd forint) a GDP 71,2 százalékát tette ki 2015 második negyedévének végén.
2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt. A BB-részvények révén jelentősen nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány, és számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is.
Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartásoknál mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedésére két ellentétes irányú folyamat hatott: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, de ezt az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás ellensúlyozott. A hiteleknél szintén a bankvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel alakította az adatokat, bár kismértékű hiteltörlesztés is történt. A rövid lejáratú hitelek tranzakcióból fakadó csökkenését a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó hitelállomány apadása okozta.
Feladat- és tartozásfinanszírozás az önkormányzatoknál
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben. Számottevően csökkentek a bankoknál elhelyezett önkormányzati betétek – a forrást a működésre és a korábbi tartozások kiegyenlítésére használták fel a helyhatóságok. Ugyanakkor a fentiek okán erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forint volt.
Készpénz-központú társadalom
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka, 2502 milliárd forint volt. 2015 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7 százalékát tette ki. Kedvezően befolyásolta a háztartások nettó finanszírozási képességét, hogy a devizahitelek forintosítása és elszámolása a második negyedévben zajlott: a fennálló hitelállomány, illetve a hitellel rendelkezők száma is csökkent. Továbbra is kedvezőtlen a háztartások készpénz-állományának bővülése, s a betétállományok is csökkentek. Nőtt viszont a rövid lejáratú állampapírok állománya, míg az alapoknál a pénzpiaci alapokból a külföldi és a nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei felé történt érezhető elmozdulás. A biztosítási oldalon a jegybank az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott befektetések növekedését emelte ki.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
