Kijárási tilalmat rendelt el a donyecki orosz vezetés

• Denisz Pusilin, akit az orosz kormány nevezett ki a megszállt ukrajnai Donyeck megye vezetésére, este 11 órától másnap reggel 4 óráig tartó kijárási tilalmat vezetett be a hét munkanapjaira vonatkozóan. Ezt megelőzően szeptember közepén katonai cenzúrát vezetek be a távközlési rendszereken folyó beszélgetések ellenőrzésére. Az új rendelettel egyidejűleg a szintén megszállt Luhanszk és Zaporizzsja, illetve Donyeck megye határán ellenőrzőpontokat állítottak fel.
• Az ukrán határ közelében lévő Kurszk városában egy hivatali épületet ukrán dróntámadás ért. Ezt megelőzően egy ember meghalt, hárman megsérültek a Herszon megye ellen indított orosz tüzérségi támadásban.
• Az ukrán hadsereg újabb légi csapást mért a Krímre egy nappal azt követően, hogy lerombolták az orosz flotta szevasztopoli főhadiszállását.
• Az elmúlt napokban két gabonaszállító hajónak sikerült eljutnia Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből Törökországba annak ellenére, hogy Oroszország de facto blokád alá vette a hajózási útvonalakat.
• Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője amerikai üzletemberekkel, köztük Mike Bloomberggel is tárgyalt az USA-ban – jelentette a Reuters. Az Ukrajna majdani helyreállításával kapcsolatos befektetési lehetőségekről volt szó. Zelenszkij hazafelé tartva Kanadából megállt Lengyelországban, ahol lengyel önkénteseket tüntetett ki. Hivatalos találkozója azonban állami vezetőkkel nem volt.

• Elsősorban az irtózatos mennyiségű orosz gyalogsági akna miatt riasztóan sok ukrán katona szenved amputálással végződő sérülést. Csak 2023 első fél évében 15 ezer amputálást hajtottak végre az ukrán orvosok – derül hivatalos ukrán adatokból, ezt azonban független hírforrások egyelőre nem erősítették. meg. Az adat mindenesetre riasztó annak tükrében, hogy a második világháború négy éve alatt 12 ezer brit katonának amputálták valamilyen végtagját.
• A 2022 szeptemberében elrendelt oroszországi mozgósításban besorozott katonák közül egyértelműen bizonyíthatóan háromezren estek el – jelentette a Conflict Intelligence Team (CIT) független orosz nyomozócsoport. Ezekről az esetekről médiajelentésekből, családtagok és katonatársak beszámolójából tudhatunk. Az áldozatok fele 30 és 45 év közötti, egyharmada 20-29 éves volt. Csak négy van közülük, aki több mint 11 hónapot élt besorozása után. Az elesettek valós száma nyilvánvalóan jóval nagyobb.
• Az orosz politikusok és állami tisztviselők egy része a frontra kérte magát, ahol katonaként szolgálva próbálnak érdemeket szerezni. A Kaszkad önkéntes zászlóaljat Dmitrij Szablin, a kormányzó párt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselője vezeti és számos képviselőtársa szolgál alatta. Megfigyelők szerint a közösségi médiában megjelent pr-riportokon túl nem látni más érdemi tevékenységet, amit ezek az emberek katonaként végeznének.
• Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz űrhivatal vezetője, akit azért rúgtak ki nemrégiben, mert a Holdra küldött orosz űrszonda lezuhant, a zaporizzsjai régió képviselőjeként térhez vissza a moszkvai parlamenti felső házába – írta a Kommerszant gazdasági lap. Leváltása után a megszállt Donyeckbe küldték katonai tanácsadónak. Oroszország saját részének tekinti az ukrajnai Zaporizzsja megyét.
• Hivatalos becslések szerint több mint hárommillió bevándorló vendégmunkás dolgozik Oroszországban, akik főleg a volt szovjet tagköztársaságokból érkeztek. Ez az orosz munkaerő-állomány 4-5 százaléka. Hírek szerint a háborús szankciók miatt meggyengült rubel miatt, ami elértékteleníti fizetésüket, jelentős részük tovább kíván vándorolni. Denisz Berdakov politológus, bevándorlás-szakértő szerint azonban csak a képzettebb 5-7 százalékuk gondolhatja ezt komolyan.

Források:BBC, Guardian, Moscow Times, Al Jazeera, Reuters