6p
Milyen esélyekkel pályáznánk a 2024-es nyári olimpia rendezésére? Miért lenne vonzó olimpiai város Budapest? Milyen kihívásokat és lehetőségeket tartogatna a rendezés, és milyen kockázatokra kell odafigyelni még azelőtt, hogy döntés születne az olimpiai pályázatról? Egy most publikált tanulmány ezekre a kérdésekre próbált meg választ adni.

Kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben – állítják a KPMG szakértői. A KPMG „Olimpia Budapesten – álom vagy valóság?” című tanulmányában vizsgálta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2014 decemberében elfogadott reformprogramja fényében milyen esélyei lennének Budapestnek a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

„Az „Olympic Agenda 2020” program javaslatai egyértelműen a kisebb költségvetésű, fenntarthatósági szempontokat középpontba helyező játékok irányába mutatnak. Az új program lehetőséget biztosít arra is, hogy városok, régiók, sőt, akár országok közösen pályázzanak. Ez jó hír Budapestnek. A rendezési esélyeket a város előnyös földrajzi helyzete mellett az is növelheti, hogy az országnak jelentős tapasztalata van Európa- és világbajnokságok lebonyolításában” – mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője.

Amúgy is megépülnének a létesítmények?

Az esély tehát megvan, az olimpiai rendezés mérlegelésénél azonban általában a finanszírozás és a későbbi fenntarthatóság a legkényesebb pontok. Az olimpiai játékok rendezésének egyik legköltségesebb területe kétségtelenül az infrastruktúra fejlesztése. A szükséges fejlesztések nagy része azonban a játékok nélkül is megvalósulna, az olimpia csupán felgyorsítaná ezek kivitelezését. A metrófelújítás, a hídfelújítások, a gyorsforgalmi kapcsolat megteremtése a belváros és a repülőtér között már ma is szerepel Budapest városfejlesztési koncepciójában. Az út-, tömegközlekedés-, közmű- és szállodafejlesztésekre azonban mindenképp utóhasznosítási tervet kell kidolgozni, és maximálisan ki kell használni az „Olympic Agenda 2020” által nyújtott rugalmasabb feltételeket.

E feltételek például lehetővé tennék, hogy amennyiben szükséges, a bécsi repülőtér kapacitásaira is számíthatunk, különösen, ha nyugat-magyarországi helyszíneket is bekapcsolnak a rendezésbe. Ugyanígy a szállodai kapacitásokat sem kell fenntarthatatlan mértékben bővíteni a fővárosban, hiszen a Balaton keleti részén is jó minőségű szállások találhatók alig egy órányi autóútra Budapesttől.

A legnagyobb kiadások

Az infrastruktúrafejlesztés mellett a sportlétesítmények és az olimpiai falu megvalósítása jelentik a legnagyobb költséget, és utóhasznosítás szempontjából talán a legnagyobb problémát is. A világsajtót időről-időre bejáró, lepusztult olimpiai létesítményekről, elhagyatott olimpiai faluról szóló képekhez hasonló helyzetet minden pályázó el akarja kerülni.

„Londonban az olimpiai falu segítségével rehabilitáltak egy egész városrészt, a 2012-es olimpiára felépített ingatlanok, lakóépületek ma már bevételt termelnek a városnak. Minden pályázónak hasonló célokkal kell nekiindulnia a rendezésnek. Ha pedig a sportkomplexumokról van szó, az átmeneti, elbontható létesítmények segíthetnek megoldani a kapacitásproblémákat. Ezek előnye, hogy könnyen módosíthatók, gyorsan megépíthetők, és mivel elbonthatók, jelentős megtakarítást lehet elérni a későbbi karbantartási és közműköltségek terén” – tette hozzá Andrea Sartori.

Egy jó ajánlólevelünk már van

A 2024-es olimpia megrendezéséről 2017. szeptember 15-én hozzák meg a döntést, annál komolyabb ajánlólevél aligha lehet, minthogy jó másfél hónappal korábban az ország megrendezi az olimpia és a labdarúgó világbajnokság után 3. legnézettebb, legnagyobb rendezvényét, az Úszó és vízilabda világbajnokságot – mondta néhány napja a Privátbankár.hu-nak adott exkluzív interjújában Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke. Részletek >>>

A NOB szerint az olimpiai játékok megrendezése hosszú távú előnyökkel jár a rendező országnak. A KPMG szakértői szerint e pozitív hatások csak részletes és alapos tervezés, valamint a terveknek megfelelő precíz megvalósítás mellett érhetők el. Az olimpiai játékok megrendezésével egy olyan kis ország, mint Magyarország jelentős gazdasági lökést kaphat, és komolyan javulhat globális gazdasági pozíciója. A pozitív hatások az infrastruktúrafejlesztésen keresztül megjelenhetnek az építőipar területén, a foglalkoztatottság terén, a turizmusban, a városfejlesztésben, de a médiaérdeklődés folyamán Budapestre irányuló figyelem befektetőket is vonzhat az országba. A sport népszerűsítésével az olimpia többeket is rávehet az aktív sportolásra, javítva ezzel az életminőséget.

Veszélyes játék?

A gazdasági előnyök mellett fokozott figyelmet kell fordítani a kockázatokra is, ezeket gondosan mérlegelni kell, mielőtt pályáznánk – hívja fel a figyelmet a KPMG. „A finanszírozás az egyik kulcskérdés. Az infrastruktúrafejlesztések jelentős részéhez mindenképp uniós forrásokat kell bevonni. Az olimpiai létesítmények fejlesztését és a szervezést viszont már a magyar államnak kell állnia. A NOB támogatja a rendező várost: a 2024-es olimpiára 1,5 milliárd amerikai dollárt szánnak. Emellett fel kell még mérni, hogy a magyar vállalati szféra mennyire hajlandó hozzájárulni a kezdeményezéshez” – mondta Andrea Sartori.

Akarunk olimpiát?

Az olimpia megrendezéséhez a lakosság támogatása elengedhetetlen, komoly kockázati tényezőt jelent, ha ez a faktor hiányzik. A Budapesti Olimpia Mozgalom 2015. februári közvélemény-kutatása alapján a magyarok 60 százaléka támogatja, hogy Budapest olimpiát rendezzen. A támogatottságnak legalább ezen a szinten kell maradnia, vagy még inkább erősödnie.

Az olimpia rendezése magában hordozhatja a főváros és vidék közötti gazdasági különbség elmélyülését, valamint azt a kockázatot is, hogy az ország nem tud élni az olimpia nyújtotta lehetőséggel, nem tudja azt a későbbi gazdasági növekedés egyik motorjává tenni.

2017-ben dől el

A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése februárban döntött úgy, hogy javasolja Budapestnek és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.Eddig Boston, valamint Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország és a Dél-afrikai Köztársaság valamelyik nagyvárosa szintén beadja pályázatát. A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Berobbant az állampapírpiac
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 17:21
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Makro / Külgazdaság Egyre nagyobb a baj Záhonynál, a kormány is közbeléphet
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 15:07
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
Makro / Külgazdaság Megtorpant a német cégek beruházási kedve
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 14:06
A cégek 92 százaléka beruházna, mégis alig teszik meg.
Makro / Külgazdaság Az év elején felborult a költségvetés, de mi lehet ennek a vége? Elárulták az elemzők
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 11:50
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen fordulat érkezik a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 11:32
Csütörtöktől bruttó 4-4 forinttal emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára. 
Makro / Külgazdaság Júniusban csak mérsékelten nőtt a beszerzésimenedzser-index
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 10:05
Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar gyorsabb bővüléséről számoltak be.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen szárnyalás előtt áll ez az iparág, ha bejönnek a kormány tervei
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 09:40
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Makro / Külgazdaság Megjöttek a friss számok: talán annál is rosszabb a költségvetés helyzete, mint amire Magyar Péterék számítottak
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Hivatalos: új történelmi csúcson a lakossági vagyon, átrendeződtek a magyarok megtakarításai
Herman Bernadett | 2026. július 1. 05:51
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó teljes körű pénzügyi számlák jelentését. A hivatalos adatsorok megerősítik, hogy a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona újabb történelmi rekordot döntött: az év első három hónapjában a friss megtakarítások piacán masszív tőkeáramlás indult meg az öngondoskodás, a befektetési alapok és a külföldi eszközök irányába.
Makro / Külgazdaság Az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a cseh GDP, de ennek a csehek nem örülnek
Privátbankár.hu | 2026. június 30. 14:00
2024 utolsó negyede óta ez a legalacsonyabb negyedéves GDP növekedés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG