Kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben – állítják a KPMG szakértői. A KPMG „Olimpia Budapesten – álom vagy valóság?” című tanulmányában vizsgálta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2014 decemberében elfogadott reformprogramja fényében milyen esélyei lennének Budapestnek a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

„Az „Olympic Agenda 2020” program javaslatai egyértelműen a kisebb költségvetésű, fenntarthatósági szempontokat középpontba helyező játékok irányába mutatnak. Az új program lehetőséget biztosít arra is, hogy városok, régiók, sőt, akár országok közösen pályázzanak. Ez jó hír Budapestnek. A rendezési esélyeket a város előnyös földrajzi helyzete mellett az is növelheti, hogy az országnak jelentős tapasztalata van Európa- és világbajnokságok lebonyolításában” – mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője.

Amúgy is megépülnének a létesítmények?

Az esély tehát megvan, az olimpiai rendezés mérlegelésénél azonban általában a finanszírozás és a későbbi fenntarthatóság a legkényesebb pontok. Az olimpiai játékok rendezésének egyik legköltségesebb területe kétségtelenül az infrastruktúra fejlesztése. A szükséges fejlesztések nagy része azonban a játékok nélkül is megvalósulna, az olimpia csupán felgyorsítaná ezek kivitelezését. A metrófelújítás, a hídfelújítások, a gyorsforgalmi kapcsolat megteremtése a belváros és a repülőtér között már ma is szerepel Budapest városfejlesztési koncepciójában. Az út-, tömegközlekedés-, közmű- és szállodafejlesztésekre azonban mindenképp utóhasznosítási tervet kell kidolgozni, és maximálisan ki kell használni az „Olympic Agenda 2020” által nyújtott rugalmasabb feltételeket.

E feltételek például lehetővé tennék, hogy amennyiben szükséges, a bécsi repülőtér kapacitásaira is számíthatunk, különösen, ha nyugat-magyarországi helyszíneket is bekapcsolnak a rendezésbe. Ugyanígy a szállodai kapacitásokat sem kell fenntarthatatlan mértékben bővíteni a fővárosban, hiszen a Balaton keleti részén is jó minőségű szállások találhatók alig egy órányi autóútra Budapesttől.

A legnagyobb kiadások

Az infrastruktúrafejlesztés mellett a sportlétesítmények és az olimpiai falu megvalósítása jelentik a legnagyobb költséget, és utóhasznosítás szempontjából talán a legnagyobb problémát is. A világsajtót időről-időre bejáró, lepusztult olimpiai létesítményekről, elhagyatott olimpiai faluról szóló képekhez hasonló helyzetet minden pályázó el akarja kerülni.

„Londonban az olimpiai falu segítségével rehabilitáltak egy egész városrészt, a 2012-es olimpiára felépített ingatlanok, lakóépületek ma már bevételt termelnek a városnak. Minden pályázónak hasonló célokkal kell nekiindulnia a rendezésnek. Ha pedig a sportkomplexumokról van szó, az átmeneti, elbontható létesítmények segíthetnek megoldani a kapacitásproblémákat. Ezek előnye, hogy könnyen módosíthatók, gyorsan megépíthetők, és mivel elbonthatók, jelentős megtakarítást lehet elérni a későbbi karbantartási és közműköltségek terén” – tette hozzá Andrea Sartori.

A NOB szerint az olimpiai játékok megrendezése hosszú távú előnyökkel jár a rendező országnak. A KPMG szakértői szerint e pozitív hatások csak részletes és alapos tervezés, valamint a terveknek megfelelő precíz megvalósítás mellett érhetők el. Az olimpiai játékok megrendezésével egy olyan kis ország, mint Magyarország jelentős gazdasági lökést kaphat, és komolyan javulhat globális gazdasági pozíciója. A pozitív hatások az infrastruktúrafejlesztésen keresztül megjelenhetnek az építőipar területén, a foglalkoztatottság terén, a turizmusban, a városfejlesztésben, de a médiaérdeklődés folyamán Budapestre irányuló figyelem befektetőket is vonzhat az országba. A sport népszerűsítésével az olimpia többeket is rávehet az aktív sportolásra, javítva ezzel az életminőséget.

Veszélyes játék?

A gazdasági előnyök mellett fokozott figyelmet kell fordítani a kockázatokra is, ezeket gondosan mérlegelni kell, mielőtt pályáznánk – hívja fel a figyelmet a KPMG. „A finanszírozás az egyik kulcskérdés. Az infrastruktúrafejlesztések jelentős részéhez mindenképp uniós forrásokat kell bevonni. Az olimpiai létesítmények fejlesztését és a szervezést viszont már a magyar államnak kell állnia. A NOB támogatja a rendező várost: a 2024-es olimpiára 1,5 milliárd amerikai dollárt szánnak. Emellett fel kell még mérni, hogy a magyar vállalati szféra mennyire hajlandó hozzájárulni a kezdeményezéshez” – mondta Andrea Sartori.

Akarunk olimpiát?

Az olimpia megrendezéséhez a lakosság támogatása elengedhetetlen, komoly kockázati tényezőt jelent, ha ez a faktor hiányzik. A Budapesti Olimpia Mozgalom 2015. februári közvélemény-kutatása alapján a magyarok 60 százaléka támogatja, hogy Budapest olimpiát rendezzen. A támogatottságnak legalább ezen a szinten kell maradnia, vagy még inkább erősödnie.

Az olimpia rendezése magában hordozhatja a főváros és vidék közötti gazdasági különbség elmélyülését, valamint azt a kockázatot is, hogy az ország nem tud élni az olimpia nyújtotta lehetőséggel, nem tudja azt a későbbi gazdasági növekedés egyik motorjává tenni.