Kim Kardashian és a világpolitika – Erdogan tombol

Kim Kardashian az idei Creative Arts Emmy Awards ünnepségen Los Angelesben szeptember 14-én. EPA/NINA PROMMER

A mai, mediatizált világban a celebritásoknak olyan kisugárzásuk van, amelyet a politika sem tud figyelmen hagyni. Ilyen személyiség például Jürgen Klopp, a Liverpool edzője, aki messze a legnépszerűbb német az Egyesült Királyságban.

A hárommillió lakosú kis Örményország pedig már régóta fölfigyelt az amerikai – de apja révén örmény származású – Kim Kardashian West televíziós személyiségre, akinek 62,2 millió követője van Twitteren, 150.9 millió pedig az Instagramon.

Kardashian útja a nagypolitikába

Márpedig Jerevánnak egy befolyásos celebritásra is szüksége volt régóta dédelgetett politikai céljának eléréséhez Washingtonban, amely az örmény népirtás elfogadtatására irányult.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg. Jelenleg a világ több, mint harminc állama ismeri el népirtásként az eseményeket.  Ankara persze ezt tagadja, szerinte 300-500 ezer örmény halhatott meg, és ők is az I. világháború következtében.

Kim Kardashian már korábban is többször megszólalt a témában.

Ruanda, Darfur és a Holokauszt előtt történt ez. Lehet, nem történt volna meg a többi népirtás, ha a nemzetek elismernék az örmény genocídiumot

– írta egy blogbejegyzésében még 2011-ben. 2015 tavaszán a Jerevánba látogató Kardashian nővéreket már személyesen fogadta Hovik Abrahamjan miniszterelnök.

Áttörés a Képviselőházban

Az elmúlt hónapokban Kardashian lobbitevékenysége új dimenzióba lépett, személyesen tárgyalt Örményország vezető személyiségeivel, több amerikai kongresszusi képviselővel és Trump vejével – egyben a Fehér Ház tanácsadójával –, Jared Kushnerrel. Egy hónapja újra Jerevánban tárgyalt örmény politikusokkal, egyben divatcége termelésének Örményországba helyezéséről.

Az évek óta tartó lobbizás eredménye nem maradt el, hiszen múlt héten az Amerikai Képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg azt a határozatot, amely elismeri az örmény népirtást. Erdogan török elnök viszont iszonyatosan dühbe gurult és kijelentette:

Ezt a vádaskodást a népünk elleni legnagyobb sértésnek vesszük. A török parlament remélhetőleg jogos választ ad erre a történelmi realitásoknak ellentmondó határozatra.

Erdogan egyben az amerikai történelem sötét fejezeteit hozta fel, az őslakók kiirtását, a rabszolgaságot és a kizsákmányolást vetve az amerikaiak szemére.

Budapest és Jereván

Káncz Csaba

Ez a politikai fejlemény hazánk számára sem érdektelen, hiszen a világ első keresztény államával, Örményországgal, hét éve megszakadtak a kétoldalú diplomáciai kapcsolataink.

Mint emlékezetes, az örmény társát baltával megölő azeri katonát a magyar kormányfő személyes döntésének eredményeképpen Budapest 2012-ben kiadta Bakunak, akit ott rögtön előléptettek és szabadon engedtek. A magyar keleti nyitás stratégia keretében a politikai súlypont a térségben Azerbajdzsánra helyeződött, amelyet még Orbán Viktor nevezett „mintaállam”-nak 2014 novemberében, a stratégiai szerződés aláírásakor.

Érdemes azért egy pillantást vetnünk erre a mintaállamra: Azerbajdzsánban 1995 óta nem tartottak egyetlen szabad választást sem, a 2013-as elnökválasztáson pedig véletlenül egy nappal korábban hirdettek eredményt. A 2015-ös általános választáson már az ellenzék főbb pártjai nem is voltak hajlandók részt venni, a külföldi újságírók pedig nem kaptak beutazó vízumot az eseményre.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)