A Dél-kínai-tenger körül uralkodó biztonságpolitikai feszültségek csalhatatlan jeleként és Pekingnek küldött félreérthetetlen üzenetként a múlt héten Washington közös haditengerészeti gyakorlatot tartott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 10 tagállamával. A hadgyakorlat időzítése nem véletlen, hiszen Kína és Vietnám már hetek óta farkasszemet néz egymással az energiaforrásokban gazdag ’Vanguard Bank’ térségben, miközben fülöp-szigeteki katonai vezetők nyíltan panaszkodnak kínai agresszióról a vitatott tengeri területeken. Mindezzel párhuzamosan jelentések érkeztek arról, hogy Kambodzsa titokban 30 évre átadta a Thaiföldi-öbölnél fekvő hadikikötőjét Kínának, amellyel Peking új déli bástyát szerzett a Dél-kínai tengeren.
Csendes-óceáni NATO
|
| Káncz Csaba |
A nemrég nyilvánosságra hozott Indo-pacifikus stratégiai anyagában a Pentagon új kapcsolatok kiépítését tűzte ki célul az ASEAN tagállamaival, különös tekintettel Indonéziára, Malajziára és Vietnámra. A Pentagon az utóbbi hetekben már nyíltan „kollektív védelemről” beszél a csendes-óceáni térséggel kapcsolatban. Ennek kiindulópontját a Japánban állomásozó 54 ezer és a Dél-Koreában állomásozó 28 ezer amerikai katona adná.
A háttérben már jó ideje folyik egyfajta csendes-óceáni NATO megalakításáról a vita és ennek egyik lépcsőfoka volt a májusi ’Pacific Vanguard’ tengeri hadgyakorlat az USA, Ausztrália, Japán és Dél-Korea 3000 katonájával. Ezek a háttértervek voltak a mozgatórugói az augusztusi hadgyakorlatnak is Guam szigetének környezetében az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Malajzia részvételével. Januárban az Egyesült Királyság is elküldte egy fregattját (HMS Argyll) egy több napos közös gyakorlatra a Dél-kínai-tenger térségébe, múlt decemberben pedig London részt vett (HMS Albion) Washingtonnal és Tokióval egy tengeralattjáró-elhárító hadgyakorlaton a vitatott Paracel-szigetek környezetében.
Vietnám célkeresztben
Az utóbbi hetek legélesebb feszültsége azonban Kína és Vietnám között alakult ki a fent említette Vanguard Bank térségében. Biztonsági elemzők nem zárják ki, hogy a szembenállás katonai ütésváltásba torkollik, amelyet Peking egyfajta „bemelegítőnek” is tekinthet egy Washingtonnal szembeni nagyobb összecsapás előtt. Kína és Vietnám legutóbb 1988-ban csapott össze a Dél-kínai-tenger egy vitatott részén (Johnson South Reef), amely 64 vietnámi katona halálával járt.
Míg Vietnám katonai költségvetése évi 5 milliárd dollár, addig Kínáé 220 milliárd. Peking tízszer több harci géppel rendelkezik (3187, szemben a 318-al) és 11-szer annyi haditengerészeti járművel (714 a 65-el szemben). Nem véletlen, hogy Vietnám idén katonai megállapodásokat kötött Japánnal és az EU-val. Az igazi áttörést azonban Washington védelmi ernyője jelentené, ennek elérést célozza Trong elnök idei tervezett látogatása Washingtonban. Trump elnök az elmúlt két évben már kétszer meglátogatta Hanoit, amely már mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok egy teljesen új dimenzióba léptek.
Az indiai jegybank kamatcsökkentésről döntött 
