A Dél-kínai-tenger körül uralkodó biztonságpolitikai feszültségek csalhatatlan jeleként és Pekingnek küldött félreérthetetlen üzenetként a múlt héten Washington közös haditengerészeti gyakorlatot tartott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 10 tagállamával. A hadgyakorlat időzítése nem véletlen, hiszen Kína és Vietnám már hetek óta farkasszemet néz egymással az energiaforrásokban gazdag ’Vanguard Bank’ térségben, miközben fülöp-szigeteki katonai vezetők nyíltan panaszkodnak kínai agresszióról a vitatott tengeri területeken. Mindezzel párhuzamosan jelentések érkeztek arról, hogy Kambodzsa titokban 30 évre átadta a Thaiföldi-öbölnél fekvő hadikikötőjét Kínának, amellyel Peking új déli bástyát szerzett a Dél-kínai tengeren.
Csendes-óceáni NATO
|
| Káncz Csaba |
A nemrég nyilvánosságra hozott Indo-pacifikus stratégiai anyagában a Pentagon új kapcsolatok kiépítését tűzte ki célul az ASEAN tagállamaival, különös tekintettel Indonéziára, Malajziára és Vietnámra. A Pentagon az utóbbi hetekben már nyíltan „kollektív védelemről” beszél a csendes-óceáni térséggel kapcsolatban. Ennek kiindulópontját a Japánban állomásozó 54 ezer és a Dél-Koreában állomásozó 28 ezer amerikai katona adná.
A háttérben már jó ideje folyik egyfajta csendes-óceáni NATO megalakításáról a vita és ennek egyik lépcsőfoka volt a májusi ’Pacific Vanguard’ tengeri hadgyakorlat az USA, Ausztrália, Japán és Dél-Korea 3000 katonájával. Ezek a háttértervek voltak a mozgatórugói az augusztusi hadgyakorlatnak is Guam szigetének környezetében az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Malajzia részvételével. Januárban az Egyesült Királyság is elküldte egy fregattját (HMS Argyll) egy több napos közös gyakorlatra a Dél-kínai-tenger térségébe, múlt decemberben pedig London részt vett (HMS Albion) Washingtonnal és Tokióval egy tengeralattjáró-elhárító hadgyakorlaton a vitatott Paracel-szigetek környezetében.
Vietnám célkeresztben
Az utóbbi hetek legélesebb feszültsége azonban Kína és Vietnám között alakult ki a fent említette Vanguard Bank térségében. Biztonsági elemzők nem zárják ki, hogy a szembenállás katonai ütésváltásba torkollik, amelyet Peking egyfajta „bemelegítőnek” is tekinthet egy Washingtonnal szembeni nagyobb összecsapás előtt. Kína és Vietnám legutóbb 1988-ban csapott össze a Dél-kínai-tenger egy vitatott részén (Johnson South Reef), amely 64 vietnámi katona halálával járt.
Míg Vietnám katonai költségvetése évi 5 milliárd dollár, addig Kínáé 220 milliárd. Peking tízszer több harci géppel rendelkezik (3187, szemben a 318-al) és 11-szer annyi haditengerészeti járművel (714 a 65-el szemben). Nem véletlen, hogy Vietnám idén katonai megállapodásokat kötött Japánnal és az EU-val. Az igazi áttörést azonban Washington védelmi ernyője jelentené, ennek elérést célozza Trong elnök idei tervezett látogatása Washingtonban. Trump elnök az elmúlt két évben már kétszer meglátogatta Hanoit, amely már mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok egy teljesen új dimenzióba léptek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
