Amerika helyzete javul
A LED izzók, a fejlettebb fűtési és hűtési rendszerek és a fedélzeti szoftverek jelentősen növelték az autók energiahatékonyságát, de az igazi sokkot az okozta a világgazdasági egyensúlyban, hogy újabb kitermelési technológiákkal olyan energiahordozókat is ki tudnak szedni a mélyből, ami egy évtizede még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Ezeknél az eljárásoknál egyedül természetvédelmi aggályok merülhetnek fel, de miután segítségükkel Amerika külföldi olajfüggősége sokat csökkent, ez nem igazán érdekel senkit - írja a Singularity Hub.
A következő váltást a megújuló energia hozza majd, a nap- és szélenergia így is elképesztő sebességgel hódít. Olyannyira, hogy például kétévente megduplázódik a felszerelt napelemek száma. Még a különböző kormányzati járulékok mellett is 2020-ra fele ilyen olcsón lehet majd napelemeket felszerelni, 2035-re pedig nem lesz drágább, mint egy telefonbeszélgetés ma.
Ez elsőre nehezen hihetőnek tűnik, mivel ma a napenergia a Föld teljes szükségletének összesen egy százalékát fedezi, de az exponenciálisan növekedő ágazatok villámgyorsan át tudják venni az uralmat. Márpedig ha bejönnek a jóslatok, a fosszilis energiahordozók nagyon gyorsan kiszorulhatnak a piacról. Pár éve a mostani üzemanyag-takarékos megoldások is teljesen elképzelhetetlennek tűntek, márpedig ha akkor valaki ezeket látta volna előre, akkor az óriási olajárbukást is megjósolhatta volna. A gazdasági lassulás pedig a piacokra is beköszön majd, ez történik jelenleg Kínában, az, hogy a feldolgozóipari termelés óriásit esett az egész ország gazdaságán érződik.
Elveszik a munkát a robotok
Évtizedekig folyamatosan jöttek az európai és amerikai feldolgozóipari megrendelések, a „Made in China” fogalommá vált, és elképesztő löketet adott a kínai gazdaságnak. De a megnövekedett munkaerő és szállítási költségek kibillentették az egyensúlyt, ráadásul sok vállalat robotokra cseréli az emberi munkaerőt.
Az elektronikában utazó Foxconn 2011-ben már belóbálta, hogy egymillió dolgozót robotokra cserélne, de ez akkor nem sikerült, mert a gépek nem tudtak együtt dolgozni az emberi munkaerővel. De az olyan fejlettebb modellek, mint az ABB Yumija, vagy az RR Sawyere már képes lenne erre, mivel olyan precízen vannak programozva, hogy egy tűt is be tudnak fűzni, ráadásul nem drágábbak egy autónál. Kínában egyébként kimondott cél a robotok dolgoztatása, Guangdong megyében készül egy teljesen robotizált gyár, ahol a tervek szerint 1000 robot csinálja majd 2000 robot munkáját, így csökkentve a költségeket.
Ennyi volt a "Made in China"
Kína tervével csak egy nagy gond van: semmivel nem hatékonyabbak a robotjaik, mint a nyugati országok gyáraiban dolgozók. Ezért már nem sok értelme van annak, hogy az európai és amerikai cégek elküldjék a nyersanyagot, hogy Kínában összerakják. Előbb utóbb a lokális feldolgozóipar fog győzedelmeskedni, bár az biztos, hogy az eddig Ázsiában gyártató vállalatoknak kell majd pár év, hogy belejöjjenek. Jelenleg úgy tűnik a probléma az lesz, mikor a gyárakat rohamosan, óriási hullámokban hazahozzák majd 5-7 éven belül, óriási munkaerőhiány léphet fel, mivel képezni kell olyan embereket, akik képesek hozzáértően együttdolgozni a robotokkal.
A következő technológiai forradalom
A jövőben még egy ennél is nagyobb vihar is készülődik: úgy tűnik, hogy rengeteget fognak majd fejlődni a 3D-nyomtatók. A jóslatok szerint 2020-ra már viszonylag alacsony áron nyomtathatunk magunknak otthon, ráadásul kifejezetten jó minőségben. Viszont 2030 környékén már épületeket és eszközöket is ki lehet majd nyomtatni, ráadásul ezek idővel olyan sebességre gyorsulhatnak, mint egy mai lézernyomtató.
Ki nyeri a hatalmi harcot?
A száguldó technológiai fejlődés érdekes geopolitikai változásokat hoz majd. Egyelőre úgy tűnik, hogy Amerika és Európa jöhet ki majd nyertesen belőle, mivel itt fektetik a legnagyobb hangsúlyt az ilyen irányú fejlesztések támogatására. A jóslatok szerint Oroszország és Kína máshol fog konfliktusokat kelteni, hogy az országaik népességének figyelmét eltereljék, a kisebb és instabilabb olajgazdaságok, mint Venezuela, csődbe mennek, és a Közel-Keleten még ennél is instabilabb lesz a helyzet.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
